Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: December 20., December 4., Ferences rend, Firenzei dóm, Gergely, szerémi püspök, Giotto di Bondone, I. Jakab ciprusi király, I. Károly magyar király, I. Péter kasztíliai király, I. Roman moldvai fejedelem, II. Henrik kasztíliai király, Június 16., Magyarország, Mantova, Szerzetesrend, VI. Amadé savoyai gróf, XII. Benedek pápa, XXII. János pápa, 1244, 1369, 1379, 1382, 1383, 1397, 1398.
December 20.
Névnapok: Teofil + Baján, Bojta, Bojtorján, Eugén, Ignác, Kerecsen, Keresztély, Keresztes, Krisztián, Vajta, Vata.
Új!!: 1334 és December 20. · Többet látni »
December 4.
Névnapok: Borbála, Barbara + Ada, Adelina, Adelinda, Adina, Adna, Alinda, Armida, Armilla, Babiána, Babita, Barbarella, Baucisz, Biri, Bonnie, Bora, Bóra, Bori, Boris, Boriska, Borka, Boróka, Ciklámen, Emerita, Hágár, Mór, Móric, Péter, Pető, Reginald, Varínia.
Új!!: 1334 és December 4. · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: 1334 és Ferences rend · Többet látni »
Firenzei dóm
A firenzei dóm, olaszul Cattedrale di Santa Maria del Fiore, (jelentése: Liliomos Szűz Mária-székesegyház), a Firenzei főegyházmegye főtemploma.
Új!!: 1334 és Firenzei dóm · Többet látni »
Gergely, szerémi püspök
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gergely szerémi püspök.
Új!!: 1334 és Gergely, szerémi püspök · Többet látni »
Giotto di Bondone
Giotto di Bondone (ejtsd: dzsottó di bondóne, Colle di Vespignano) (Vicchio, 1267 – Firenze, 1337. január 8.) firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja.
Új!!: 1334 és Giotto di Bondone · Többet látni »
I. Jakab ciprusi király
I.
Új!!: 1334 és I. Jakab ciprusi király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: 1334 és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Péter kasztíliai király
I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter kasztíliai és leóni király (1350–1366, 1367–1369), aki a királyságok utolsó uralkodója volt az Ivreai-Burgundiai házból, XI. Alfonz (1311–1350) kasztíliai és leóni király fia és utóda. I. Péter édesanyja, XI. Alfonz második felesége volt, Portugáliai Mária (1313–1357) királyné, IV. Alfonz portugál királynak (Burgundiai-ház) és feleségének, Kasztíliai Beatrix (1293–1353) királynénak a leánya.
Új!!: 1334 és I. Péter kasztíliai király · Többet látni »
I. Roman moldvai fejedelem
I.
Új!!: 1334 és I. Roman moldvai fejedelem · Többet látni »
II. Henrik kasztíliai király
II.
Új!!: 1334 és II. Henrik kasztíliai király · Többet látni »
Június 16.
Névnapok: Jusztin + Ajtony, Arany, Aurélián, Bennó, Círus, Ferenc, Jusztián, Jusztina, Jusztínia, Péter, Pető, Tina, Tinetta.
Új!!: 1334 és Június 16. · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 1334 és Magyarország · Többet látni »
Mantova
A „Rio” Mantova (latinul és régies magyar nevén: Mantua, lombardul Mantoa, vagy Mantua) jelentős város az olaszországi Lombardiában és az azonos nevű megye fővárosa.
Új!!: 1334 és Mantova · Többet látni »
Szerzetesrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keresztény szerzetesség.
Új!!: 1334 és Szerzetesrend · Többet látni »
VI. Amadé savoyai gróf
Savoyai VI.
Új!!: 1334 és VI. Amadé savoyai gróf · Többet látni »
XII. Benedek pápa
XII.
Új!!: 1334 és XII. Benedek pápa · Többet látni »
XXII. János pápa
XXII.
Új!!: 1334 és XXII. János pápa · Többet látni »
1244
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1244 · Többet látni »
1369
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1369 · Többet látni »
1379
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1379 · Többet látni »
1382
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1382 · Többet látni »
1383
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1383 · Többet látni »
1397
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1397 · Többet látni »
1398
Nincs leírás.
Új!!: 1334 és 1398 · Többet látni »
