Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
182 kapcsolatok: Alagúthatás, Amerikai Fizikai Társaság, Ampère-törvény, Annalen der Physik, Antianyag, Antirészecske, Arany (kémiai elem), Atom, Atomi tömegegység, Atommag, Atommodell, Auger-effektus, Ógörög nyelv, Bariogenezis, BCS-elmélet, Benjamin Franklin, Borostyán (fosszília), Bose–Einstein-kondenzáció, Centripetális gyorsulás, CERN, Charles François de Cisternay du Fay, Charles Thomson Rees Wilson, CMOS, CODATA, Compton-szórás, Cooper-pár, Coulomb, Coulomb (egység), Coulomb-törvény, Cserenkov-effektus, Csillag, Davisson–Germer-kísérlet, Dávid Gyula (fizikus), Delokalizált elektron, Dirac-egyenlet, Drude-modell, Elektrogyenge kölcsönhatás, Elektromágneses mező, Elektromos töltés, Elektromosság, Elektroncső, Elektronmikroszkóp, Elektronvolt, Elektrotechnika, Elemi részecske, Elemi töltés, Ernest Rutherford, Erwin Schrödinger, Ezüst, Fékezési sugárzás, ..., Félvezető, Fény, Fényelektromos jelenség, Fénymikroszkóp, Fénysebesség, Fekete lyuk, Felezési idő, Feloldási határ, Fermion, Finomszerkezeti állandó, Fonon, Fotoelektron-sokszorozó, Foton, Görög nyelv, General Electric, George Johnstone Stoney, Gilbert Newton Lewis, Gravitáció, Gyenge kölcsönhatás, Hamilton-operátor, Határozatlansági reláció, Hawking-sugárzás, Hélium, Hővezetés, Hendrik Lorentz, Henri Becquerel, Henry Moseley, Hermann Ludwig von Helmholtz, Hidrogén, Higgs-bozon, Hullám, Hullámegyenlet, Hullámfüggvény, Institute of Electrical and Electronics Engineers, Invariáns tömeg, Irving Langmuir, James Franck, Johann Wilhelm Hittorf, Joseph John Thomson, Joule, Julian Schwinger, Katódsugárcső, Ködkamra, Kötési energia, Kilogramm, Kovalens kötés, Kozmikus sugárzás, Kristályrács, Kvantum-elektrodinamika, Kvantumállapot, Kvantummechanika, Langmuir-hullámok, Lézer, Lítium, Lepton, Lorentz-erő, Lorentz-tényező, Louis de Broglie, Maxwell-egyenletek, Mágneses indukció, Mágneses mező, Mágneses momentum, Mágnesség, Müon, McGraw-Hill, Moláris tömeg, Molekula, Molekulapálya, Nanotechnology, National Institute of Standards and Technology, Nature, Neutron, Niels Bohr, Nukleoszintézis, Paul Dirac, Pauli-elv, Párkeltés, Pásztázó alagútmikroszkóp, Pásztázó elektronmikroszkóp, Perdület, Physical Review, Physical Review Letters, Pion, Planck-állandó, Poli(tetrafluoretilén), Pozitron, Precesszió, Proton, Rádiótávcső, Rádium, Részecskedetektor, Részecskegyorsító, Réz, Röntgensugárzás, Redoxireakció, Reviews of Modern Physics, Richard Feynman, Robert Millikan, Roton, Sávszerkezet, Sűrűségfüggvény, Schrödinger-egyenlet, Science, Speciális relativitáselmélet, Spektroszkópia, Spin, Standard modell, Stanford University, Szigetelő, Szilárdtestfizika, Szimmetria, Szinkrotron, Szinkrotronsugárzás, Szubatomi részecske, Szupravezetés, Tau-lepton, Tömeg, Tesla (mértékegység), Thomson-szórás, Tomonaga Sinicsiró, Transzmissziós elektronmikroszkóp, Tranzisztor, University of Cambridge, Vákuum, Víz, Viszkozitás, W- és Z-bozonok, Walter Heitler, Wiedemann–Franz-törvény, William Crookes, Wolfgang Pauli, Wolfram Research. Bővíteni index (132 több) »
Alagúthatás
Az alagúthatás (illetve alagúteffektus) kvantummechanikai jelenség.
Új!!: Elektron és Alagúthatás · Többet látni »
Amerikai Fizikai Társaság
Az Amerikai Fizikai Társaság (angolul American Physical Society, APS) a világ második legnagyobb fizikus szervezete a német Deutsche Physikalische Gesellschaft után.
Új!!: Elektron és Amerikai Fizikai Társaság · Többet látni »
Ampère-törvény
Az elektromos áram mágneses mezőt indukál Ampère törvénye az elektromos áram és az általa gerjesztett mágneses mező kapcsolatát írja le.
Új!!: Elektron és Ampère-törvény · Többet látni »
Annalen der Physik
A több mint 200 éve megjelenő Annalen der Physik az egyik legjelentősebb tudományos folyóirat.
Új!!: Elektron és Annalen der Physik · Többet látni »
Antianyag
Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel.
Új!!: Elektron és Antianyag · Többet látni »
Antirészecske
Mindenféle részecskének van egy megfelelő antirészecske párja azonos tömeggel, de ellenkező elektromos, gyenge és erős töltéssel.
Új!!: Elektron és Antirészecske · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Elektron és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Atom
A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.
Új!!: Elektron és Atom · Többet látni »
Atomi tömegegység
Az atomi tömegegység vagy „dalton” tömegmértékegység az atomok és molekulák világára.
Új!!: Elektron és Atomi tömegegység · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Elektron és Atommag · Többet látni »
Atommodell
Az atommodell az atom szerkezetét, felépítését leíró elméleti kép.
Új!!: Elektron és Atommodell · Többet látni »
Auger-effektus
Az Auger-effektus vagy Auger-emisszió (kiejtés: IPA; kb. ozsé) egy fizikai jelenség, melyben egy elektron kilépése az atomból egy másik elektron kilépését vonja maga után.
Új!!: Elektron és Auger-effektus · Többet látni »
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Új!!: Elektron és Ógörög nyelv · Többet látni »
Bariogenezis
A kozmológiában általánosan bariogenezisnek nevezzük azt a hipotetikus fizikai folyamatot, melynek következtében a barionok és antibarionok között aszimmetria jött létre az univerzum korai időszakában.
Új!!: Elektron és Bariogenezis · Többet látni »
BCS-elmélet
A BCS-elméletet, a szupravezetők mikroszkopikus leírását Bardeen, Cooper és Schrieffer alkotta meg 1957-ben.
Új!!: Elektron és BCS-elmélet · Többet látni »
Benjamin Franklin
Benjamin Franklin (Boston, Massachusetts, 1706. január 17.. – Philadelphia, Pennsylvania, 1790. április 17.) amerikai polihisztor, államférfi, diplomata, feltaláló, író, természettudós, politikai filozófus, nyomdász.
Új!!: Elektron és Benjamin Franklin · Többet látni »
Borostyán (fosszília)
Borostyánkő Borostyánkőbe zárt pók A borostyán vagy borostyánkő fosszilis (megkövesedett) gyanta.
Új!!: Elektron és Borostyán (fosszília) · Többet látni »
Bose–Einstein-kondenzáció
A Bose–Einstein-kondenzáció (BEK) bozonokból álló híg gáz állapotú anyag, mely le van hűtve az abszolút nulla fokhoz igen közeli hőmérsékletre.
Új!!: Elektron és Bose–Einstein-kondenzáció · Többet látni »
Centripetális gyorsulás
Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik.
Új!!: Elektron és Centripetális gyorsulás · Többet látni »
CERN
A CERN egy részlete, a háttérben a Jura-hegység már francia oldalon van Kutatási épületek a CERN-ben Az indiai Atomenergia Részleg ajándéka ez a Siva-szobor. A 40-es épület mellett található A CERN az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Nagy Hadronütköztető (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye.
Új!!: Elektron és CERN · Többet látni »
Charles François de Cisternay du Fay
Charles François de Cisternay du Fay (Dufayként is említik) (Párizs, 1698. szeptember 14. – Párizs, 1739. június 16.) francia kémikus és fizikus, természettudós, a párizsi Jardin du Roi (botanikus kert) felügyelője volt.
Új!!: Elektron és Charles François de Cisternay du Fay · Többet látni »
Charles Thomson Rees Wilson
Charles Thomson Rees Wilson (Glencorse, 1869. február 14. – Carlops (Edinburgh közelében), 1959. november 15.) Nobel-díjas skót fizikus, a ködkamra kifejlesztője.
Új!!: Elektron és Charles Thomson Rees Wilson · Többet látni »
CMOS
A CMOS egy digitális integrált áramkör építési technológia, neve az angol kifejezésből származik: Complementary Metal-Oxide Semiconductor, jelentése: komplementer fém-oxid félvezető.
Új!!: Elektron és CMOS · Többet látni »
CODATA
A CODATA (az angol Committee on Data for Science and Technology kifejezésből képzett betűszó, aminek a jelentése Tudományos és Technológiai Adatok Bizottsága) egy párizsi székhelyű bizottság, amely a fontos állandók elérhetőségének és minőségének a javítását szolgálja.
Új!!: Elektron és CODATA · Többet látni »
Compton-szórás
A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás a fény rugalmatlan szóródása anyagon, amely akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyagi közeg kölcsönhatásba kerül.
Új!!: Elektron és Compton-szórás · Többet látni »
Cooper-pár
Cooper-párt alkotó elektronok szilárdtestben A szilárdtestfizikában a Cooper-pár (vagy BCS-pár) két elektron, vagy más fermion, melyek alacsony hőmérsékletű szilárdtestben párba állnak és köztük kötőerő jön létre.
Új!!: Elektron és Cooper-pár · Többet látni »
Coulomb
A coulomb az elektromos töltés SI-mértékegységrendszer származtatott egysége.
Új!!: Elektron és Coulomb · Többet látni »
Coulomb (egység)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Coulomb.
Új!!: Elektron és Coulomb (egység) · Többet látni »
Coulomb-törvény
A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg.
Új!!: Elektron és Coulomb-törvény · Többet látni »
Cserenkov-effektus
A Cserenkov-sugárzás látható fényként jelenik meg egy kísérleti reaktorban Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban.
Új!!: Elektron és Cserenkov-effektus · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Elektron és Csillag · Többet látni »
Davisson–Germer-kísérlet
A Davisson–Germer-kísérletet Clinton Davisson és Lester Germer amerikai fizikusok végezték el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist.
Új!!: Elektron és Davisson–Germer-kísérlet · Többet látni »
Dávid Gyula (fizikus)
Dávid Gyula (általánosan használt szignója: dgy, Budapest, 1952. szeptember 14.) fizikus, egyetemi oktató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa.
Új!!: Elektron és Dávid Gyula (fizikus) · Többet látni »
Delokalizált elektron
A delokalizált elektron molekulában, ionban, illetve fémben található elektron, amely nem egyetlen atomhoz vagy kovalens kötéshez tartozik.
Új!!: Elektron és Delokalizált elektron · Többet látni »
Dirac-egyenlet
A fizikában a Dirac-egyenlet a relativisztikus kvantummechanika hullámegyenlete, amit Paul Dirac brit fizikus 1928-ban alkotott meg.
Új!!: Elektron és Dirac-egyenlet · Többet látni »
Drude-modell
A Drude-modell az elektronok transzport tulajdonságaival magyarázza az anyagok (főleg a fémek) elektromos vezetőképességét.
Új!!: Elektron és Drude-modell · Többet látni »
Elektrogyenge kölcsönhatás
Az elektrogyenge kölcsönhatás elmélete – vagy Glashow–Weinberg–Salam-modell – két alapvető kölcsönhatás, az elektromágnesség (kvantum-elektrodinamika, QED) és a gyenge kölcsönhatás egyesítéséből született meg.
Új!!: Elektron és Elektrogyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Elektromágneses mező
Az elektromágneses mező elektromos és mágneses mező által létrehozott, a tér teljességét betöltő hatásmező.
Új!!: Elektron és Elektromágneses mező · Többet látni »
Elektromos töltés
Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, amely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak.
Új!!: Elektron és Elektromos töltés · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Elektron és Elektromosság · Többet látni »
Elektroncső
Elektroncsövek Dióda Trióda Az elektroncső az elektronikában használt aktív eszköz, amely elektronok vákuumban vagy gázzal töltött térben való áramlásán alapul.
Új!!: Elektron és Elektroncső · Többet látni »
Elektronmikroszkóp
Az 1933-ban Ernst Ruska által készített elektronmikroszkóp hangya képe pásztázó elektronmikroszkóppal felnagyítva Az elektronmikroszkóp egy olyan mikroszkóp, ami elektronnyalábot – nagy sebességre felgyorsított elektronokat – használ a megfigyelendő tárgy leképezésére.
Új!!: Elektron és Elektronmikroszkóp · Többet látni »
Elektronvolt
Az elektronvolt egy SI-mértékegységrendszeren kívüli, csak az atom-, mag- és részecskefizikában, illetve a csillagászatban használható energia-mértékegység.
Új!!: Elektron és Elektronvolt · Többet látni »
Elektrotechnika
Az elektrotechnika az elektromos energia előállításával, továbbításával és felhasználásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Elektron és Elektrotechnika · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Elektron és Elemi részecske · Többet látni »
Elemi töltés
Az elemi töltés egy fizikai állandó, melynek értéke a CODATA 2017-es ajánlása szerint: e.
Új!!: Elektron és Elemi töltés · Többet látni »
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford, Nelson bárója (Brightwater, 1871. augusztus 30. – Cambridge 1937. október 19.) új-zélandi születésű brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a róla elnevezett atommodell kidolgozója.
Új!!: Elektron és Ernest Rutherford · Többet látni »
Erwin Schrödinger
Schrödinger sírja Alpbachban Erwin Rudolf Josef Alexander Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus, a kvantummechanika egyik atyja.
Új!!: Elektron és Erwin Schrödinger · Többet látni »
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Új!!: Elektron és Ezüst · Többet látni »
Fékezési sugárzás
Az atommag elektromos tere által eltérített, nagy energiájú elektron által kibocsátott fékezési sugárzás A fékezési sugárzás (idegen szóval Bremsstrahlung, a német bremsen (fékezni) és Strahlung (sugárzás) szavakból) olyan elektromágneses sugárzás, amely töltéssel rendelkező részecske lassulása által keletkezik, amikor azt más töltött részecske (jellemzően elektron vagy atommag) letéríti eredeti pályájáról.
Új!!: Elektron és Fékezési sugárzás · Többet látni »
Félvezető
Czochralski-módszerrel készült egykristály szilíciumtömb A félvezetők olyan anyagok, amelyek fajlagos ellenállása a vezetők és a szigetelők közé esik.
Új!!: Elektron és Félvezető · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Elektron és Fény · Többet látni »
Fényelektromos jelenség
A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínén lévő elektronok kilökődése (kibocsátása).
Új!!: Elektron és Fényelektromos jelenség · Többet látni »
Fénymikroszkóp
A mikroszkóp a kis méretük miatt az emberi szem által nem (vagy csak nehezen) látható dolgok vizsgálatára szolgáló eszköz.
Új!!: Elektron és Fénymikroszkóp · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Elektron és Fénysebesség · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Elektron és Fekete lyuk · Többet látni »
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Új!!: Elektron és Felezési idő · Többet látni »
Feloldási határ
Egy leképező rendszer feloldási határa vagy felbontási határa (angolul limit of resolution) az a legkisebb d távolság, amely távolságra elhelyezkedő tárgypontok még különálló képpontokként képeződnek le.
Új!!: Elektron és Feloldási határ · Többet látni »
Fermion
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű elemi részecskéket.
Új!!: Elektron és Fermion · Többet látni »
Finomszerkezeti állandó
A fizikában a finomszerkezeti állandó egy alapvető állandó: csatolási állandó, mely az elektromágneses kölcsönhatás erősségét jellemzi.
Új!!: Elektron és Finomszerkezeti állandó · Többet látni »
Fonon
A rács atomjainak kollektív elmozdulása, melynek leírását a szilárdtestfizikában a fononok adják. (Az ábra a szemléletesség kedvéért a valóságosnál jóval nagyobb kitéréseket ábrázol.) A szilárdtestfizikában fononoknak nevezzük a szilárdtesteket felépítő atomok kollektív rezgéseit leíró kvázirészecskéket.
Új!!: Elektron és Fonon · Többet látni »
Fotoelektron-sokszorozó
A Bay Zoltán magyar fizikus nevéhez fűződő fotoelektron-sokszorozók (fényelektromos sokszorozók, angolul photomultiplier tube, PMT) az ultraibolya, látható vagy közeli infravörös tartományban nagyon érzékeny detektorok.
Új!!: Elektron és Fotoelektron-sokszorozó · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Elektron és Foton · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Elektron és Görög nyelv · Többet látni »
General Electric
A General Electric vagy GE (NYSE) egy multinacionális, technológia és szolgáltatás profilú vállalat.
Új!!: Elektron és General Electric · Többet látni »
George Johnstone Stoney
George Johnstone Stoney (Birr, 1826. február 15. – Notting Hill, London, 1911. július 5.) ír fizikus, az elektron elnevezője.
Új!!: Elektron és George Johnstone Stoney · Többet látni »
Gilbert Newton Lewis
Gilbert Newton Lewis (Weymouth, Massachusetts, 1875. október 23. – Berkeley, Kalifornia, 1946. március 23.) amerikai fizikus, kémikus.
Új!!: Elektron és Gilbert Newton Lewis · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Elektron és Gravitáció · Többet látni »
Gyenge kölcsönhatás
A gyenge kölcsönhatás a részecskefizika négy alapvető kölcsönhatásának egyike.
Új!!: Elektron és Gyenge kölcsönhatás · Többet látni »
Hamilton-operátor
A Hamilton-operátor a kvantummechanikában a részecske kanonikus változókkal (koordinátákkal és hozzájuk konjugált impulzusokkal) kifejezett energiájának az operátora.
Új!!: Elektron és Hamilton-operátor · Többet látni »
Határozatlansági reláció
A kvantummechanikai határozatlansági reláció (németesen: összefüggés, angolosan: elv) alapvető, elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére.
Új!!: Elektron és Határozatlansági reláció · Többet látni »
Hawking-sugárzás
A Hawking-sugárzás olyan megjósolt, de kísérlet vagy megfigyelés által még nem igazolt feketetest-sugárzás, amely a fekete lyukak eseményhorizontjának környezetében jön létre kvantummechanikai jelenségek miatt.
Új!!: Elektron és Hawking-sugárzás · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Elektron és Hélium · Többet látni »
Hővezetés
A hővezetés vagy konduktív hőátadás a hőátadás olyan formája, amely a szilárd vagy nyugalomban lévő (nem áramló) folyékony vagy légnemű halmazállapotú rendszerekben, hőmérséklet-különbség hatására jön létre.
Új!!: Elektron és Hővezetés · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Elektron és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Henri Becquerel
Antoine Henri Becquerel (ejtsd: antoán anri bekerel) (Párizs, Franciaország, 1852. december 15. – Le Croisic, Bretagne, Franciaország, 1908. augusztus 25.) francia fizikus.
Új!!: Elektron és Henri Becquerel · Többet látni »
Henry Moseley
Henry Moseley (Weymouth, 1887. november 23. – Törökország, Gallipoli, 1915. augusztus 10.) angol fizikus.
Új!!: Elektron és Henry Moseley · Többet látni »
Hermann Ludwig von Helmholtz
Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
Új!!: Elektron és Hermann Ludwig von Helmholtz · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Elektron és Hidrogén · Többet látni »
Higgs-bozon
A ''nagy hadronütköztető gyűrű'' (LHC) fizikusai szimulálták, hogy milyen képet kell kapnunk a gyorsítóban, ha a fizikai elképzelésünk helyes a Higgs-bozonról. Ez egy lehetséges kép a CMS-kísérletben egy olyan eseményről, amelyben Higgs-bozon keletkezett Peter Higgs, a részecske névadója, 80. születésnapján A Higgs-bozon vagy Higgs-részecske egy olyan részecske, amelyet a részecskefizika standard modellje jósolt meg.
Új!!: Elektron és Higgs-bozon · Többet látni »
Hullám
A hullám egy rendszer olyan állapotváltozása, amely időben és/vagy térben periodikus (vagyis szabályosan ismétlődő).
Új!!: Elektron és Hullám · Többet látni »
Hullámegyenlet
A hullámegyenlet a klasszikus mechanikában és elektrodinamikában egy olyan idő- és térkoordinátában is másodrendű parciális differenciálegyenlet, amely leírja egy hullám terjedését az anyagon (közvetítő közegen) keresztül.
Új!!: Elektron és Hullámegyenlet · Többet látni »
Hullámfüggvény
A hullámfüggvény egy kvantummechanikai állapot (azaz kvantumállapot) jellemzésére alkalmazható matematikai eszköz.
Új!!: Elektron és Hullámfüggvény · Többet látni »
Institute of Electrical and Electronics Engineers
Az Institute of Electrical and Electronics Engineers (röviden: IEEE) egy nemzetközi szakmai szervezet, amely elektronikai, villamosmérnöki, valamint számítástechnikai tudományokhoz kapcsolódó szabványok kidolgozásával, oktatással, tudományos konferenciák szervezésével, illetve ezekhez kötődő tanulmányok publikálásával foglalkozik.
Új!!: Elektron és Institute of Electrical and Electronics Engineers · Többet látni »
Invariáns tömeg
Az invariáns tömeg egy vagy több részecskéből álló rendszer nyugalmi tömege, ami minden inerciarendszerben ugyanaz, azaz egy Lorentz-invariáns (vagy másképpen Lorentz-skalár) mennyiség.
Új!!: Elektron és Invariáns tömeg · Többet látni »
Irving Langmuir
Irving Langmuir (New York, 1881. január 31. – Woods Hole, 1957. augusztus 16.) amerikai kémikus és fizikus.
Új!!: Elektron és Irving Langmuir · Többet látni »
James Franck
James Franck (Hamburg, 1882. augusztus 26. – Göttingen, 1964. május 21.) Nobel-díjas német fizikus.
Új!!: Elektron és James Franck · Többet látni »
Johann Wilhelm Hittorf
Johann Wilhelm Hittorf (Bonn, 1824. március 27. – Münster, 1914. november 28.) német fizikai kémikus, egyetemi tanár.
Új!!: Elektron és Johann Wilhelm Hittorf · Többet látni »
Joseph John Thomson
Sir Joseph John „J.J” Thomson OM, FRS (Manchester, 1856. december 18.– 1940. augusztus 30.) Nobel-díjas brit fizikus, aki az elektron és izotópok felfedezésével, illetve a tömegspektrométer feltalálásával vált híressé.
Új!!: Elektron és Joseph John Thomson · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Elektron és Joule · Többet látni »
Julian Schwinger
Julian Seymour Schwinger (New York, 1918. február 12. – Los Angeles, 1994. július 16.) amerikai elméleti fizikus.
Új!!: Elektron és Julian Schwinger · Többet látni »
Katódsugárcső
300px A színes televízió katódsugárcsövének felépítése elektronágyú elektronnyalábok (színenként egy) fókuszáló tekercsek eltérítő tekercsek anódcsatlakozó maszk a megjelenítendő kép vörös, zöld és kék (RGB) részének szétválasztásához foszforréteg vörös, zöld és kék zónákkal a képernyő foszforborítású belső rétegének közelképe A katódsugárcső (angolul cathode ray tube, CRT), melyet Karl Ferdinand Braun fejlesztett ki, hagyományosan radarkijelzők és oszcilloszkópok (korábban a számítógépképernyők és televíziók) kijelző eszköze.
Új!!: Elektron és Katódsugárcső · Többet látni »
Ködkamra
Wilson-féle ködkamra működés közben A ködkamrában látható nyomvonalak értelmezése A diffúziós ködkamra (másképpen Wilson-kamra) ionizáló sugárzások, töltött részecskék nyomát képes megmutatni.
Új!!: Elektron és Ködkamra · Többet látni »
Kötési energia
A kötési energia az az energia, amely két atom közötti kötés felszakításához szükséges egy molekulában.
Új!!: Elektron és Kötési energia · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Elektron és Kilogramm · Többet látni »
Kovalens kötés
Két hidrogénatom közös elektronpárja által formált kovalens kötés (jobbra) a hidrogénmolekulában (H2) A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek (ko: közös, valens: vegyértékű).
Új!!: Elektron és Kovalens kötés · Többet látni »
Kozmikus sugárzás
A kozmikus sugárzás olyan nagy energiájú sugárzás, amely elsősorban a Naprendszeren kívülről, távoli galaxisokból származik.
Új!!: Elektron és Kozmikus sugárzás · Többet látni »
Kristályrács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kristályszerkezet.
Új!!: Elektron és Kristályrács · Többet látni »
Kvantum-elektrodinamika
A kvantum-elektrodinamika (QED) az elektrodinamika, azaz a részecskék elektromágneses kölcsönhatásának kvantumelmélete.
Új!!: Elektron és Kvantum-elektrodinamika · Többet látni »
Kvantumállapot
A fizikában, különösen a kvantummechanikában a kvantumállapot bármely állapot, amiben egy kvantummechanikai rendszer lehet.
Új!!: Elektron és Kvantumállapot · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Elektron és Kvantummechanika · Többet látni »
Langmuir-hullámok
A Langmuir hullámok vagy más néven plazmaoszcilláció, elektromosan vezető közegben, például plazmában vagy fémekben, az elektronok sűrűségében bekövetkező gyors változásokat jelentik.
Új!!: Elektron és Langmuir-hullámok · Többet látni »
Lézer
Különböző hullámhosszú látható fényt kibocsátó lézerek:piros: 635 nm, 660 nm zöld: 520 nm, 532 nm kék: 405 nm, 445 nm A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására.
Új!!: Elektron és Lézer · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Elektron és Lítium · Többet látni »
Lepton
A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.
Új!!: Elektron és Lepton · Többet látni »
Lorentz-erő
A Lorentz-erő A Lorentz-erő az elektromágneses térben egy elektromos töltésre ható erő.
Új!!: Elektron és Lorentz-erő · Többet látni »
Lorentz-tényező
A Lorentz-tényező számos speciális relativitáselmélettel kapcsolatos fogalomban szerepel, mint az idődilatáció, hosszkontrakció és a relativisztikus tömeg.
Új!!: Elektron és Lorentz-tényező · Többet látni »
Louis de Broglie
Louis-Victor-Pierre-Raymond, de Broglie 7.
Új!!: Elektron és Louis de Broglie · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Elektron és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mágneses indukció
A mágneses indukció vagy idegen nyelveken mágneses fluxussűrűség a mágneses tér erősségére jellemző vektormennyiség.
Új!!: Elektron és Mágneses indukció · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Elektron és Mágneses mező · Többet látni »
Mágneses momentum
Egy mágnes mágneses momentuma az a jellemző, mely arányos az erővel, amellyel hatást gyakorol az áramra, és arányos a nyomatékkal, amivel a mágneses mező hat rá.
Új!!: Elektron és Mágneses momentum · Többet látni »
Mágnesség
A mágnesség fizikai fogalom, mely bizonyos testek (mágnesek) egymás közötti vonzó és taszító képességére utal.
Új!!: Elektron és Mágnesség · Többet látni »
Müon
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.
Új!!: Elektron és Müon · Többet látni »
McGraw-Hill
A McGraw-Hill, ahogyan sokan ismerik, teljes nevén The McGraw-Hill Companies, Inc., egy New York City-beli központtal (Rockefeller Center) rendelkező, tőzsdén bejegyzett magánvállalkozás, mely Magyarországon főleg a kiváló színvonalú műszaki könyveiről ismert.
Új!!: Elektron és McGraw-Hill · Többet látni »
Moláris tömeg
A moláris tömeg vagy móltömeg az intenzív mennyiségek közé tartozik.
Új!!: Elektron és Moláris tömeg · Többet látni »
Molekula
Vízmolekula A kémiában a molekulák két, vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, melyekben az atomokat erős kovalens kötés kapcsolja össze.
Új!!: Elektron és Molekula · Többet látni »
Molekulapálya
A molekulapálya a klasszikus definíció szerint az a térrész a molekulában, ahol a kötőelektronpár(ok) legalább 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.
Új!!: Elektron és Molekulapálya · Többet látni »
Nanotechnology
A Nanotechnology egy 2009-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Elektron és Nanotechnology · Többet látni »
National Institute of Standards and Technology
nanométer széles logója kobaltatomokból kirakva, réz felületen Az ''Advanced Measurement Laboratory (AML)'' épülete (Gaitherburg, MD, 2004) A National Institute of Standards and Technology (magyarul: Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, rövidítve: NIST) az Amerikai Egyesült Államok első fizikai, kísérleti laboratóriuma, amit 1901.
Új!!: Elektron és National Institute of Standards and Technology · Többet látni »
Nature
A Nature egy 1869-es alapítású lektorált brit természettudományos szakfolyóirat-család, melynek első száma 1869.
Új!!: Elektron és Nature · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Elektron és Neutron · Többet látni »
Niels Bohr
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója.
Új!!: Elektron és Niels Bohr · Többet látni »
Nukleoszintézis
A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.
Új!!: Elektron és Nukleoszintézis · Többet látni »
Paul Dirac
Mellszobra Cambridge-ben Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
Új!!: Elektron és Paul Dirac · Többet látni »
Pauli-elv
Az elvet megfogalmazó Wolfgang Pauli A Pauli-elv (vagy Pauli-féle kizárási elv) a kvantummechanika egyik törvénye, amely azt mondja ki, hogy két azonos fermion (félegész spinű részecske) nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot egy időben.
Új!!: Elektron és Pauli-elv · Többet látni »
Párkeltés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párképződés.
Új!!: Elektron és Párkeltés · Többet látni »
Pásztázó alagútmikroszkóp
A pásztázó alagútmikroszkóp (scanning tunneling microscope (STM)) olyan műszer, amely felületekről való képalkotást tesz lehetővé atomi felbontásban, illetve alkalmazható az atomok egyedi mozgatására és atomi spektroszkópiára egyaránt.
Új!!: Elektron és Pásztázó alagútmikroszkóp · Többet látni »
Pásztázó elektronmikroszkóp
Pásztázó transzmissziós elektronmikroszkóp (200 kV Jeol prototípus), 3. fokozatú gömb alakú aberrációs korrektorral A pásztázó elektronmikroszkóp olyan elektronoptikai eszköz, amely a vizsgált tárgy felszínének meghatározott területét irányított vékony elektronnyalábbal pontos minta szerint végigpásztázza, az elektronsugár és a tárgy kölcsönhatásából származó jeleket erre alkalmas detektorokkal érzékeli, és ezeket megfelelően feldolgozva, az elektronsugár mozgásával szinkronizálva képileg (esetleg más formátumban, például spektrum) kijelzi.
Új!!: Elektron és Pásztázó elektronmikroszkóp · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Elektron és Perdület · Többet látni »
Physical Review
Az Physical Review egy lektorált fizikai szakfolyóirat-család, melynek előfutárát azonos néven 1893-ban Edward Nichols amerikai fizikus alapította.
Új!!: Elektron és Physical Review · Többet látni »
Physical Review Letters
A Physical Review Letters (angol rövidítéssel PRL) egy 1958-as alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Elektron és Physical Review Letters · Többet látni »
Pion
A részecskefizika területén a pion (pi-mezon) közös neve az 1947-ben felfedezett három szubatomi részecsének: a π0, π+ és π‒ részecskéknek.
Új!!: Elektron és Pion · Többet látni »
Planck-állandó
A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.
Új!!: Elektron és Planck-állandó · Többet látni »
Poli(tetrafluoretilén)
A poli(tetrafluoretilén) vagy politetrafluoretilén, IUPAC nevén Poly(tetrafluoroethene), rövidítve PTFE, vagy a DuPont, a fő gyártócég által kizárólagosan birtokolt nevén Teflon® (vagy már köznévként teflon) egy számos alkalmazási területen megtalálható úgynevezett fluoropolimer, amit a tetrafluoretilén monomer polimerizációs reakciójával állítanak elő.
Új!!: Elektron és Poli(tetrafluoretilén) · Többet látni »
Pozitron
A pozitron az elektron antirészecskéje.
Új!!: Elektron és Pozitron · Többet látni »
Precesszió
A precesszió és a nutáció hatása a földtengelyre (R – a Föld forgástengelye P – Precesszió N – Nutáció) Pörgettyű precessziója A precesszió a latin praecessio (előrenyomulás) szóból eredő, általában forgó és keringő mozgások periodikus változásaira alkalmazott szó.
Új!!: Elektron és Precesszió · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Elektron és Proton · Többet látni »
Rádiótávcső
A rádiótávcső (rádióteleszkóp) a rádióhullámok tartományába tartozó elektromágneses sugárzás összegyűjtésére és segítségükkel távoli objektumok megfigyelésére szolgáló, jellemzően a csillagászatban (melynek a rádiótartománnyal foglalkozó ága a rádiócsillagászat) használt eszköz, egyfajta irányított rádióantenna.
Új!!: Elektron és Rádiótávcső · Többet látni »
Rádium
A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6.
Új!!: Elektron és Rádium · Többet látni »
Részecskedetektor
A részecskefizika területén részecskedetektoroknak vagy egyszerűen detektoroknak nevezzük a kozmikus sugárzásból, atommag-átalakulásból vagy nagy részecskegyorsítókból származó részecskék tulajdonságait (lendület, pálya, energia, sebesség, tömeg) vizsgáló eszközöket.
Új!!: Elektron és Részecskedetektor · Többet látni »
Részecskegyorsító
ELTE-n kiállítva A részecskegyorsítók töltött részecskéket: leptonokat (elektron, pozitron), hadronokat (proton, antiproton), atommagokat, ionokat, molekulákat gyorsítanak fel elektromos feszültséggel nagy energiára.
Új!!: Elektron és Részecskegyorsító · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Elektron és Réz · Többet látni »
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Új!!: Elektron és Röntgensugárzás · Többet látni »
Redoxireakció
Redoxifolyamatoknak vagy redoxireakcióknak nevezzük azokat a kémiai reakciókat, melyek az oxidációfok (lásd: oxidációs szám) megváltozásával járnak.
Új!!: Elektron és Redoxireakció · Többet látni »
Reviews of Modern Physics
A Reviews of Modern Physics egy 1929-es alapítású lektorált fizikai szakfolyóirat.
Új!!: Elektron és Reviews of Modern Physics · Többet látni »
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Új!!: Elektron és Richard Feynman · Többet látni »
Robert Millikan
Millikan 23 évesen Robert Andrews Millikan (Morrison, Illinois, 1868. március 22. – San Marino, Kalifornia, 1953. december 19.) amerikai kísérleti fizikus, aki 1923-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat az elektron töltésének megméréséért, és a fotoeffektussal kapcsolatos munkájáért.
Új!!: Elektron és Robert Millikan · Többet látni »
Roton
A roton kvázirészecske a szuperfolyékony hélium-4-ben.
Új!!: Elektron és Roton · Többet látni »
Sávszerkezet
A sávszerkezet határozza meg, hogy egy szilárdtest vezetési jellege fémes, félfémes, félvezető, vagy szigetelő-e A szilárdtestfizikában az energiasáv-szerkezet (más néven elektron-sávszerkezet, egyszerűbben sávszerkezet) leírja azokat az energiatartományokat, melyekkel a szilárdtestbeli elektronok (úgynevezett sávelektronok) rendelkezhetnek.
Új!!: Elektron és Sávszerkezet · Többet látni »
Sűrűségfüggvény
Annak a valószínűsége, hogy egy valószínűségi változó értéke a és b közé esik, megfelel a valószínűségi sűrűségfüggvény a és b közötti szakaszának görbe alatti területének A valószínűségszámításban az X valószínűségi változó sűrűségfüggvénye f pontosan akkor, ha az X-nek az F-fel jelölt eloszlásfüggvénye előállítható a következő alakban: F(x).
Új!!: Elektron és Sűrűségfüggvény · Többet látni »
Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanikában egy fizikai rendszer ismerete ekvivalens annak teljes állapotterének ismeretével.
Új!!: Elektron és Schrödinger-egyenlet · Többet látni »
Science
Science (ejtsd: szájensz, angolul am. tudomány) az A Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS) kiadványa.
Új!!: Elektron és Science · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Elektron és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Új!!: Elektron és Spektroszkópia · Többet látni »
Spin
mágneses dipólusként viselkednek, vagyis egy kis áramhurokhoz hasonló mágneses teret hoznak létre.A spin vagy sajátperdület (más szóval saját-impulzusmomentum) a kvantummechanikai részecskék perdületének egyik összetevője.
Új!!: Elektron és Spin · Többet látni »
Standard modell
Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.
