Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Asztrológia, Ókori egyiptomi naptár, Ókori Görögország, Ókori Róma, Babilónia, Csütörtök, Föld, Február 29., Geocentrikus világkép, Gergely-naptár, Hétfő, Hónap, Hold, Holdfázis, I. Constantinus római császár, III. Alexandrosz makedón király, Isten, Itália, Julián naptár, Jupiter, Kedd, Mars (bolygó), Mediterráneum, Merkúr, Mezopotámia, Nap, Nap (időegység), Naptár, Neptunusz, Október 15., Október 4., Péntek, Pluto (törpebolygó), Szaturnusz, Szökőév, Szerda, Szombat, Teremtéstörténet, Uránusz, Vasárnap, Vénusz, Világegyetem, Zsidó vallás, 1582, 321, 7 (szám).
Asztrológia
Jézus Krisztus horoszkópja Ebenezer Sibly könyvében Asztrológiai ábrázolás ismeretlen szerző Az asztrológia vagy csillagjóslás (görögül αστρολογία) kifejezés a görög asztron, 'csillag' és logosz, 'szó, tudomány' szavakból ered.
Új!!: Hét (naptár) és Asztrológia · Többet látni »
Ókori egyiptomi naptár
Apóphisszal és átkel az Alvilágon, annak az éjszaka tizenkét óráját jelképező tizenkét kapuján keresztül Az ókori Egyiptom naptárai a történelem első naptárai, a ma is alkalmazott naptárak alapjai, az egyiptomi csillagászok zsenialitásának bizonyítékai.
Új!!: Hét (naptár) és Ókori egyiptomi naptár · Többet látni »
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Új!!: Hét (naptár) és Ókori Görögország · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: Hét (naptár) és Ókori Róma · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Hét (naptár) és Babilónia · Többet látni »
Csütörtök
A csütörtök a hét szerda és péntek közé eső napja.
Új!!: Hét (naptár) és Csütörtök · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Hét (naptár) és Föld · Többet látni »
Február 29.
Február 29-e a szökőévek toldaléknapja.
Új!!: Hét (naptár) és Február 29. · Többet látni »
Geocentrikus világkép
A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.
Új!!: Hét (naptár) és Geocentrikus világkép · Többet látni »
Gergely-naptár
A Gergely-naptár 400. évfordulójára kiadott 1982-es emlékbélyeg A Gergely-naptár egy imakönyvben (1614) A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb.
Új!!: Hét (naptár) és Gergely-naptár · Többet látni »
Hétfő
A hétfő a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – első napja, másképp a „hét feje” vagy eleje.
Új!!: Hét (naptár) és Hétfő · Többet látni »
Hónap
Csillagászati óra, az óralapon a hónapok allegóriái, Prága A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal.
Új!!: Hét (naptár) és Hónap · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Hét (naptár) és Hold · Többet látni »
Holdfázis
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hold#Holdfázisok.
Új!!: Hét (naptár) és Holdfázis · Többet látni »
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Új!!: Hét (naptár) és I. Constantinus római császár · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Hét (naptár) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Hét (naptár) és Isten · Többet látni »
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hét (naptár) és Itália · Többet látni »
Julián naptár
A julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.
Új!!: Hét (naptár) és Julián naptár · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Hét (naptár) és Jupiter · Többet látni »
Kedd
A kedd a hétfő és szerda közötti nap, Magyarországon a hét második napja.
Új!!: Hét (naptár) és Kedd · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Hét (naptár) és Mars (bolygó) · Többet látni »
Mediterráneum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Földközi-tenger.
Új!!: Hét (naptár) és Mediterráneum · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Hét (naptár) és Merkúr · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Hét (naptár) és Mezopotámia · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Hét (naptár) és Nap · Többet látni »
Nap (időegység)
Egy nap alatt körbejáró óra a Greenwichi Királyi Obszervatórium falán A nap időmértékegység.
Új!!: Hét (naptár) és Nap (időegység) · Többet látni »
Naptár
Naptárnak nevezzük a napok nyilvántartásának rendszereit.
Új!!: Hét (naptár) és Naptár · Többet látni »
Neptunusz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neptunusz (bolygó).
Új!!: Hét (naptár) és Neptunusz · Többet látni »
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Új!!: Hét (naptár) és Október 15. · Többet látni »
Október 4.
Névnapok: Ferenc + Ajtonka, Ámon, Aranka, Arany, Arina, Aurélia, Auróra, Bodor, Damarisz, Edvin, Edvina, Fanni, Fodor, Frank, Fremont, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Hajnal, Hajnalka, Larcia, Lartia, Latinka, Zóra, Zorinka, Zorka.
Új!!: Hét (naptár) és Október 4. · Többet látni »
Péntek
A péntek a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – ötödik napja.
Új!!: Hét (naptár) és Péntek · Többet látni »
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Új!!: Hét (naptár) és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Hét (naptár) és Szaturnusz · Többet látni »
Szökőév
A szökőév olyan év, amely több napot tartalmaz az év szokásos hosszánál, azért, hogy a naptárt (4 évente) szinkronba hozza a csillagászati (tropikus évvel) vagy évszakok szerinti idővel (latinul: annus bissextilis, azaz 'szökőnapos év').
Új!!: Hét (naptár) és Szökőév · Többet látni »
Szerda
Szerda: a kedd és a csütörtök közé eső nap, a hét harmadik napja.
Új!!: Hét (naptár) és Szerda · Többet látni »
Szombat
Szombat: a hét hatodik napja az ISO 8601 nemzetközi szabvány szerint.
Új!!: Hét (naptár) és Szombat · Többet látni »
Teremtéstörténet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Teremtés (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hét (naptár) és Teremtéstörténet · Többet látni »
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Új!!: Hét (naptár) és Uránusz · Többet látni »
Vasárnap
A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.
Új!!: Hét (naptár) és Vasárnap · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Hét (naptár) és Vénusz · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Hét (naptár) és Világegyetem · Többet látni »
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Új!!: Hét (naptár) és Zsidó vallás · Többet látni »
1582
Nincs leírás.
Új!!: Hét (naptár) és 1582 · Többet látni »
321
Nincs leírás.
Új!!: Hét (naptár) és 321 · Többet látni »
7 (szám)
A 7 (hét) (római számmal: VII) a 6 és 8 között található természetes szám, s egyben számjegy is.
Új!!: Hét (naptár) és 7 (szám) · Többet látni »
