Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Elám és III. uri dinasztia
Elám és III. uri dinasztia 18 közös dolog (a Uniópédia): Akkád Birodalom, Akkád nyelv, I. e. 20. század, I. e. 21. század, Ibbí-Szín, Kassúk, Kúta, Lagas, Mezopotámia, Sulgi, Sumer, Sumer királylista, Sumer nyelv, Sumerek, Szúza, Szippar, Tengerföld, Uruk.
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Akkád Birodalom és Elám · Akkád Birodalom és III. uri dinasztia ·
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Elám · Akkád nyelv és III. uri dinasztia ·
I. e. 20. század
Nincs leírás.
Elám és I. e. 20. század · I. e. 20. század és III. uri dinasztia ·
I. e. 21. század
Nincs leírás.
Elám és I. e. 21. század · I. e. 21. század és III. uri dinasztia ·
Ibbí-Szín
Ibbí-Szín (vagy Ibbi-Szín, Ìbí-Szín, Ibí-Szín, sumer ibbi-dsu.en, IB.BI2-dsu.en, i-bi2-dsu.en, i3-bi2-dsu.en, „Szín isten füstje”) a III. uri dinasztia utolsó, ötödik uralkodója (középső kronológia: i. e. 2028 – i. e. 2004) volt.
Elám és Ibbí-Szín · III. uri dinasztia és Ibbí-Szín ·
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Elám és Kassúk · III. uri dinasztia és Kassúk ·
Kúta
Kúta, Qútú, Kutha, vagy Cutha (sumer nyelven Gudua), mai nevén Tell Ibrahim, egy ősi város volt Irakban, Bábil Kormányzóságban, a Felső-Eufrátesz keleti ágának jobb partján, Babilonban Nippurtól északkeletre.
Elám és Kúta · III. uri dinasztia és Kúta ·
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Elám és Lagas · III. uri dinasztia és Lagas ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Elám és Mezopotámia · III. uri dinasztia és Mezopotámia ·
Sulgi
Sulgi (sumer šul-gi) a III. uri dinasztia második uralkodója (középső kronológia: i. e. 2094 – i. e. 2047), az alapító Ur-Nammu fia volt.
Elám és Sulgi · III. uri dinasztia és Sulgi ·
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Elám és Sumer · III. uri dinasztia és Sumer ·
Sumer királylista
A Sumer királylista sumer ékírásos irodalmi-történeti mű.
Elám és Sumer királylista · III. uri dinasztia és Sumer királylista ·
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Elám és Sumer nyelv · III. uri dinasztia és Sumer nyelv ·
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Elám és Sumerek · III. uri dinasztia és Sumerek ·
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Elám és Szúza · III. uri dinasztia és Szúza ·
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Elám és Szippar · III. uri dinasztia és Szippar ·
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Elám és Tengerföld · III. uri dinasztia és Tengerföld ·
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Elám és III. uri dinasztia
- Mi van a közös Elám és III. uri dinasztia
- Közötti hasonlóságok Elám és III. uri dinasztia
Összehasonlítását Elám és III. uri dinasztia
Elám 84 kapcsolatokat, ugyanakkor III. uri dinasztia 40. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 14.52% = 18 / (84 + 40).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Elám és III. uri dinasztia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
