Tartalomjegyzék
115 kapcsolatok: Aetosauria, Agáma, Agy, Anapsida, Antarktisz, Anyagcsere, Apomorfia és pleziomorfia, Archosauria, Archosauriformes, Archosauromorpha, Avemetatarsalia, Állatok, Óriáskígyófélék, Bőr (anatómia), Charles Darwin, Choristodera, Csörgőkígyók, Dél-Karolina, Diapsida, Dinoszauruszok, Embrió, Emlősök, Emlősszerűek, Európa hüllőfajainak listája, Faj, Felemásgyíkok, Filogenetikus rendszertan, Gekkófélék, Georgetown (Dél-Karolina), Gerincesek, Gerinchúrosok, Globális felmelegedés, Gyíkok, Hímvessző, Húgyhólyag, Húgysav, Hüllőmedencéjűek, Hüllőszerűek, Hő, Herpetológia, Hidasgyík, Ichthyoszauruszok, Idegrendszer, Idegsejt, Indiai leffentyűsteknős, Infravörös sugárzás, Ivaros szaporodás, Ivartalan szaporodás, Kalcium-karbonát, Kaméleonfélék, ... Bővíteni index (65 több) »
Aetosauria
Az Aetosauria (nevének jelentése ’sasgyíkok’) a késő triász időszak idején élt crurotarsida archosaurusok egyik kládja, melybe közepes és nagy méretű páncélozott növényevők tartoztak.
Megnézni Hüllők és Aetosauria
Agáma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Agámafélék.
Megnézni Hüllők és Agáma
Agy
Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció).
Megnézni Hüllők és Agy
Anapsida
Az anapsida olyan magzatburkos hüllő, melynek koponyáján a halánték közelében nincs temporális nyílás (fenestra temporalis).
Megnézni Hüllők és Anapsida
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Megnézni Hüllők és Antarktisz
Anyagcsere
Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.
Megnézni Hüllők és Anyagcsere
Apomorfia és pleziomorfia
A filogenetikus jellemzők típusai Apomorfiának (új jellegnek) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük.
Megnézni Hüllők és Apomorfia és pleziomorfia
Archosauria
Az Archosauria (ógörögül: „uralkodó gyíkok”) a hüllők osztályának (Reptilia) Diapsida alosztályába tartozó Archosauromorpha alosztályág egyik osztaga.
Megnézni Hüllők és Archosauria
Archosauriformes
Az Archosauriformes (ógörög „uralkodógyík-formájúak”) a diapsida hüllők egy kládja, amely a késő perm földtörténeti kor idején jött létre.
Megnézni Hüllők és Archosauriformes
Archosauromorpha
Az Archosauromorpha (görög eredetű nevének jelentése uralkodógyík alakúak) a diapsida hüllők egyik alosztályága, amely a késő perm időszakban jelent meg, és a triász idejére vált elterjedtté.
Megnézni Hüllők és Archosauromorpha
Avemetatarsalia
Az Avemetatarsalia (jelentése 'madárlábközépcsontúak') egy klád, melyet a brit őslénykutató Michael J. Benton definiált 1999-ben valamennyi olyan avesuchia számára, amely közelebb áll a dinoszauruszokhoz, mint a krokodilokhoz.
Megnézni Hüllők és Avemetatarsalia
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Hüllők és Állatok
Óriáskígyófélék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Óriáskígyó-félék.
Megnézni Hüllők és Óriáskígyófélék
Bőr (anatómia)
Az emberi '''bőr''' felépítése A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük.
Megnézni Hüllők és Bőr (anatómia)
Charles Darwin
Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, a biológiai evolúció egyik felismerője, egyúttal névadója (darwinizmus), George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja.
Megnézni Hüllők és Charles Darwin
Choristodera
A Choristodera a félig vízi életmódhoz alkalmazkodott diapsida hüllők egyik rendje, amely a középső jura vagy a késő triász és a kora miocén kor között létezett.
Megnézni Hüllők és Choristodera
Csörgőkígyók
A csörgőkígyók (Crotalus) a gödörkésarcú viperák alcsaládjába (Crotalinae) tartozó nem.
Megnézni Hüllők és Csörgőkígyók
Dél-Karolina
Dél-Karolina (angolul South Carolina, IPA) az Amerikai Egyesült Államok 8.
Megnézni Hüllők és Dél-Karolina
Diapsida
A Diapsida („két csúcsív”) négylábú állatok 300 millió évvel ezelőtt, a késő karbon kor idején kialakult csoportja, amelyeket a koponyájukon lévő két lyuk (halántékablak) különböztet meg.
Megnézni Hüllők és Diapsida
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Megnézni Hüllők és Dinoszauruszok
Embrió
Az emberi embrió körülbelül a terhesség 8. hetében A embrió vagy ébrény az emlősállatok és az ember ivadéka a méhen belüli fejlődés korai szakaszában.
Megnézni Hüllők és Embrió
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Megnézni Hüllők és Emlősök
Emlősszerűek
Az emlősszerűek a magzatburkosok egyik nagy csoportja (a hüllőszerűek mellett), amelyek közé az emlősök (Mammalia) és az emlősszerű hüllők (Synapsida) osztályai tartoznak.
Megnézni Hüllők és Emlősszerűek
Európa hüllőfajainak listája
A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Európa területén XX faj fordul elő a szabad természetben.
Megnézni Hüllők és Európa hüllőfajainak listája
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Hüllők és Faj
Felemásgyíkok
A felemásgyíkok (Rhynchocephalia vagy Sphenodontia) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Megnézni Hüllők és Felemásgyíkok
Filogenetikus rendszertan
A filogenetikus rendszertan vagy fejlődéstörténeti rendszertan az élőlények rendszerezésének legelterjedtebb elméletévé vált a 20. században (a szó a görög phülon.
Megnézni Hüllők és Filogenetikus rendszertan
Gekkófélék
A gekkófélék (Gekkonidae) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó családja.
Megnézni Hüllők és Gekkófélék
Georgetown (Dél-Karolina)
Georgetown város az USA Dél-Karolina államában.
Megnézni Hüllők és Georgetown (Dél-Karolina)
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Hüllők és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Hüllők és Gerinchúrosok
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei.
Megnézni Hüllők és Globális felmelegedés
Gyíkok
A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend.
Megnézni Hüllők és Gyíkok
Hímvessző
erektált állapota A hímvessző (latinul: penis, magyarosan: pénisz) egy szivacsos szövetből álló, henger alakú szerv egyes állatok hímjeinél, illetve az embernél a férfiaknál.
Megnézni Hüllők és Hímvessző
Húgyhólyag
A húgyhólyag (vesica urinaria) a vizelet tárolására szolgáló, üreges, izmos falú szerv.
Megnézni Hüllők és Húgyhólyag
Húgysav
A húgysav heterociklusos vegyület.
Megnézni Hüllők és Húgysav
Hüllőmedencéjűek
A hüllőmedencéjűek (Saurischia) (az ógörög σαυρος / szaurosz, 'gyík' és ισχιον / iszkion, 'medenceízület' szavak összetételéből) egyike a dinoszauruszok két rendjének.
Megnézni Hüllők és Hüllőmedencéjűek
Hüllőszerűek
A hüllőszerűek (Sauropsida) a gerinchúrosok (Chordata) törzsébe tartozó négylábúak (Tetrapoda) főosztályának egy nagy csoportja.
Megnézni Hüllők és Hüllőszerűek
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek.
Megnézni Hüllők és Hő
Herpetológia
A herpetológia a zoológia azon ága, amely a kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozik.
Megnézni Hüllők és Herpetológia
Hidasgyík
A két hidasgyík-faj jelenlegi elterjedése. A körök az Északi-szigeti tuatarát, a négyzetek a Brothers Island-i tuatarát jelölik. A hidasgyík vagy tuatara (Sphenodon punctatus) a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó, Új-Zélandon őshonos faj.
Megnézni Hüllők és Hidasgyík
Ichthyoszauruszok
londoni Természettudományi Múzeumban Az ichthyoszauruszok vagy halgyíkok (Ichthyosauria) a hüllők osztályának (Reptilia) Ichthyopterygia alosztályába tartozó rend.
Megnézni Hüllők és Ichthyoszauruszok
Idegrendszer
Az emberi idegrendszer. A központi idegrendszer piros, a perifériás kék. Az idegrendszer specializálódott sejtek hálózata, melyek információt szállítanak az élőlény környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszer, amely irányítja a szervezet többi részét.
Megnézni Hüllők és Idegrendszer
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Megnézni Hüllők és Idegsejt
Indiai leffentyűsteknős
Az indiai leffentyűsteknős (Lissemys punctata) a teknős a hüllők (Reptilia) osztályba a teknősök (Testudines) rendjébe és a lágyhéjúteknős-félék (Trionychidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Hüllők és Indiai leffentyűsteknős
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Megnézni Hüllők és Infravörös sugárzás
Ivaros szaporodás
Ivaros szaporodáskor egyszeres kromoszómaszerelvényű, önálló továbbszaporodásra nem képes szaporítósejtek (gaméták) egyesülnek (megtermékenyítés, copulatio), aminek eredményeként továbbfejlődésre képes diploid csírasejt, zigóta jön létre.
