Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Akadémiai ünnepi nyitány, Ballada, Bécs, Bécsi klasszika, Eduard Hanslick, Franz Schubert, Gavotte, Görgei Artúr, Gigue, H-moll szonáta (Liszt), Hamburg, Hannover, Heinrich Schütz, Joachim József (hegedűművész), Johann Sebastian Bach, Johann Wolfgang von Goethe, Joseph Haydn, Kürt (hangszer), Kettősverseny (Brahms), Liszt Ferenc, Ludwig van Beethoven, Május 7., Motetta, Német requiem, Németek, Passacaglia, Pest (történelmi település), Reményi Ede (hegedűművész), Richard Wagner (zeneszerző), Romantika, Sarabande, Scherzo, Szimfónia, Szonáta, Tánc, Tragikus nyitány, Változatok egy Haydn-témára, Vonósszextett, Weimar, Wolfgang Amadeus Mozart, Zeneszerző, Zenetörténet, Zongora, Zongoraverseny, 1. szimfónia (Brahms), 1833, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1897, 2. szimfónia (Brahms), 3. szimfónia (Brahms), ..., 4. szimfónia (Brahms). Bővíteni index (1 több) »
Akadémiai ünnepi nyitány
Az op.
Új!!: Johannes Brahms és Akadémiai ünnepi nyitány · Többet látni »
Ballada
A romantika stílusjegyét viselő műfaj, a ballada több jelentésben használatos: egyrészt a dal egy sajátos formája, illetve az ebből kialakult zenei műfaj, másrészt a népköltészetben és a szépirodalomban az epikának egy lírai jegyeket is mutató költői műfaja.
Új!!: Johannes Brahms és Ballada · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Johannes Brahms és Bécs · Többet látni »
Bécsi klasszika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bécsi klasszikus zene.
Új!!: Johannes Brahms és Bécsi klasszika · Többet látni »
Eduard Hanslick
Eduard Hanslick (Prága, 1825. szeptember 11. – Baden, 1904. augusztus 6.) osztrák zenekritikus, zeneesztéta, aki mereven elutasította a „jövő zenéje” célkitűzéseit, illetve ennek képviselőit, Richard Wagnert és Liszt Ferencet.
Új!!: Johannes Brahms és Eduard Hanslick · Többet látni »
Franz Schubert
Franz Seraph Peter Schubert (Bécs, Himmelpfortgrund, 1797. január 31. – Bécs, 1828. november 19.) osztrák zeneszerző.
Új!!: Johannes Brahms és Franz Schubert · Többet látni »
Gavotte
A gavotte népi eredetű francia régi társastánc, XIV. Lajos udvarában divatos gála tánc volt, majd a barokk szvitek egyik stilizált tánctétele lett.
Új!!: Johannes Brahms és Gavotte · Többet látni »
Görgei Artúr
Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.
Új!!: Johannes Brahms és Görgei Artúr · Többet látni »
Gigue
A gigue (ejtsd: dzsig) vagy giga eredetileg gyors, élénk népi tánc, amely a barokk szvitek, szonáták tételei része lett.
Új!!: Johannes Brahms és Gigue · Többet látni »
H-moll szonáta (Liszt)
A h-moll szonáta Liszt Ferenc 1852–53-ban zongorára írt nagyszabású darabja (S.178), amit addigi zongorista és zeneszerzői tapasztalatainak és eredményeinek összegzéseként lehet értelmezni.
Új!!: Johannes Brahms és H-moll szonáta (Liszt) · Többet látni »
Hamburg
Hamburg ((.
Új!!: Johannes Brahms és Hamburg · Többet látni »
Hannover
Hannover (IPA), régi magyar neve: Hannovera, város Németországban, Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Johannes Brahms és Hannover · Többet látni »
Heinrich Schütz
Heinrich Schütz (Köstritz, 1585. október 8. – Drezda, 1672. november 6.) az egyik legjelentősebb 17.
Új!!: Johannes Brahms és Heinrich Schütz · Többet látni »
Joachim József (hegedűművész)
Joachim József (Joseph Joachim) (Köpcsény, 1831. június 28. – Berlin, 1907. augusztus 15.) magyar származású hegedűművész, karmester és zeneszerző.
Új!!: Johannes Brahms és Joachim József (hegedűművész) · Többet látni »
Johann Sebastian Bach
Johann Sebastian Bach (Eisenach, 1685. március 31. (az akkor még ott használt Julián naptár szerint március 21.) – Lipcse, 1750. július 28.) barokk kori német zeneszerző, orgonista, hegedűművész, a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles képviselője.
Új!!: Johannes Brahms és Johann Sebastian Bach · Többet látni »
Johann Wolfgang von Goethe
(Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, természettudós, művészetteoretikus, jogász és politikus.
Új!!: Johannes Brahms és Johann Wolfgang von Goethe · Többet látni »
Joseph Haydn
Franz Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, karmester, operaimpresszárió, énekes és zenetanár, a bécsi klasszika első nagy mestere, a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia és a vonósnégyes klasszikus műformájának kimunkálója.
Új!!: Johannes Brahms és Joseph Haydn · Többet látni »
Kürt (hangszer)
A kürt a tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek családjába tartozik.
Új!!: Johannes Brahms és Kürt (hangszer) · Többet látni »
Kettősverseny (Brahms)
A Kettősverseny hegedűre és gordonkára Johannes Brahms a-mollban írt, op.
Új!!: Johannes Brahms és Kettősverseny (Brahms) · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Johannes Brahms és Liszt Ferenc · Többet látni »
Ludwig van Beethoven
Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.
Új!!: Johannes Brahms és Ludwig van Beethoven · Többet látni »
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Új!!: Johannes Brahms és Május 7. · Többet látni »
Motetta
A motetta többszólamú énekelt zenemű, a középkor és a reneszánsz egyik legfontosabb zenei műfaja.
Új!!: Johannes Brahms és Motetta · Többet látni »
Német requiem
A Német requiem (Ein deutsches Requiem, Op.45) Johannes Brahms héttételes zeneműve, 1866-ban készült el vele.
Új!!: Johannes Brahms és Német requiem · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Johannes Brahms és Németek · Többet látni »
Passacaglia
Kivonat Johann Sebastian Bach BWV 582/1-es ''c-moll passacagliájából'' A passacaglia (ejtsd: passzakalja) a 17.
Új!!: Johannes Brahms és Passacaglia · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Johannes Brahms és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Reményi Ede (hegedűművész)
Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.
Új!!: Johannes Brahms és Reményi Ede (hegedűművész) · Többet látni »
Richard Wagner (zeneszerző)
Richard Wagner 1830 körül Wilhelm Richard Wagner (Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta.
Új!!: Johannes Brahms és Richard Wagner (zeneszerző) · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Johannes Brahms és Romantika · Többet látni »
Sarabande
Sarabande: lassú, hármas lüktetésű, eredetileg spanyol tánc, a barokk szvitek része.
Új!!: Johannes Brahms és Sarabande · Többet látni »
Scherzo
A scherzo zenei szakkifejezés, az olasz „tréfa” kifejezésből ered.
Új!!: Johannes Brahms és Scherzo · Többet látni »
Szimfónia
A szimfónia a görög συμφωνία (kb.: szümfónia).
Új!!: Johannes Brahms és Szimfónia · Többet látni »
Szonáta
A szonáta hangszerekre írt zenedaraboknak a 16.
Új!!: Johannes Brahms és Szonáta · Többet látni »
Tánc
Versenytánc Gábor Áron – Háromszék Táncegyüttes Hétfalusi csángó tánc – 1918 A tánc egy művészeti és sportág, amely a test – jellemzően ritmikus, zenére történő – mozgásával fejez ki érzelmeket, épít társadalmi kapcsolatokat, de spirituális tartalommal is bírhat.
Új!!: Johannes Brahms és Tánc · Többet látni »
Tragikus nyitány
A Tragikus nyitány Johannes Brahms op.
Új!!: Johannes Brahms és Tragikus nyitány · Többet látni »
Változatok egy Haydn-témára
A Változatok egy Haydn-témára (német címén Variationen über ein Thema von Jos. Haydn) 1873-ban komponált Johannes Brahms műve, ami két változatban készült el: az op.
Új!!: Johannes Brahms és Változatok egy Haydn-témára · Többet látni »
Vonósszextett
A vonóssextett egy komolyzenei együttes, melynek tagjai vonós hangszerek.
Új!!: Johannes Brahms és Vonósszextett · Többet látni »
Weimar
Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.
Új!!: Johannes Brahms és Weimar · Többet látni »
Wolfgang Amadeus Mozart
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes neve Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus, a bécsi klasszikusok egyike.
Új!!: Johannes Brahms és Wolfgang Amadeus Mozart · Többet látni »
Zeneszerző
Hacsaturján) A zeneszerző alkotóművész, aki zenét alkot, komponál, vagyis zenei kompozíciót hoz létre.
Új!!: Johannes Brahms és Zeneszerző · Többet látni »
Zenetörténet
A zenetörténet a zene múltjával foglalkozó tudományág, amely a zenetudománynak, és egyúttal a történettudománynak is egy ága.
Új!!: Johannes Brahms és Zenetörténet · Többet látni »
Zongora
A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.
Új!!: Johannes Brahms és Zongora · Többet látni »
Zongoraverseny
A zongoraverseny egy olyan versenyműtípus, ahol a szólózongora versenyez – helyesebben „felelget”, „feleselget” – a zenekarral.
Új!!: Johannes Brahms és Zongoraverseny · Többet látni »
1. szimfónia (Brahms)
Johannes Brahms 1., c-moll szimfóniája (op. 68.) hosszas előkészületi munkálatokat követően 1876-ra készült el.
Új!!: Johannes Brahms és 1. szimfónia (Brahms) · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Johannes Brahms és 1833 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Johannes Brahms és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1897
Nincs leírás.
Új!!: Johannes Brahms és 1897 · Többet látni »
2. szimfónia (Brahms)
Johannes Brahms 2., D-dúr szimfóniája (op. 73.) az első utáni évben, 1877-ben készült el.
Új!!: Johannes Brahms és 2. szimfónia (Brahms) · Többet látni »
3. szimfónia (Brahms)
page.
Új!!: Johannes Brahms és 3. szimfónia (Brahms) · Többet látni »
4. szimfónia (Brahms)
page.
Új!!: Johannes Brahms és 4. szimfónia (Brahms) · Többet látni »
