Tartalomjegyzék
55 kapcsolatok: Asztrofizikus, Atommag, Barna törpe, Bok-globula, Chandrasekhar-határ, Csillag, Csillagászati színképelemzés, Csillagászati színképosztályozás, Degenerált anyag, Deutérium, Fény, Fényév, Fehér törpe, Fekete törpe, Galaxis, Gravitáció, Hélium, Hő, Hőmérséklet, Hertzsprung–Russell-diagram, Hidrogén, Idő, Jupiter, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kelvin, Magfúzió, Magnitúdó, Mézer, Mira típusú változócsillag, Nap, Napszél, Naptömeg, Nóva, Neutrínó, Neutroncsillag, Pauli-elv, Planetáris köd, Potenciális energia, Protocsillag, Proton-proton ciklus, Proxima Centauri, Pulzár, Részecskesugárzás, Schwarzschild-sugár, Szén, Szilícium, Szimuláció, Szupernóva, Tömeg, Triangulum-galaxis, ... Bővíteni index (5 több) »
Asztrofizikus
#ÁtirányításAsztrofizika.
Megnézni Csillagfejlődés és Asztrofizikus
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel.
Megnézni Csillagfejlődés és Atommag
Barna törpe
A kisebb objektum a ''Gliese 229B'' jelű barna törpe, ami a ''Gliese 229'' körül kering. A páros a Nyúl csillagképben található, 19 fényévre a Földtől ''Az 54 Piscium B ''barna törpe A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.
Megnézni Csillagfejlődés és Barna törpe
Bok-globula
Bok-globulák és fiatal csillagok az IC 2944 emissziós ködben A Bok-globulák csillagközi anyagból álló sötét ködök, melyekben csillagkeletkezés zajlik.
Megnézni Csillagfejlődés és Bok-globula
Chandrasekhar-határ
A Chandrasekhar-határ a fehér törpe csillagok maximális tömege, nagyjából 30 kg, 1,44 naptömeg.
Megnézni Csillagfejlődés és Chandrasekhar-határ
Csillag
date.
Megnézni Csillagfejlődés és Csillag
Csillagászati színképelemzés
A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.
Megnézni Csillagfejlődés és Csillagászati színképelemzés
Csillagászati színképosztályozás
Spirituszláng és spektruma Lángfestés nátrium-karbonáttal A csillagászati színképosztályozás (szűkebb értelemben) a csillagok vizsgálatának, fejlődésük modellezésének fő módja a luminozitási osztályokba sorolásuk mellett.
Megnézni Csillagfejlődés és Csillagászati színképosztályozás
Degenerált anyag
Sok fehér törpe megközelítően Föld méretű, de általában 100-szor kisebbek, mint a Nap.
Megnézni Csillagfejlődés és Degenerált anyag
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Megnézni Csillagfejlődés és Deutérium
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Megnézni Csillagfejlődés és Fény
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Megnézni Csillagfejlődés és Fényév
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Megnézni Csillagfejlődés és Fehér törpe
Fekete törpe
A fekete törpe egy feltételezett égitest, egy Nap-méretű csillag fejlődésének végső stádiuma, egy olyan fehér törpe lenne, amely kihűlt, és a kozmikus háttérsugárzásnál alig erősebben sugároz.
Megnézni Csillagfejlődés és Fekete törpe
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli.
Megnézni Csillagfejlődés és Galaxis
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Megnézni Csillagfejlődés és Gravitáció
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Megnézni Csillagfejlődés és Hélium
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek.
Megnézni Csillagfejlődés és Hő
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Megnézni Csillagfejlődés és Hőmérséklet
Hertzsprung–Russell-diagram
abszolút fényességük van feltüntetve. A szürke mezők a csillagok luminozitási osztályait jelzik. Napunk, mint a legtöbb csillag, a főágon (V luminozitási osztály) helyezkedik el. A Hertzsprung–Russell diagram (rendszerint a H-R diagram vagy a HRD rövidítését használják) az asztrofizika területén az Ejnar Hertzsprung (1873-1967) dán–holland és Henry Norris Russell (1877-1957) amerikai csillagász által 1905 és 1913 között felállított csillagfejlődési diagram, amely egy grafikonon a csillagok és a csillagcsoportok legszembetűnőbb tulajdonságait (szín, luminozitás, abszolút magnitúdó, felszíni hőmérséklet, színképosztály) mutatja.
Megnézni Csillagfejlődés és Hertzsprung–Russell-diagram
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Megnézni Csillagfejlődés és Hidrogén
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Megnézni Csillagfejlődés és Idő
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Megnézni Csillagfejlődés és Jupiter
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Megnézni Csillagfejlődés és Kémiai elemek periódusos rendszere
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Megnézni Csillagfejlődés és Kelvin
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Megnézni Csillagfejlődés és Magfúzió
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Megnézni Csillagfejlődés és Magnitúdó
Mézer
Hidrogén rádiófrekvenciás kisülése, az első eleme a hidrogén mézernek A mézer olyan eszköz, amely koherens elektromágneses hullámokat hoz létre és sugároz ki.
Megnézni Csillagfejlődés és Mézer
Mira típusú változócsillag
''A T Leporis ''Mira típusú változó:'' a csillag korongja körül látható a később planetáris ködként ledobott gázburok.'' A Mira csóvája ultraibolya fényben A mira változócsillagok pulzáló változócsillagok, melyek pulzációs ideje rendkívül hosszú (100 nap feletti).
Megnézni Csillagfejlődés és Mira típusú változócsillag
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Megnézni Csillagfejlődés és Nap
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Megnézni Csillagfejlődés és Napszél
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Megnézni Csillagfejlődés és Naptömeg
Nóva
Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.
Megnézni Csillagfejlődés és Nóva
Neutrínó
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája.
Megnézni Csillagfejlődés és Neutrínó
Neutroncsillag
alt.
Megnézni Csillagfejlődés és Neutroncsillag
Pauli-elv
Az elvet megfogalmazó Wolfgang Pauli A Pauli-elv (vagy Pauli-féle kizárási elv) a kvantummechanika egyik törvénye, amely azt mondja ki, hogy két azonos fermion (félegész spinű részecske) nem foglalhatja el ugyanazt a kvantumállapotot egy időben.
Megnézni Csillagfejlődés és Pauli-elv
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Megnézni Csillagfejlődés és Planetáris köd
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Megnézni Csillagfejlődés és Potenciális energia
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Megnézni Csillagfejlődés és Protocsillag
Proton-proton ciklus
A proton-proton ciklusának a Nap energiatermelésében legnagyobb szerepet játszó ága a ppI ciklus. A proton-proton ciklus az egyike annak a két fúziós reakciónak, amelyekkel a csillagok hidrogénből héliumot termelnek (a másik a CNO-ciklus).
Megnézni Csillagfejlődés és Proton-proton ciklus
Proxima Centauri
A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben.
Megnézni Csillagfejlődés és Proxima Centauri
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Megnézni Csillagfejlődés és Pulzár
Részecskesugárzás
Részecskesugárzás alatt általában szubatomi részecskék áramlását értjük a téren vagy anyagon keresztül.
Megnézni Csillagfejlődés és Részecskesugárzás
Schwarzschild-sugár
A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkező testre megállapítható távolságérték.
Megnézni Csillagfejlődés és Schwarzschild-sugár
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Megnézni Csillagfejlődés és Szén
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Megnézni Csillagfejlődés és Szilícium
Szimuláció
A szimuláció olyan vizsgálat, amikor egy rendszer, folyamat fizikai vagy számítógépes modelljén tanulmányozzák a rendszer várható, illetve valódi viselkedését.
Megnézni Csillagfejlődés és Szimuláció
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Megnézni Csillagfejlődés és Szupernóva
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Megnézni Csillagfejlődés és Tömeg
Triangulum-galaxis
A Triangulum-galaxis (M33, NGC 598) mintegy hárommillió fényévre levő spirálgalaxis az Északi Háromszög (Triangulum) csillagképben.
Megnézni Csillagfejlődés és Triangulum-galaxis
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Megnézni Csillagfejlődés és Urán
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Megnézni Csillagfejlődés és Vas
Változócsillag
A T Tauri változócsillag A változócsillagok vagy változók olyan csillagok, amelyek állapothatározói emberi időskálán mérve rövid idő alatt megváltoznak.
Megnézni Csillagfejlődés és Változócsillag
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Megnézni Csillagfejlődés és Vörös óriás
Vörös törpe
Egy művész elképzelése egy vörös törpecsillagról. A vörös törpék kicsi, viszonylag hideg csillagok; a Hertzsprung–Russell-diagram fősorozatának kései K, vagy M színképosztályához tartoznak, a diagram jobb alsó sarkában helyezkednek el.
Megnézni Csillagfejlődés és Vörös törpe