Megnézni Hüllők és Ivaros szaporodás
Ivartalan szaporodás
Az ivartalan szaporodás a növények egyik szaporodási módja, amelyhez egyetlen növény, vagy annak egy része szükséges csupán, tehát nincs szükség egy ivarilag ellenkező példányra.
Megnézni Hüllők és Ivartalan szaporodás
Kalcium-karbonát
A kalcium-karbonát (mészkő, szénsavas mész, CaCO3) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület.
Megnézni Hüllők és Kalcium-karbonát
Kaméleonfélék
A kaméleonfélék (Chamaeleonidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Hüllők és Kaméleonfélék
Karbamid
A karbamid (urea) a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület.
Megnézni Hüllők és Karbamid
Kavicsfogú álteknősök
A kavicsfogú álteknősök (Placodontia) mezozoikumi tengeri hüllők voltak, előfordulásuk mindössze a triász időszakra korlátozódott, melynek végeztével kihaltak.
Megnézni Hüllők és Kavicsfogú álteknősök
Kérgesteknős
A kérgesteknős (Dermochelys coriacea) a hüllők (Reptilia) osztályába és a teknősök (Testudines) rendjébe és a kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) családjába tartozó egyetlen faj, a jelenleg élő legnagyobb teknős.
Megnézni Hüllők és Kérgesteknős
Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.
Megnézni Hüllők és Kétéltűek
Kígyók
A kígyók (Serpentes, Ophidia) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend.
Megnézni Hüllők és Kígyók
Kiválasztó szervrendszer
Az emberi szervezetben az anyagcsere során számtalan káros, és felesleges anyag képződik.
Megnézni Hüllők és Kiválasztó szervrendszer
Klón
#ÁTIRÁNYÍTÁS Klón (egyértelműsítő lap).
Megnézni Hüllők és Klón
Kloáka
Egy rőtfarkú ölyv''(Buteo jamaicensis)'' kloákája. A kloáka az állattani anatómiában egy olyan hátulsó testnyílás, amely az egyedüli kijáratát jelenti az emésztőszerv rendszernek, a szaporítószerv rendszernek és a kiválasztó szervrendszernek egyes fajoknál.
Megnézni Hüllők és Kloáka
Kontinens
A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.
Megnézni Hüllők és Kontinens
Kopoltyú
A kopoltyú a vízben élő állatok nagy részénél megtalálható légzőszerv, a lokalizált légzés két fő típusának egyike.
Megnézni Hüllők és Kopoltyú
Koponya
víziló koponyája Egy Tyrannosaurus koponyája A koponya (cranium) igen sok állatfajban és az emberben is megtalálható csontos képlet, ami a fej alapvető vázaként szolgál.
Megnézni Hüllők és Koponya
Krokodilok
Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.
Megnézni Hüllők és Krokodilok
Lárva
A ''Proserpinus proserpina'' hernyója, egy lárvaalak A lárva vagy régies nevén álca az átalakulással fejlődő állatok posztembrionális fejlődésének egyik átmeneti alakja.
Megnézni Hüllők és Lárva
Lepidosauria
A Lepidosauria (nevének jelentése ’pikkelyes bőrűek’), első megjelenésük a perm során történt, amikor elváltak az Aetosauria alosztálytól.
Megnézni Hüllők és Lepidosauria
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Hüllők és Madarak
Madármedencéjűek
A madármedencéjűek (Ornithischia vagy Predentata) a dinoszauruszok két rendje közül az egyik volt, amely csőrös, növényevő állatokat foglalt magába.
Megnézni Hüllők és Madármedencéjűek
Magyarország hüllőfajainak listája
A világon élő mintegy 7900 hüllő állatfaj közül Magyarország mai területén 16 faj fordul elő a szabad természetben.
Megnézni Hüllők és Magyarország hüllőfajainak listája
Magzatburkosok
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.
Megnézni Hüllők és Magzatburkosok
Máj
Az ábra a máj felső felszínét mutatja. Megkülönböztethetők a jobb és a bal lebeny, és a ''vena cava inferior'', valamint a májat rögzítő hashártyaszalagok tapadási helyei Az ábra a máj alsó felszínét mutatja.
Megnézni Hüllők és Máj
Méhlepény
A méhlepény szerkezete. A méhlepény (placenta) a méhlepényes emlősöket (Eutheria) a magzati életben tápláló, részben anyai, részben magzati eredetű szerv.
Megnézni Hüllők és Méhlepény
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Megnézni Hüllők és Méter
Mega-annum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megaannum.
Megnézni Hüllők és Mega-annum
Mezozoikum
A dinoszauruszok kora: Protoceratops és Velociraptor harca A mezozoikum vagy középidő a jelenleg tartó fanerozoikum eon három földtörténeti ideje közül a második volt, amely a paleozoikumot követte és megelőzte a jelent is magába foglaló kainozoikumot.
Megnézni Hüllők és Mezozoikum
Monofiletikus csoport
A madarakat általában monofiletikusnak tekintjük, a hüllőket viszont csak akkor tekinthetjük monofiletikusnak, ha a madarakat is közéjük értjük, hiszen azok ősi hüllőkből (theropoda dinoszauruszokból) fejlődtek ki A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofilumnak, holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
Megnézni Hüllők és Monofiletikus csoport
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Hüllők és Négylábúak
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hüllők és Nem (rendszertan)
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Megnézni Hüllők és Nitrogén
Ornithodira
Az Ornithodira (jelentése 'madárnyakúak') az Archosauria csoport egyik kládja.
Megnézni Hüllők és Ornithodira
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hüllők és Osztály (rendszertan)
Parafiletikus csoport
A hüllők egy parafiletikus taxon, viszont a madarakkal együtt monofiletikus csoportot alkotnak. A biológiai rendszertanban parafilumnak vagy parafiletikus csoportnak az olyan taxonómiai vagy egyéb csoportosítást nevezzük, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.
Megnézni Hüllők és Parafiletikus csoport
Pareiasaurus
A Pareiasaurus a hüllők (Reptilia) osztályának a Procolophonomorpha rendjébe, ezen belül a Pareiasauridae családjába tartozó nem.
Megnézni Hüllők és Pareiasaurus
Partenogenezis
A partenogenezis, magyarul szűznemzés (ivartalan szaporodás) egy olyan genetikai jelenség, ami biztosítja az élőlény szaporodását, a hím párzása nélkül, tehát az egyedfejlődés csak a petesejtből indul meg, a hímivarsejtek részvétele nélkül.
Megnézni Hüllők és Partenogenezis
Petrolacosaurus kansensis
A Petrolacosaurus kansensis a hüllők (Reptilia) osztályának fosszilis Araeoscelidia rendjébe, ezen belül a Petrolacosauridae családjába tartozó faj.
Megnézni Hüllők és Petrolacosaurus kansensis
Phytosauria
A Phytosauria rend a késő triász időszakban élt archosaurusok egyik csoportja, melybe nagy méretű (2–12 méter hosszúságú), félig vízi életmódot folytatott ragadozók tartoztak.
Megnézni Hüllők és Phytosauria
Pigment
Természetes ultramarin por alakban A pigment a festékek színét adó oldhatatlan, szilárd alkotórész.
Megnézni Hüllők és Pigment
Pikkelyes hüllők
A pikkelyes hüllők (Squamata) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Megnézni Hüllők és Pikkelyes hüllők
Pitonfélék
A pitonfélék avagy sziklakígyók (Pythonidae) a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe sorolt kígyók (Serpentes) alrendjének egyik családja.
Megnézni Hüllők és Pitonfélék
Plezioszauruszok
A plezioszauruszok (Plesiosauria) (ógörög plesziosz, „közeli”, és szaurosz, „gyík”) a hüllők osztályának egy kihalt rendje.
Megnézni Hüllők és Plezioszauruszok
Prolacertiformes
A Protorosauria (korábban Prolacertiformes) az archosauromorpha hüllők egyik rendje, amely a perm és triász időszakban élt.
Megnézni Hüllők és Prolacertiformes
Pteroszauruszok
A pteroszauruszok (Pterosauria) (ejtsd: pteroszaurusz, görög πτερόσαυρος, pteroszaurosz, azaz „szárnyas gyík”) repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek.
Megnézni Hüllők és Pteroszauruszok
Rauisuchia
A Rauisuchia egy kevéssé ismert, többnyire nagy méretű (gyakran 4–6 méter hosszúságú) tagokból álló archosaurus csoport, amely a triász időszakban létezett.
Megnézni Hüllők és Rauisuchia
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hüllők és Rend (rendszertan)
Rhynchosauria
A Rhynchosauria az archosaurusok rokonságába tartozó, szokatlan diapsida hüllők egy csoportja, melynek tagjai a középső triász időszakban éltek.
