Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata
A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata 32 közös dolog (a Uniópédia): A Szent Liga háborúja, Alsó-Ausztria, Bajorország, Bécs, Brandenburg, Erdélyi Fejedelemség, Ernst Rüdiger von Starhemberg, Esztergom, Európa, Habsburg Birodalom, Havasalföld, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, III. János lengyel király, Kara Musztafa, Krími Tatár Kánság, Lengyel–litván unió, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Murád Giráj krími kán, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Párkányi csata, Stájerország, Sváb Körzet, Szászország, Szent Liga (1684), Thököly Imre, V. Károly lotaringiai herceg, ..., Vezír (muszlim méltóság), XI. Ince pápa. Bővíteni index (2 több) »
A Szent Liga háborúja
A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.
A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról · A Szent Liga háborúja és Kahlenbergi csata ·
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
A török kiűzése Magyarországról és Alsó-Ausztria · Alsó-Ausztria és Kahlenbergi csata ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
A török kiűzése Magyarországról és Bajorország · Bajorország és Kahlenbergi csata ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
A török kiűzése Magyarországról és Bécs · Bécs és Kahlenbergi csata ·
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
A török kiűzése Magyarországról és Brandenburg · Brandenburg és Kahlenbergi csata ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
A török kiűzése Magyarországról és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Kahlenbergi csata ·
Ernst Rüdiger von Starhemberg
Heinrich Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf (Graz, 1638. január 12. – Vösendorf, Alsó-Ausztria, 1701. január 4.); a Starhemberg család grófi ágának tagja, osztrák főnemes, császári tábornok.
A török kiűzése Magyarországról és Ernst Rüdiger von Starhemberg · Ernst Rüdiger von Starhemberg és Kahlenbergi csata ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
A török kiűzése Magyarországról és Esztergom · Esztergom és Kahlenbergi csata ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
A török kiűzése Magyarországról és Európa · Európa és Kahlenbergi csata ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
A török kiűzése Magyarországról és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Kahlenbergi csata ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
A török kiűzése Magyarországról és Havasalföld · Havasalföld és Kahlenbergi csata ·
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
A török kiűzése Magyarországról és I. Apafi Mihály · I. Apafi Mihály és Kahlenbergi csata ·
I. Lipót magyar király
I.
A török kiűzése Magyarországról és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Kahlenbergi csata ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
A török kiűzése Magyarországról és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Kahlenbergi csata ·
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
A török kiűzése Magyarországról és Kara Musztafa · Kahlenbergi csata és Kara Musztafa ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
A török kiűzése Magyarországról és Krími Tatár Kánság · Kahlenbergi csata és Krími Tatár Kánság ·
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
A török kiűzése Magyarországról és Lengyel–litván unió · Kahlenbergi csata és Lengyel–litván unió ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
A török kiűzése Magyarországról és Magyarország · Kahlenbergi csata és Magyarország ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
A török kiűzése Magyarországról és Moldva (fejedelemség) · Kahlenbergi csata és Moldva (fejedelemség) ·
Murád Giráj krími kán
Murád Giráj (krími tatár: Murad Geray, مراد كراى), (1696 – 1627) krími tatár kán.
A török kiűzése Magyarországról és Murád Giráj krími kán · Kahlenbergi csata és Murád Giráj krími kán ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
A török kiűzése Magyarországról és Német-római Birodalom · Kahlenbergi csata és Német-római Birodalom ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
A török kiűzése Magyarországról és Orosz Birodalom · Kahlenbergi csata és Orosz Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
A török kiűzése Magyarországról és Oszmán Birodalom · Kahlenbergi csata és Oszmán Birodalom ·
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
A török kiűzése Magyarországról és Párkányi csata · Kahlenbergi csata és Párkányi csata ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
A török kiűzése Magyarországról és Stájerország · Kahlenbergi csata és Stájerország ·
Sváb Körzet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sváb körzet.
A török kiűzése Magyarországról és Sváb Körzet · Kahlenbergi csata és Sváb Körzet ·
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
A török kiűzése Magyarországról és Szászország · Kahlenbergi csata és Szászország ·
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
A török kiűzése Magyarországról és Szent Liga (1684) · Kahlenbergi csata és Szent Liga (1684) ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
A török kiűzése Magyarországról és Thököly Imre · Kahlenbergi csata és Thököly Imre ·
V. Károly lotaringiai herceg
V.
A török kiűzése Magyarországról és V. Károly lotaringiai herceg · Kahlenbergi csata és V. Károly lotaringiai herceg ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
A török kiűzése Magyarországról és Vezír (muszlim méltóság) · Kahlenbergi csata és Vezír (muszlim méltóság) ·
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
A török kiűzése Magyarországról és XI. Ince pápa · Kahlenbergi csata és XI. Ince pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata
- Mi van a közös A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata
- Közötti hasonlóságok A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata
Összehasonlítását A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata
A török kiűzése Magyarországról 176 kapcsolatokat, ugyanakkor Kahlenbergi csata 80. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 12.50% = 32 / (176 + 80).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja A török kiűzése Magyarországról és Kahlenbergi csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
