Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov
Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov 53 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Anglia, Ausztria, Bajkonuri űrrepülőtér, Ballisztikus rakéta, Bulgária, Csehszlovákia, Egyezményes koordinált világidő, Fekete-tenger, Franciaország, Harmadik Birodalom, Harold Macmillan, Hold, John Fitzgerald Kennedy, Kazahsztán, KGB, Kliment Jefremovics Vorosilov, Kolhoz, Kommunizmus, Komszomol, Kreml (Moszkva), Kuba, Lenin-rend, Leonyid Iljics Brezsnyev, Magyarország, Március 27., Második világháború, Mercury-program, Moszkva, Moszkvai Nagyszínház, ..., Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Német Demokratikus Köztársaság, November 1., Olaszország, Oroszok, Pavel Romanovics Popovics, Párizs, Pravda, Rakéta, R–7 Szemjorka, Szeptember 1., Szergej Pavlovics Koroljov, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Szovjetunió Kommunista Pártja, Szputnyik–1, Töretam, Vörös tér, Vnukovói nemzetközi repülőtér, Vosztok űrhajó, Vosztok-program, Vosztok–1, 1956-os forradalom. Bővíteni index (23 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Jurij Alekszejevics Gagarin · Afrika és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Jurij Alekszejevics Gagarin · Anglia és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Jurij Alekszejevics Gagarin · Ausztria és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Bajkonuri űrrepülőtér
A Bajkonur Űrközpont Kazahsztánban A bajkonuri űrrepülőtér Kazahsztánban, Bajkonur város mellett található rakétaindító hely.
Bajkonuri űrrepülőtér és Jurij Alekszejevics Gagarin · Bajkonuri űrrepülőtér és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Ballisztikus rakéta
LGM–25C Titan II interkontinentális ballisztikus rakéta indítása rakétasilóból. A típust később űrhajózási hordozórakétaként is alkalmazták. LGM–118A Peacekeeper interkontinentális ballisztikus rakéta MIRV robbanótölteteinek célba érése a Kwajalein-atollon lévő rakétakísérleti telep közelében. A hosszú expozíciós idejű felvételen a töltetek nyoma látszik. R–11 (SS–1 Scud) kis hatótávolságú ballisztikus rakéta előkészítése indításra A ballisztikus rakéta olyan rakétafegyver, amelynek hasznos terhe röppályájának nagy részén meghajtás nélkül, ballisztikus pályán repül, majd visszatér a Föld felszínére a kijelölt célpontjába.
Ballisztikus rakéta és Jurij Alekszejevics Gagarin · Ballisztikus rakéta és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Jurij Alekszejevics Gagarin · Bulgária és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Csehszlovákia és Jurij Alekszejevics Gagarin · Csehszlovákia és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Egyezményes koordinált világidő
Az egyezményes koordinált világidő vagy röviden koordinált világidő (angolul rövidítéssel: UTC, Universal Time Coordinated) az a hivatkozási időzóna, amelyhez a Föld többi időzónáját viszonyítjuk.
Egyezményes koordinált világidő és Jurij Alekszejevics Gagarin · Egyezményes koordinált világidő és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Fekete-tenger és Jurij Alekszejevics Gagarin · Fekete-tenger és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Franciaország és Jurij Alekszejevics Gagarin · Franciaország és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Harmadik Birodalom és Jurij Alekszejevics Gagarin · Harmadik Birodalom és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Harold Macmillan
Harold Macmillan OM brit konzervatív politikus, 1957 és 1963 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke.
Harold Macmillan és Jurij Alekszejevics Gagarin · Harold Macmillan és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Hold és Jurij Alekszejevics Gagarin · Hold és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
John Fitzgerald Kennedy
John Fitzgerald Kennedy (a sajtóban és a köznyelvben gyakran: JFK, vagy Jack Kennedy; Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. – Dallas, Texas, USA, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35.
John Fitzgerald Kennedy és Jurij Alekszejevics Gagarin · John Fitzgerald Kennedy és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Kazahsztán · Kazahsztán és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
KGB
A KGB jelvénye Az NKVD jelvénye Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között.
Jurij Alekszejevics Gagarin és KGB · KGB és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Kliment Jefremovics Vorosilov
Kliment Jefremovics Vorosilov (oroszul: Климент Ефремович Ворошилов, Verhnyeje, 1881. február 4. – Moszkva, 1969. december 2.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, hadvezér, a Szovjetunió marsallja.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Kliment Jefremovics Vorosilov · Kliment Jefremovics Vorosilov és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Kolhoz
Kolhoz (orosz "коллективное хозяйство", azaz közös gazdaság szóösszevonással keletkezett rövidítése) a Szovjetunió mezőgazdaságának tipikus termelőszövetkezeti formája.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Kolhoz · Kolhoz és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Kommunizmus · Kommunizmus és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Komszomol
A Komszomol vagy teljes nevén Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség (oroszul Комсомо́л, Всесоюзный ленинский коммунистический союз молодёжи) a Szovjetunió állami ifjúsági szervezete, gyakorlatilag az SZKP ifjúsági tagozata volt.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Komszomol · Komszomol és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Kreml (Moszkva)
A Kreml (ritkábban: Kremlin, oroszul: Кремль) a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Kreml (Moszkva) · Kreml (Moszkva) és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Kuba
Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).
Jurij Alekszejevics Gagarin és Kuba · Kuba és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Lenin-rend
A Lenin-rend (oroszul: Орден Ленина, transzliteráció: Orgyen Lenyina) a Szovjetunióban 1930-ban, Lenin születésének 60.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Lenin-rend · Lenin-rend és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Leonyid Iljics Brezsnyev
Leonyid Iljics Brezsnyev (oroszul: Леони́д Ильи́ч Бре́жнев, ukránul: Леонід Ілліч Брежнєв; Kamenszkoje, Orosz Birodalom, 1906. december 19. – Moszkva, 1982. november 10.) szovjet politikus.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Leonyid Iljics Brezsnyev · Leonyid Iljics Brezsnyev és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Magyarország · Magyarország és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Március 27. · Március 27. és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Második világháború · Második világháború és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Mercury-program
A Mercury-program logója A Mercury-program az Amerikai Egyesült Államok első, emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Mercury-program · Mercury-program és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Moszkva · Moszkva és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Moszkvai Nagyszínház
A moszkvai Nagyszínház (oroszul: Большой театр, Bolsoj tyeatr) a világ leghíresebb operaházainak egyike, Oroszország vezető zenés színháza Moszkvában, a Tyeatralnaja (Színház-) téren.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Moszkvai Nagyszínház · Moszkvai Nagyszínház és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Német Demokratikus Köztársaság · Német Demokratikus Köztársaság és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
November 1.
Névnapok: Marianna + Benigna, Benignusz, Benke, Igor.
Jurij Alekszejevics Gagarin és November 1. · November 1. és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Olaszország · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Olaszország ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Oroszok · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Oroszok ·
Pavel Romanovics Popovics
Pavel Romanovics Popovics (oroszul: Павел Романович Попович; Uzin, Ukrán SZSZK, 1930. október 5.–Hurzuf, 2009. szeptember 29.), ukrán névváltozatban Pavlo Romanovics Popovics (Павло Романович Попович) ukrán származású szovjet űrhajós, vezérőrnagy.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Pavel Romanovics Popovics · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Pavel Romanovics Popovics ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Párizs · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Párizs ·
Pravda
A Pravda (oroszul: Правда, jelentése „Igazság”) a Szovjetunió vezető napilapja és egyben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos lapja volt 1912 és 1991 között.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Pravda · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Pravda ·
Rakéta
Modern hordozórakéta indítása(Atlas V, Mars Reconnaissance Orbiter) A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatásához szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Rakéta · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Rakéta ·
R–7 Szemjorka
Az R–7 Szemjorka (Oroszul Р-7 „Семёрка”, azaz „Hetes”) a legelső szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta volt.
Jurij Alekszejevics Gagarin és R–7 Szemjorka · Nyikita Szergejevics Hruscsov és R–7 Szemjorka ·
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Szeptember 1. · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Szeptember 1. ·
Szergej Pavlovics Koroljov
Szergej Pavlovics Koroljov (oroszul: Сергей Павлович Королёв, ukránul: Сергій Павлович Корольов; Zsitomir, 1907. január 12. – Moszkva, 1966. január 14.Élet és tudomány, 2011. 1651.) ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Szergej Pavlovics Koroljov · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Szergej Pavlovics Koroljov ·
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Szovjetunió · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Szovjetunió ·
Szovjetunió Hőse
A Szovjetunió Hőse (geroj szovetszkovo szojuza) a legnagyobb kitüntetés volt a hajdani Szovjetunióban.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Szovjetunió Hőse · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Szovjetunió Hőse ·
Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Szovjetunió Kommunista Pártja · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Szovjetunió Kommunista Pártja ·
Szputnyik–1
A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник-1), vagy más jelzéssel PSZ–1 (PSZ – Prosztyejsij Szputnyik) szovjet műhold.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Szputnyik–1 · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Szputnyik–1 ·
Töretam
Töretam (kazak cirill írással: Төретам, oroszul: Tyuratam, cirill betűkkel: Тюратам) falu Kazahsztán Kizilordai területének Kramaksi járásában.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Töretam · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Töretam ·
Vörös tér
A Vörös tér karácsonykor A GUM karácsonyi kivilágítása Kazanyi-székesegyház éjszaka Az Állami Történeti Múzeum a Vörös tér felől nézve Boldog Vazul-székesegyház éjjel A Vörös tér (oroszul: Красная площадь / Krasznaja ploscsagy) Moszkva és Oroszország leghíresebb tere, az orosz történelem sok fontos eseményének színhelye.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Vörös tér · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Vörös tér ·
Vnukovói nemzetközi repülőtér
Az Andrej Nyikolajevics Tupoljev Vnukovói nemzetközi repülőtér Moszkva legrégebbi nemzetközi repülőtere.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Vnukovói nemzetközi repülőtér · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Vnukovói nemzetközi repülőtér ·
Vosztok űrhajó
A Vosztok űrhajó visszatérő egysége A Vosztok szovjet űrhajó az első, embert szállító rendszer, amely képes volt megkerülni a Földet és utasát biztonságosan visszajuttatni a földre.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Vosztok űrhajó · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Vosztok űrhajó ·
Vosztok-program
A Vosztok űrhajó makettje (a rakéta harmadik fokozatával) A Vosztok-program (oroszul: программа «Восток», magyar átírásban: programma Vosztok, jelentése:„Kelet”) a Szovjetunió első, űrhajósokat a világűrbe juttató űrprogramja volt 1958 és 1964 között.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Vosztok-program · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Vosztok-program ·
Vosztok–1
A Vosztok–1 (oroszul: Восток–1 – magyarul: kelet) a Vosztok-program és egyben a történelem első olyan űrrepülése volt, amely során egy űrhajós jutott el a világűrbe.
Jurij Alekszejevics Gagarin és Vosztok–1 · Nyikita Szergejevics Hruscsov és Vosztok–1 ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Jurij Alekszejevics Gagarin · 1956-os forradalom és Nyikita Szergejevics Hruscsov ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Mi van a közös Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Közötti hasonlóságok Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov
Összehasonlítását Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov
Jurij Alekszejevics Gagarin 245 kapcsolatokat, ugyanakkor Nyikita Szergejevics Hruscsov 344. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 9.00% = 53 / (245 + 344).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Jurij Alekszejevics Gagarin és Nyikita Szergejevics Hruscsov. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