Megnézni Hüllők és Rhynchosauria
Só
Felnagyított sókristály (halit/nátrium-klorid) A kémiában sóknak nevezik azokat az anyagokat, melyek pozitív töltésű kationokból és negatív anionokból állnak, azaz kifelé semleges töltésű ionos vegyületek.
Megnézni Hüllők és Só
Sejt
Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.
Megnézni Hüllők és Sejt
Szív
Az emberi szív felépítése a fő verő- és visszerekkel. A nyilak a véráram irányát jelzik A szív (latinul cor, gen. cordis) a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, amely ritmikus összehúzódásokkal pumpálja a vért a gerincesek vérkeringésében.
Megnézni Hüllők és Szív
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Megnézni Hüllők és Szubtrópusok
Tüdő
Az ember légzőrendszerének vázlatos ábrázolása A tüdő (pulmo) a gerincesek légzőszerveinek egyik legfontosabb része.
Megnézni Hüllők és Tüdő
Tegu
(koreaiul: 대구, handzsa: 大邱, szó szerinti jelentésben: „nagy domb”) 2,5 milliós lélekszámú város Dél-Koreában, a 4.
Megnézni Hüllők és Tegu
Tejufélék
''Ameiva fuscata'' ''Cnemidophorus gularis'' ''Cnemidophorus hyperythrus'' ''Cnemidophorus uniparens'' A tejufélék (Teiidae) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Hüllők és Tejufélék
Teknősök
A teknősök (Testudines vagy Chelonia), régiesen teknősbékák vagy teknőcök a hüllők (Reptilia) osztályának egy monofiletikus rendje.
Megnézni Hüllők és Teknősök
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Megnézni Hüllők és Természetvédelmi Világszövetség
Theropoda
A Theropoda (jelentése 'szörnylábúak') a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja.
Megnézni Hüllők és Theropoda
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra.
Megnézni Hüllők és Tojás (biológia)
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Megnézni Hüllők és Trópusok
Trilophosauria
A Trilophosauria az archosaurusokhoz kapcsolódó diapsida hüllők csoportja, amely a kora triász időszakban élt Észak Amerikában.
Megnézni Hüllők és Trilophosauria
Vakkígyófélék
A vakkígyófélék (Typhlopidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a kígyók (Serpentes) alrendjébe tartozó család.
Megnézni Hüllők és Vakkígyófélék
Varánuszfélék
Bengáli varánusz ''(Varanus bengalensis'') Smaragd varánusz ''(Varanus prasinus)'' Tüskés farkú varánusz ''(Varanus acanthurus)'' Nílusi varánusz ''(Varanus niloticus)'' Szalagos varánusz ''(Varanus salvator)'' Óriás varánusz ''(Varanus giganteus)'' Komodói sárkány ''(Varanus komodoensis)'' A varánuszfélék (Varanidae) a gyíkok rendjébe tartozó varánuszalakúak (Varanoidea vagy Platynota) – egyes, új rendszertanokban (Autarchoglossa) alrendág – egyik családja, mintegy harminc fajjal.
Megnézni Hüllők és Varánuszfélék
Vastagbél
végbél A vastagbél (colon, intestinum crassum) a béltraktusnak a csípőbél beszájadzásától (valvula ileocoecalis; Bauchin-billentyű) a végbélnyílásig terjedő szakasza.
Megnézni Hüllők és Vastagbél
Vérkeringés
Vérkeringés vázlatos képe:'''Vörös'''.
Megnézni Hüllők és Vérkeringés
Vörösfülű ékszerteknős
Trachemys scripta elegans (1865) Karl Bodmer rajza A vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) a hüllők (Reptilia) osztályába teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) alfaja, az akvaterráriumok kedvelt díszállata.
Megnézni Hüllők és Vörösfülű ékszerteknős
Vese
A vese (latinul: rēn, többes számban rēnēs, görögül: nephros) a gerinceseknél (Vertebrata) a kiválasztás szerve: felelős a szervezet anyagcseréje közben keletkezett vízoldékony anyagcsere-végtermékek eltávolításáért, valamint alapvető szerepe van a só- és vízháztartás szabályozásában, a homeosztázis fenntartásában.
Megnézni Hüllők és Vese
Veszélyeztetett faj
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.
Megnézni Hüllők és Veszélyeztetett faj
Vizelet
A vizelet keletkezésének helye a bab alakú vese A vizelet (urina, húgy) a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye, melyet az emlősök, madarak, hüllők, halak és kétéltűek veséi választanak ki.
Megnézni Hüllők és Vizelet
Zoológia
A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya.
Megnézni Hüllők és Zoológia