Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
77 kapcsolatok: Alföld, Andezit, Északi-középhegység, Balkáni csík, Böjti réce, Börzsöny (hegység), Csíkfélék, Csóványos, Csigák, Dolomit, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Dunakanyar, Dunazug-hegyvidék, Endemikus élőlény, Erdei cickány, Európai vidra, Fehérhátú fakopáncs, Foltos szalamandra, Gímpáfrány, Geológia, Geológus, Halványfoltú küllő, Haris, Havasalji rózsa, Havasi cincér, Hüllők, Hiúz, Holdvilág-árok, Homoki küllő, Homoki kikerics, Homoki nőszirom, Karszt, Kérészek, Kétéltűek, Kígyászölyv, Közönséges denevér, Közönséges vízicickány, Kerecsensólyom, Kis patkósdenevér, Lábatlan gyík, Láva, Madarak, Magyar bucó, Magyarföldi husáng, Magyarország, Mészkő (kőzet), Mocsári teknős, Német bucó, Nemzeti park, Parlagi sas, ..., Petényi-márna, Pilis (hegy), Pilis (hegység), Piros madársisak, Rajzos csiga, Rám-szakadék, Réti iszalag, Salabasina-árok, Sárgahasú unka, Sebes pisztráng, Selymes durbincs, Sződ–Rákos-patak, Szentendrei rózsa, Szentendrei-Duna, Szentendrei-sziget, Szibériai nőszirom, Szurdok (felszínforma), Tűzhányó, Törpecickány, Tőkés réce, Tegzesek, Tufa, Vízirigó, Visegrádi-hegység, Zöld levelibéka, 1978, 1997. Bővíteni index (27 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Alföld · Többet látni »
Andezit
Az andezit felszínre kerülő láva kihűlése, megszilárdulása után keletkező kőzet.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Andezit · Többet látni »
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Északi-középhegység · Többet látni »
Balkáni csík
A balkáni csík (Sabanejewia balcanica) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Balkáni csík · Többet látni »
Böjti réce
Két hím böjti réce. A kép közepén egy réti cankó látható A böjti réce (Anas querquedula) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Böjti réce · Többet látni »
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Börzsöny (hegység) · Többet látni »
Csíkfélék
A csíkfélék (Cobitidae) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjének egyik családja.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Csíkfélék · Többet látni »
Csóványos
A Csóványos 938 méteres magasságával a Börzsöny legmagasabb hegye, ezzel Magyarországon a 20. legmagasabb a hegycsúcsok rangsorában.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Csóványos · Többet látni »
Csigák
Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Csigák · Többet látni »
Dolomit
A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Dolomit · Többet látni »
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megalapítására 1990.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Dunakanyar · Többet látni »
Dunazug-hegyvidék
A Dunazug-hegyvidék (Dunazug-hegység) egy földrajzi középtáj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Dunazug-hegyvidék · Többet látni »
Endemikus élőlény
vörös listája alapján Endemikus vagy bennszülött élőlény az, amely elszigetelten tenyészik, elterjedési területe rendszerint valamilyen különös természeti földrajzi tényezővel jellemezhető és feltételezik, hogy ott is keletkezett (vagyis egyben ott őshonos, de máshol nem található meg).
