Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Magyar Királyság és Szent Jobb

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Magyar Királyság és Szent Jobb

Magyar Királyság vs. Szent Jobb

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918. A Szent Jobb díszes ereklyetartójában website.

Közötti hasonlóságok Magyar Királyság és Szent Jobb

Magyar Királyság és Szent Jobb 21 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 20-i nemzeti ünnep, Buda (történelmi település), Budapest, Dalmát Királyság (1069–1433), Duna, Esztergomi érsek, Esztergomi bazilika, I. István magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, IV. Béla magyar király, Magyar koronázási jelvények, Magyar történelem, Második világháború, Mátyás-templom, Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Székesfehérvár, Szent Korona, Török hódoltság, Zsigmond magyar király, 15. század.

Augusztus 20-i nemzeti ünnep

Augusztus 20. Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, melyet a később hozzákapcsolódó Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot, ezzel fejezve ki, hogy a Habsburgok legitim magyar uralkodók. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király ünneplését, de 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át. A két világháború között újra a nemzeti érzelmek kerültek előtérbe, így az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. A kommunista hatalom ezt nem törölte el, hanem 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította. Szűz Máriának (Benczúr Gyula festménye) A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren Magyarország lobogójának felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Budán rendezik meg a mesterségek ünnepét, és ott mutatják be Magyarország tortáját. Bár délután a Szent István-bazilika körüli Szent Jobb-körmeneten részt vesznek a közjogi méltóságok is, az eseményen elsősorban a hívők tisztelegnek Magyarország fővédőszentje előtt. Az ünnepnapot az esti tűzijáték zárja. Ezen az ünnepen adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet. Magyarország legrangosabb elismerését elsőnek Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok és Lámfalussy Sándor magyar jegybankár, „az euró atyja” vehette át 2013-ban.

Augusztus 20-i nemzeti ünnep és Magyar Királyság · Augusztus 20-i nemzeti ünnep és Szent Jobb · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Magyar Királyság · Buda (történelmi település) és Szent Jobb · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Magyar Királyság · Budapest és Szent Jobb · Többet látni »

Dalmát Királyság (1069–1433)

Az első vagy középkori Dalmát Királyság vagy Dalmáciai Királyság, dalmátul: Raigno de Dalmazia,,,, illetve egyszerűen Dalmácia egy 1069-től 1433-ig létező állam volt Délkelet-Európában, amely állam 1069-től 1102-ig a Horvát Királysággal, 1105-től pedig a Horvát, illetve Magyar Királysággal állt perszonálunióban, reálunióban, bár olykor a székhelyét, Splitet, illetve Zárát a Velencei Köztársaság elfoglalta közben.

Dalmát Királyság (1069–1433) és Magyar Királyság · Dalmát Királyság (1069–1433) és Szent Jobb · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Magyar Királyság · Duna és Szent Jobb · Többet látni »

Esztergomi érsek

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú főpapja, Magyarország prímása.

Esztergomi érsek és Magyar Királyság · Esztergomi érsek és Szent Jobb · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Esztergomi bazilika és Magyar Királyság · Esztergomi bazilika és Szent Jobb · Többet látni »

I. István magyar király

I.

I. István magyar király és Magyar Királyság · I. István magyar király és Szent Jobb · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

I. Lajos magyar király és Magyar Királyság · I. Lajos magyar király és Szent Jobb · Többet látni »

I. László magyar király

I.

I. László magyar király és Magyar Királyság · I. László magyar király és Szent Jobb · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

IV. Béla magyar király és Magyar Királyság · IV. Béla magyar király és Szent Jobb · Többet látni »

Magyar koronázási jelvények

A három legismertebb magyar koronázási jelvény (Révai nagy lexikona. Bp., 1913) A koronázási jelvények az uralkodói hatalom szimbólumai, amelyeket a koronázás alkalmával, ünnepélyesen adnak át az új uralkodónak, így pl.

Magyar Királyság és Magyar koronázási jelvények · Magyar koronázási jelvények és Szent Jobb · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Magyar Királyság és Magyar történelem · Magyar történelem és Szent Jobb · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Második világháború és Magyar Királyság · Második világháború és Szent Jobb · Többet látni »

Mátyás-templom

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.

Mátyás-templom és Magyar Királyság · Mátyás-templom és Szent Jobb · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Magyar Királyság és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) és Szent Jobb · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Magyar Királyság és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Szent Jobb · Többet látni »

Szent Korona

date.

Magyar Királyság és Szent Korona · Szent Jobb és Szent Korona · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Magyar Királyság és Török hódoltság · Szent Jobb és Török hódoltság · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Magyar Királyság és Zsigmond magyar király · Szent Jobb és Zsigmond magyar király · Többet látni »

15. század

A 15.

15. század és Magyar Királyság · 15. század és Szent Jobb · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Magyar Királyság és Szent Jobb

Magyar Királyság 325 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Jobb 99. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 4.95% = 21 / (325 + 99).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Magyar Királyság és Szent Jobb. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »