Elek Ákos és Kazincbarcikai SC

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Elek Ákos és Kazincbarcikai SC

Elek Ákos vs. Kazincbarcikai SC

Elek Ákos (Ózd, 1988. július 21. –) magyar válogatott labdarúgó középpályás. A Kolorcity Kazincbarcika SC a magyar labdarúgó bajnokság második osztályában szereplő Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei egyesület.

Ózd

Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.

Ózd és Elek Ákos · Ózd és Kazincbarcikai SC · Többet látni »

Diósgyőri VTK

A Diósgyőri VTK (alapításkori név: Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre, később Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre, ma DVTK, avagy Diósgyőri VTK) egy több sportág bajnokságában csapatot, versenyzőket indító sportklub Miskolcon.

Diósgyőri VTK és Elek Ákos · Diósgyőri VTK és Kazincbarcikai SC · Többet látni »

Kazincbarcika

Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

Elek Ákos és Kazincbarcika · Kazincbarcika és Kazincbarcikai SC · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Elek Ákos és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Kazincbarcikai SC és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)

Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).

Elek Ákos és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Kazincbarcikai SC és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)

Az NB II a magyar labdarúgó-bajnokság másodosztálya.

Elek Ákos és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Kazincbarcikai SC és Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Elek Ákos és Magyarország · Kazincbarcikai SC és Magyarország · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Elek Ákos és Miskolc · Kazincbarcikai SC és Miskolc · Többet látni »

Nemzeti Sport Online

A Nemzeti Sport Online (rövidítve: NSO) a Nemzeti Sport napilap 1997-ben indult internetes mutációja.

Elek Ákos és Nemzeti Sport Online · Kazincbarcikai SC és Nemzeti Sport Online · Többet látni »

Pécsi Mecsek FC

A Pécsi Mecsek Futball Club (1995-ig: Pécsi Munkás Sport Club) Pécs város egyik férfi labdarúgócsapata.

Elek Ákos és Pécsi Mecsek FC · Kazincbarcikai SC és Pécsi Mecsek FC · Többet látni »

Putnok

A római katolikus templom Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Elek Ákos és Putnok · Kazincbarcikai SC és Putnok · Többet látni »