Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Raimondo Montecuccoli

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Raimondo Montecuccoli

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) vs. Raimondo Montecuccoli

A bécsi Hadtörténeti Múzeum (Heeresgeschichtliches Museum – Militärhistorisches Institut, gyakori rövidítéssel HGM) az Osztrák Szövetségi Hadsereg vezető hadtudományi intézete, és a szövetségi honvédelmi és sportminisztérium alárendeltségébe tartozik. Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Hadtörténeti Múzeum (Bécs) · Bécs és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Lützeni csata (1632)

A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Lützeni csata (1632) · Lützeni csata (1632) és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Muskéta

Tüzelő muskétások, mellettük pikások egy 2005-ös angliai hadijátékon. Jól megfigyelhető a muskétások öveire felakasztott, kiporciózott lőporos egységcsomagok A muskéta vagy muskatér a kézi tűzfegyverek csoportjába tartozó fegyver, a mai kézi lőfegyverek tulajdonképpeni elődje.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Muskéta · Muskéta és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Nördlingeni csata

Az 1634-ben lezajlott nördlingeni csata a harmincéves háború egyik nagy ütközete volt, melyben a létszámfölényben lévő Habsburg csapatok döntő győzelmet arattak a svéd–protestáns erők felett.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Nördlingeni csata · Nördlingeni csata és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Pika

Svájci lándzsások harca a német pikás landsknechtek ellen A pika (angolul: pike, németül: Pike, Spiess, ill. Spieß, franciául és portugálul: pique, hollandul: piek, svéd és norvég nyelven pik) a hosszú lándzsák típusai közé tartozó szálfegyver.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Pika · Pika és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Szentgotthárdi csata (1664)

A szentgotthárdi csata 1664.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Szentgotthárdi csata (1664) · Raimondo Montecuccoli és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »

Tüzérség

Fallúdzsában, 2004 novemberében. A lövedék éppen elhagyta a tarack csövét, az égéstermék-gázok a csőszájféken át oldalra is kiáramlanak. FlaK 88, 88 mm-es löveg szabadtéri múzeumban. Eredetileg légvédelmi célokra készült, de be lehetett vetni páncélozott célok és élőerő ellen is M270 rakéta-sorozatvető tüzelési helyzetben Egy kanadai ADATS típusú többfeladatú légvédelmi-páncéltörő rakétás komplexum MIM–104 Patriot légvédelmi rakétakomplexum ellenrakétaként is használható ''PAC–2'' rakétája indítás közben A tüzérség hagyományos értelemben olyan eszköz, illetve katonai egység, mely háború során nagyobb lövedékek kilövés útján történő célba juttatására alkalmas.

Hadtörténeti Múzeum (Bécs) és Tüzérség · Raimondo Montecuccoli és Tüzérség · Többet látni »