Új!!: Elektron és Standard modell · Többet látni »
Stanford University
#ÁTIRÁNYÍTÁS Stanford Egyetem.
Új!!: Elektron és Stanford University · Többet látni »
Szigetelő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Villamos szigetelő.
Új!!: Elektron és Szigetelő · Többet látni »
Szilárdtestfizika
Lapcentrált köbös rács elemi cellája. A szilárdtestfizika a kondenzált anyagok fizikájának egyik ága, a szilárd anyagok tanulmányozásának tudománya, melynek legáltalánosabb elméleti és gyakorlati eszközei a kvantummechanika és a kristálytan.
Új!!: Elektron és Szilárdtestfizika · Többet látni »
Szimmetria
250px A szimmetria fogalma határhelyzetű a természettudományok, a művészet és a technika között, mert összekapcsolja azt a háromféle fő törekvést, amellyel az ember a világhoz, annak megértése céljából közelít.
Új!!: Elektron és Szimmetria · Többet látni »
Szinkrotron
A tárológyűrűk szerkezete A szinkrotron a részecskegyorsítók egyik fajtája.
Új!!: Elektron és Szinkrotron · Többet látni »
Szinkrotronsugárzás
A szinkrotronsugárzás elektromágneses sugárzás, amelyet a fénysebességhez közeli sebességgel mozgó (szakmai nyelven: relativisztikus) elektronok vagy pozitronok hoznak létre sebességvektoruk megváltozása során.
Új!!: Elektron és Szinkrotronsugárzás · Többet látni »
Szubatomi részecske
Szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit (nukleonok és elektron), ezek rokonait, a többi hadront és leptont, ezek kisebb összetevőit (kvarkok), a közöttük lévő alapvető kölcsönhatások közvetítő részecskéit, a spontán szimmetriasértésért felelős Higgs-bozont, mindezek antirészecskéit és szuperpartnereit.
Új!!: Elektron és Szubatomi részecske · Többet látni »
Szupravezetés
Mágneses kocka lebeg cseppfolyós nitrogénnel hűtött magas hőmérsékletű szupravezető felett A szupravezetés azon fizikai jelenség, melynek során egyes ún.
Új!!: Elektron és Szupravezetés · Többet látni »
Tau-lepton
A tauon (tau-részecske, tau-lepton) egy negatív elektromos töltésű elemi részecske, melynek.
Új!!: Elektron és Tau-lepton · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Elektron és Tömeg · Többet látni »
Tesla (mértékegység)
A tesla (jele T) a mágneses indukció (vagy mágneses fluxussűrűség) SI származtatott egysége.
Új!!: Elektron és Tesla (mértékegység) · Többet látni »
Thomson-szórás
Az atomfizikában Thomson-szórás (TS) elektromágneses sugárzásnak szabad részecskén (főleg elektronon) való szóródását jelenti.
Új!!: Elektron és Thomson-szórás · Többet látni »
Tomonaga Sinicsiró
Tomonaga Sinicsiró (朝永 振一郎, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichirō Tomonaga) (Tokió, 1906. március 31. – Tokió, 1979. július 8.) japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel.
Új!!: Elektron és Tomonaga Sinicsiró · Többet látni »
Transzmissziós elektronmikroszkóp
jobbra Egy JEOL JEM2100 típusú modern elektronmikroszkópról készült képek A transzmissziós elektronmikroszkóp vagy TEM az elektronmikroszkópok egyik fajtája.
Új!!: Elektron és Transzmissziós elektronmikroszkóp · Többet látni »
Tranzisztor
Különböző kialakítású tranzisztorok – az egyes típusok feletti feliratok a tranzisztor tokozását (kialakítását) jelzik A tranzisztor háromrétegű félvezető eszköz, amelyet túlnyomórészt gyenge villamos jelek erősítésére, továbbá jelek kapcsolására vagy feszültségstabilizálás céljára alkalmaznak.
Új!!: Elektron és Tranzisztor · Többet látni »
University of Cambridge
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cambridge-i Egyetem.
Új!!: Elektron és University of Cambridge · Többet látni »
Vákuum
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.
Új!!: Elektron és Vákuum · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Elektron és Víz · Többet látni »
Viszkozitás
Méz Viszkózus folyadék viselkedésének bemutatása A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.
Új!!: Elektron és Viszkozitás · Többet látni »
W- és Z-bozonok
A W- és Z-bozonok a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéi vagy mértékbozonjai.
Új!!: Elektron és W- és Z-bozonok · Többet látni »
Walter Heitler
Walter Heitler dr.
Új!!: Elektron és Walter Heitler · Többet látni »
Wiedemann–Franz-törvény
A Wiedemann–Franz-törvény a fémekben a hővezetés és az elektromos vezetőképesség közötti összefüggést határozza meg.
Új!!: Elektron és Wiedemann–Franz-törvény · Többet látni »
William Crookes
William Crookes (London, 1832. június 17. – London, 1919. április 4.), 1897-től sir William Crookes angol fizikus, kémikus, a tallium felfedezője.
Új!!: Elektron és William Crookes · Többet látni »
Wolfgang Pauli
Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus.
Új!!: Elektron és Wolfgang Pauli · Többet látni »
Wolfram Research
Wolfram A Wolfram Research egy jelentős amerikai számítógéptudományi vállalat, melyet Stephen Wolfram 1987-ben alapított meg munkatársakkal együtt.
Új!!: Elektron és Wolfram Research · Többet látni »