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Endemikus élőlény · Többet látni »
Erdei cickány
Az erdei cickány (Sorex araneus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó Eurázsiában honos faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Erdei cickány · Többet látni »
Európai vidra
250px Az európai vidra, vagy gyakran csak röviden vidra (Lutra lutra) a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó, részben vízben élő ragadozó emlősállat.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Európai vidra · Többet látni »
Fehérhátú fakopáncs
A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Fehérhátú fakopáncs · Többet látni »
Foltos szalamandra
A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a kétéltűek osztályába tartozó, Európában jól ismert védett állat.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Foltos szalamandra · Többet látni »
Gímpáfrány
A gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) az északi féltekén elterjedt; szurdokokban, hűvös, nedves erdőkben vagy régi kutakban élő páfrányfaj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Gímpáfrány · Többet látni »
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Geológia · Többet látni »
Geológus
A geológusok kalapácsai a legfontosabb eszközök közé tartoznak A földtan (vagy: geológia) a Földről szóló ismereteink tudománya, melynek hazai megteremtője, Szabó József szerint.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Geológus · Többet látni »
Halványfoltú küllő
A halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Halványfoltú küllő · Többet látni »
Haris
A haris (Crex crex) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Haris · Többet látni »
Havasalji rózsa
A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Havasalji rózsa · Többet látni »
Havasi cincér
A havasi cincér (Rosalia alpina) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Havasi cincér · Többet látni »
Hüllők
A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Hüllők · Többet látni »
Hiúz
Eurázsiai hiúz ''(Lynx lynx)'' A hiúz (Lynx) a ragadozók rendjébe tartozó macskafélék családjának egyik neme.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Hiúz · Többet látni »
Holdvilág-árok
A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáz központjától északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Holdvilág-árok · Többet látni »
Homoki küllő
A homoki küllő (Romanogobio kesslerii) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Homoki küllő · Többet látni »
Homoki kikerics
A homoki kikerics (Colchicum arenarium), a liliomvirágúak (Liliales) rendjében a kikericsfélék (Colchicaceae) családjának kikerics nemzetségébe tartozó, Magyarországon szubendemikus növényfaj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Homoki kikerics · Többet látni »
Homoki nőszirom
A homoki nőszirom (Iris humilis) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Homoki nőszirom · Többet látni »
Karszt
Jellegzetes karsztfelszín (Franciaország, Gorges de la Cesse Minerve, Hérault) A karszt olyan kőzettest, amelyben a korrózió és az erózió a vizet jól vezető, viszonylag tágas kavernák, illetve barlangok rendszereit alakította ki (tehát a fogalom egyszerre jelöl kőzettestet és az ahhoz szorosan kötődő formaegyüttest).
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Karszt · Többet látni »
Kérészek
A kérészek (Ephemeroptera) a szárnyas rovarok alosztályának legősibb rendje.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Kérészek · Többet látni »
Kétéltűek
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Kétéltűek · Többet látni »
Kígyászölyv
A kígyászölyv (Circaetus gallicus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Kígyászölyv · Többet látni »
Közönséges denevér
Közönséges denevérek kolóniája A közönséges denevér (Myotis myotis) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Közönséges denevér · Többet látni »
Közönséges vízicickány
A közönséges vízicickány (Neomys fodiens) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Közönséges vízicickány · Többet látni »
Kerecsensólyom
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Kerecsensólyom · Többet látni »
Kis patkósdenevér
A kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a patkósdenevérek (Rhinolophidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Kis patkósdenevér · Többet látni »
Lábatlan gyík
#ÁTIRÁNYÍTÁS Közönséges lábatlangyík.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Lábatlan gyík · Többet látni »
Láva
Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Láva · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Madarak · Többet látni »
Magyar bucó
Moldovai bélyegen A magyar bucó (Zingel zingel), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába és a bucó nemébe tartozó védett faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyar bucó · Többet látni »
Magyarföldi husáng
A magyarföldi husáng (Ferula sadleriana Ledeb. 1844.) Magyarország ritka, fokozottan védett növényfaja.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyarföldi husáng · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Magyarország · Többet látni »
Mészkő (kőzet)
A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Mészkő (kőzet) · Többet látni »
Mocsári teknős
Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Mocsári teknős · Többet látni »
Német bucó
A német bucó (Zingel streber) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Német bucó · Többet látni »
Nemzeti park
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Nemzeti park · Többet látni »
Parlagi sas
263px A parlagi sas (Aquila heliaca) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Parlagi sas · Többet látni »
Petényi-márna
A Petényi-márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius), a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába és a Barbus nembe tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Petényi-márna · Többet látni »
Pilis (hegy)
A Pilis, vagy más néven Pilis-tető 756 méteres tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység és a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Pilis (hegy) · Többet látni »
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Pilis (hegység) · Többet látni »
Piros madársisak
A piros madársisak (Cephalanthera rubra) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett, erdei növényfaj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Piros madársisak · Többet látni »
Rajzos csiga
A rajzos csiga (Theodoxus danubialis), egy Magyarországon is őshonos vízicsiga faj, amely hazánk területén számos helyen található meg és nagyobb folyóinkban is elterjedt (Pl.: Duna, Dráva).
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Rajzos csiga · Többet látni »
Rám-szakadék
A Rám-szakadék a Dunakanyarban, Dömös közigazgatási területén található.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Rám-szakadék · Többet látni »
Réti iszalag
A réti iszalag (Clematis integrifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Réti iszalag · Többet látni »
Salabasina-árok
A Salabasina-árok egy körülbelül két kilométer hosszú, nagyon nehezen járható szurdokvölgy.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Salabasina-árok · Többet látni »
Sárgahasú unka
A sárgahasú unka (Bombina variegata) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Sárgahasú unka · Többet látni »
Sebes pisztráng
A sebes pisztráng (Salmo trutta) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Sebes pisztráng · Többet látni »
Selymes durbincs
A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Selymes durbincs · Többet látni »
Sződ–Rákos-patak
A patak partja télen szintén Sződligetnél A Sződ–Rákos-patak (a térképeken gyakran Sződrákosi-patak) a Gödöllői-dombságban ered Mogyoród és Gödöllő között, a 275 méter magas Őr-hegy oldalában található Püspök-forrásból.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Sződ–Rákos-patak · Többet látni »
Szentendrei rózsa
A szentendrei rózsa (Rosa sancti-andreae) a rózsavirágúak rendjébe, azon belül a rózsafélék családjába tartozó, csak Magyarországon előforduló, endemikus növényfaj, védett kultúrreliktum.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Szentendrei rózsa · Többet látni »
Szentendrei-Duna
A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest vármegye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Szentendrei-Duna · Többet látni »
Szentendrei-sziget
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között a Vác–Pesti-Duna-völgyben, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Szentendrei-sziget · Többet látni »
Szibériai nőszirom
A szibériai nőszirom (Iris sibirica) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Szibériai nőszirom · Többet látni »
Szurdok (felszínforma)
A Ribeira dos Socorridos szurdokvölgye Câmara de Lobos fölött (Madeira) A szurdok mélyen bevágódó, meredek oldalú, keskeny, felső szakasz jellegű völgy.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Szurdok (felszínforma) · Többet látni »
Tűzhányó
A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Tűzhányó · Többet látni »
Törpecickány
A törpecickány (Sorex minutus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Törpecickány · Többet látni »
Tőkés réce
Tőkés récék a Dunán Verőcénél Dunaparti füzek alatt pihenő tőkés récék A tőkés réce csoportjának tagjai megjelenésre nagyon hasonlítanak egymásra. A háttérben egy kormos réce látható, míg az előtérben egy fiatal '''tőkés réce''' hím A tőkés réce vagy vadkacsa (Anas platyrhynchos) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Tőkés réce · Többet látni »
Tegzesek
A tegzesek (Trichoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött rendje.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Tegzesek · Többet látni »
Tufa
Bazalttufa, Kis-Somlyó hegy Piroklaszt törmelékár anyagából képződik a tufa A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Tufa · Többet látni »
Vízirigó
A vízirigó vagy fehértorkú vízirigó (Cinclus cinclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a vízirigófélék (Cinclidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Vízirigó · Többet látni »
Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Visegrádi-hegység · Többet látni »
Zöld levelibéka
A zöld levelibéka (Hyla arborea) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és Zöld levelibéka · Többet látni »
1978
Nincs leírás.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és 1978 · Többet látni »
1997
Nincs leírás.
Új!!: Duna–Ipoly Nemzeti Park és 1997 · Többet látni »
