Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Graubünden kanton és Valtellina

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Graubünden kanton és Valtellina

Graubünden kanton vs. Valtellina

Graubünden (franciául Grisons, olaszul Grigioni; romansul Grischun) Svájc legkeletibb és egyben legnagyobb kantonja. A Valtellina (lombard nyelven Valtulina) tájegység Olaszország északi részén, a svájci határ mentén, mely az Adda folyó völgyét és mellékvölgyeit foglalja magába.

Közötti hasonlóságok Graubünden kanton és Valtellina

Graubünden kanton és Valtellina 15 közös dolog (a Uniópédia): Alpok, Bernina-vasút, Chur, Dél-Tirol, Engadin, Harmincéves háború, I. Napóleon francia császár, Inn (folyó), Lombardia, Olaszország, Svájc, Tirano, Tirol, UNESCO, Világörökség.

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Alpok és Graubünden kanton · Alpok és Valtellina · Többet látni »

Bernina-vasút

| A Bernina-vasút egy egyvágányú, 1000 mm-es nyomtávolságú, 1000 volttal villamosított vasútvonal.

Bernina-vasút és Graubünden kanton · Bernina-vasút és Valtellina · Többet látni »

Chur

Chur (franciául Coire, olaszul Coira, rétorománul Cuira, a középkori latin nyelvben Curia Rhaetorum) egy község, a svájci Graubünden kanton, valamint a Plessur közigazgatási terület székhelye.

Chur és Graubünden kanton · Chur és Valtellina · Többet látni »

Dél-Tirol

#ÁTIRÁNYÍTÁS Trentino-Alto Adige.

Dél-Tirol és Graubünden kanton · Dél-Tirol és Valtellina · Többet látni »

Engadin

Engadin egy hosszú völgy a Svájci-Alpokban Graubünden kantonban.

Engadin és Graubünden kanton · Engadin és Valtellina · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Graubünden kanton és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Valtellina · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Graubünden kanton és I. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és Valtellina · Többet látni »

Inn (folyó)

Az Inn folyó (rétorománul En, latinul Aenus, görögül Αἶνος) a Duna 517 km hosszúságú, jobb oldali mellékfolyója Svájcban, Ausztriában, és Németországban.

Graubünden kanton és Inn (folyó) · Inn (folyó) és Valtellina · Többet látni »

Lombardia

Lombardia Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója.

Graubünden kanton és Lombardia · Lombardia és Valtellina · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.

Graubünden kanton és Olaszország · Olaszország és Valtellina · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Graubünden kanton és Svájc · Svájc és Valtellina · Többet látni »

Tirano

Tirano város Olaszország északi részén, a Valtellina tájegységben, Sondrio megyében.

Graubünden kanton és Tirano · Tirano és Valtellina · Többet látni »

Tirol

Tirol egy közép-európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.

Graubünden kanton és Tirol · Tirol és Valtellina · Többet látni »

UNESCO

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.

Graubünden kanton és UNESCO · UNESCO és Valtellina · Többet látni »

Világörökség

A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.

Graubünden kanton és Világörökség · Valtellina és Világörökség · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Graubünden kanton és Valtellina

Graubünden kanton 44 kapcsolatokat, ugyanakkor Valtellina 96. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 10.71% = 15 / (44 + 96).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Graubünden kanton és Valtellina. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »