Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc 61 közös dolog (a Uniópédia): Agglomeráció, Alföld, Alsózsolca, Arnót, Észak-Magyarország, Barlangfürdő, Bódva, Bükk-vidék, Bükkszentkereszt, Belváros (Miskolc), Borsod vármegye, Budapest, Céh, Debrecen, Diósgyőr, Diósgyőri vár, Európa, Fazola Henrik, Felsőzsolca, Görögök, Gesztely, Harsány, Hejő, Hernád (folyó), Honfoglalás, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, Kassa, Kazinczy Ferenc, Központi Statisztikai Hivatal, ..., Kisgyőr, Kistokaj, Lengyelország, Lillafüred, Lillafüredi Palotaszálló, Magyarország, Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint, Mályinka, Megyei jogú város (tanácsrendszer), Megyei város (tanácsrendszer), Mezőváros, Miskolci Állatkert és Kultúrpark, Miskolci járás, Miskolci kistérség, Miskolctapolca, Németek, Nyékládháza, Oroszország, Parasznya, Pozsony, Rákóczi-szabadságharc, Ruszinok, Sajó (folyó), Sajószentpéter, Szeged, Szirmabesenyő, Szlovákia, Szlovákok, Törvényhatósági jogú város, Trianoni békeszerződés, 19. század. Bővíteni index (31 több) »
Agglomeráció
Tokió rendelkezik a világ legnagyobb agglomerációjával, a városban és szűkebb vonzáskörzetében mintegy 35 millióan élnek Az agglomeráció olyan egy- vagy többközpontú urbanizált településrendszer, amelyben a központot és a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó településeket szoros kulturális, gazdasági, kommunális és szolgáltatási kapcsolatok jellemzik.
Agglomeráció és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Agglomeráció és Miskolc ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Alföld és Miskolc ·
Alsózsolca
Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Alsózsolca és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Alsózsolca és Miskolc ·
Arnót
Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Arnót és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Arnót és Miskolc ·
Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Észak-Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Észak-Magyarország és Miskolc ·
Barlangfürdő
A Barlangfürdő melegforrások felett elhelyezkedő barlangban kialakított fürdőhely Miskolctapolcán.
Barlangfürdő és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Barlangfürdő és Miskolc ·
Bódva
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba.
Bódva és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bódva és Miskolc ·
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Bükk-vidék és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bükk-vidék és Miskolc ·
Bükkszentkereszt
Bükkszentkereszt (1940-ig Újhuta, szlovákul Nová Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra, a Bükk-vidék területén fekszik.
Bükkszentkereszt és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bükkszentkereszt és Miskolc ·
Belváros (Miskolc)
Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc, az ezen kívül eső városrészek vagy önálló települések voltak, mielőtt a városhoz csatolták őket, vagy később épültek.
Belváros (Miskolc) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Belváros (Miskolc) és Miskolc ·
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Borsod vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Borsod vármegye és Miskolc ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Budapest · Budapest és Miskolc ·
Céh
Frans Floris: Céhlegény (1563–1566 táján) A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők érdekvédelmi társulásai, amelyek az európai városokban a középkorban jöttek létre és a 19. századig (Magyarországon 1872-ig) éltek.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Céh · Céh és Miskolc ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Debrecen · Debrecen és Miskolc ·
Diósgyőr
Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Diósgyőr · Diósgyőr és Miskolc ·
Diósgyőri vár
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Diósgyőri vár · Diósgyőri vár és Miskolc ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Európa · Európa és Miskolc ·
Fazola Henrik
Fazola Henrik (Fassole, Fassola) (Würzburg, ~1730. – Diósgyőr, 1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Fazola Henrik · Fazola Henrik és Miskolc ·
Felsőzsolca
Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Felsőzsolca · Felsőzsolca és Miskolc ·
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Görögök · Görögök és Miskolc ·
Gesztely
Gesztely község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Gesztely · Gesztely és Miskolc ·
Harsány
Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Harsány · Harsány és Miskolc ·
Hejő
A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hejő · Hejő és Miskolc ·
Hernád (folyó)
A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hernád (folyó) · Hernád (folyó) és Miskolc ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Honfoglalás · Honfoglalás és Miskolc ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Miskolc ·
I. Lajos magyar király
I.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Miskolc ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kassa · Kassa és Miskolc ·
Kazinczy Ferenc
Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kazinczy Ferenc · Kazinczy Ferenc és Miskolc ·
Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Központi Statisztikai Hivatal · Központi Statisztikai Hivatal és Miskolc ·
Kisgyőr
Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kisgyőr · Kisgyőr és Miskolc ·
Kistokaj
Kistokaj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában, a vármegyeszékhely Miskolc déli agglomerációjában.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kistokaj · Kistokaj és Miskolc ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Lengyelország · Lengyelország és Miskolc ·
Lillafüred
Lillafüred (Miskolc-Lillafüred) Miskolc településrésze, de a város belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Lillafüred · Lillafüred és Miskolc ·
Lillafüredi Palotaszálló
A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban – állami beruházásként.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Lillafüredi Palotaszálló · Lillafüredi Palotaszálló és Miskolc ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Magyarország és Miskolc ·
Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint
Budapest nélkül) 1870-2019 Az alábbi lista Magyarország 50 legnagyobb lakónépességű települését sorolja fel a 2011.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint · Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint és Miskolc ·
Mályinka
Mályinka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Mályinka · Mályinka és Miskolc ·
Megyei jogú város (tanácsrendszer)
Megyei jogú város volt Magyarországon a négy legnagyobb vidéki város jogállása 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény időszakában.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei jogú város (tanácsrendszer) · Megyei jogú város (tanácsrendszer) és Miskolc ·
Megyei város (tanácsrendszer)
Megyei város volt a legnagyobb vidéki városok jogállása a tanácsrendszer alatt, pontosabban 1971 és 1990 között, a harmadik tanácstörvény időszakában Magyarországon.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei város (tanácsrendszer) · Megyei város (tanácsrendszer) és Miskolc ·
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Mezőváros · Mezőváros és Miskolc ·
Miskolci Állatkert és Kultúrpark
A Miskolci Állatkert Magyarország legrégebbi múltra visszatekintő állatkertje; elődjét, a királyi vadaskertet még Nagy Lajos alapította itt 1355-ben.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolci Állatkert és Kultúrpark · Miskolc és Miskolci Állatkert és Kultúrpark ·
Miskolci járás
A Miskolci járás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolci járás · Miskolc és Miskolci járás ·
Miskolci kistérség
A Miskolci kistérség A Miskolci kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, központja Miskolc.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolci kistérség · Miskolc és Miskolci kistérség ·
Miskolctapolca
Miskolctapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolctapolca · Miskolc és Miskolctapolca ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Németek · Miskolc és Németek ·
Nyékládháza
Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Nyékládháza · Miskolc és Nyékládháza ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Oroszország · Miskolc és Oroszország ·
Parasznya
Parasznya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában,.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Parasznya · Miskolc és Parasznya ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Pozsony · Miskolc és Pozsony ·
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Rákóczi-szabadságharc · Miskolc és Rákóczi-szabadságharc ·
Ruszinok
Nincs leírás.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Ruszinok · Miskolc és Ruszinok ·
Sajó (folyó)
A Sajó (szlovákul Slaná) Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb folyója, a Tisza jelentős mellékvize.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó) · Miskolc és Sajó (folyó) ·
Sajószentpéter
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajószentpéter · Miskolc és Sajószentpéter ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szeged · Miskolc és Szeged ·
Szirmabesenyő
Szirmabesenyő nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szirmabesenyő · Miskolc és Szirmabesenyő ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szlovákia · Miskolc és Szlovákia ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szlovákok · Miskolc és Szlovákok ·
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Törvényhatósági jogú város · Miskolc és Törvényhatósági jogú város ·
Trianoni békeszerződés
date.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Trianoni békeszerződés · Miskolc és Trianoni békeszerződés ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 19. század és Miskolc ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc
- Mi van a közös Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc
- Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc
Összehasonlítását Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 555 kapcsolatokat, ugyanakkor Miskolc 367. Ami közös bennük 61, a Jaccard index 6.62% = 61 / (555 + 367).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
