Közötti hasonlóságok Filozófia és Giordano Bruno
Filozófia és Giordano Bruno 33 közös dolog (a Uniópédia): Angol nyelv, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Arthur Schopenhauer, Újplatonizmus, Ateizmus, Averroës, Avicenna, Baruch Spinoza, Csillagászat, Friedrich Nietzsche, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Galileo Galilei, Georg Wilhelm Friedrich Hegel, Gottfried Wilhelm Leibniz, Idealizmus, Ismeretelmélet, Isten, Jézus, Középkor, Kopernikusz, Latin nyelv, Marsilio Ficino, Materializmus, Monizmus, Nicolaus Cusanus, Reneszánsz, Teológia, Természetfilozófia, Tommaso Campanella, ..., Transzcendencia, Vatikán, Világegyetem. Bővíteni index (3 több) »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Filozófia · Angol nyelv és Giordano Bruno ·
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Tamás, vagy katolikus nevén Aquinói Szent Tamás (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) latin nyelven író középkori olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.
Aquinói Szent Tamás és Filozófia · Aquinói Szent Tamás és Giordano Bruno ·
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Arisztotelész és Filozófia · Arisztotelész és Giordano Bruno ·
Arthur Schopenhauer
Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német filozófus, metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című főművének és maró hangulatú esszéinek köszönhette.
Arthur Schopenhauer és Filozófia · Arthur Schopenhauer és Giordano Bruno ·
Újplatonizmus
Az újplatonizmus vagy neoplatonizmus (kb. 250 – kb. 550) az antikvitás utolsó nagy szellemi áramlata, melynek célja többek között, hogy egy olyan mindent magába foglaló filozófiai rendszert alkosson meg, amely kielégíti az ember minden szellemi igényét: átfogó és logikailag koherens képet ad a világról és az ember benne elfoglalt helyéről.
Újplatonizmus és Filozófia · Újplatonizmus és Giordano Bruno ·
Ateizmus
Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.
Ateizmus és Filozófia · Ateizmus és Giordano Bruno ·
Averroës
Averroës szobra Córdobában Raffaello: Az athéni iskola freskójából Averroës, eredetileg ibn Rusd (arab betűkkel ابن رشد – Ibn Rušd), teljes nevén Abu l-Valíd Muhammad ibn Ahmad al-Barbari (arabul أبو الوليد محمد بن أحمد البربري – Abū l-Walīd Muḥammad ibn Aḥmad al-Barbarī; Córdoba, 1126. április 14. – Marrákes, 1198. december 10.) középkori arab filozófus és polihisztor, aki az Ibériai-félszigeten élt az Almorávidák, majd az Almohádok birodalmában.
Averroës és Filozófia · Averroës és Giordano Bruno ·
Avicenna
Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.
Avicenna és Filozófia · Avicenna és Giordano Bruno ·
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Baruch Spinoza és Filozófia · Baruch Spinoza és Giordano Bruno ·
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Csillagászat és Filozófia · Csillagászat és Giordano Bruno ·
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Filozófia és Friedrich Nietzsche · Friedrich Nietzsche és Giordano Bruno ·
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
Filozófia és Friedrich Wilhelm Joseph Schelling · Friedrich Wilhelm Joseph Schelling és Giordano Bruno ·
Galileo Galilei
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.
Filozófia és Galileo Galilei · Galileo Galilei és Giordano Bruno ·
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (Stuttgart, 1770. augusztus 27. – Berlin, 1831. november 14.) német filozófus, egyetemi tanár; a klasszikus német filozófia és a német idealizmus legnagyobb és legjelentősebb képviselője.
Filozófia és Georg Wilhelm Friedrich Hegel · Georg Wilhelm Friedrich Hegel és Giordano Bruno ·
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Filozófia és Gottfried Wilhelm Leibniz · Giordano Bruno és Gottfried Wilhelm Leibniz ·
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Filozófia és Idealizmus · Giordano Bruno és Idealizmus ·
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Filozófia és Ismeretelmélet · Giordano Bruno és Ismeretelmélet ·
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Filozófia és Isten · Giordano Bruno és Isten ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Filozófia és Jézus · Giordano Bruno és Jézus ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Filozófia és Középkor · Giordano Bruno és Középkor ·
Kopernikusz
Kopernikusz (gyakran Nikolausz Kopernikusz), (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.
Filozófia és Kopernikusz · Giordano Bruno és Kopernikusz ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Filozófia és Latin nyelv · Giordano Bruno és Latin nyelv ·
Marsilio Ficino
Marsilio Ficino, (Figline Valdarno, 1433. október 19. – Firenze, 1499. október 1.) itáliai orvos, filozófus és humanista.
Filozófia és Marsilio Ficino · Giordano Bruno és Marsilio Ficino ·
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Filozófia és Materializmus · Giordano Bruno és Materializmus ·
Monizmus
Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.
Filozófia és Monizmus · Giordano Bruno és Monizmus ·
Nicolaus Cusanus
Latinosan elterjedt nevén Nicolaus Cusanus, Nicolaus de Cusa, magyarosan cusai Miklós, családi nevén Nikolaus Chrypps vagy Krebs (Bernkastel-Kues, 1401. – Todi, 1464. augusztus 11.), német bíboros, teológus, filozófus és természettudós.
Filozófia és Nicolaus Cusanus · Giordano Bruno és Nicolaus Cusanus ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Filozófia és Reneszánsz · Giordano Bruno és Reneszánsz ·
Teológia
Részlet egy középkori nagy hittudományi munkájából, Aquinói Szent Tamás ''Summa Theologiae''-jából A teológia – magyarosan hittudomány – görög eredetű szó (θεολογια, theologia) a theosz, (.
Filozófia és Teológia · Giordano Bruno és Teológia ·
Természetfilozófia
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére.
Filozófia és Természetfilozófia · Giordano Bruno és Természetfilozófia ·
Tommaso Campanella
Tommaso Campanella (Stilo, Calabria, 1568. szeptember 5. – Párizs, 1639. május 31.) olasz filozófus, domonkos-rendi szerzetes.
Filozófia és Tommaso Campanella · Giordano Bruno és Tommaso Campanella ·
Transzcendencia
A transzcendencia a létről való gondolkodás központi fogalma, egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom.
Filozófia és Transzcendencia · Giordano Bruno és Transzcendencia ·
Vatikán
A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.
Filozófia és Vatikán · Giordano Bruno és Vatikán ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Filozófia és Világegyetem · Giordano Bruno és Világegyetem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Filozófia és Giordano Bruno
- Mi van a közös Filozófia és Giordano Bruno
- Közötti hasonlóságok Filozófia és Giordano Bruno
Összehasonlítását Filozófia és Giordano Bruno
Filozófia 307 kapcsolatokat, ugyanakkor Giordano Bruno 193. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 6.60% = 33 / (307 + 193).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Filozófia és Giordano Bruno. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: