1959-es közép-európai kupa és MTK Budapest FC

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség 1959-es közép-európai kupa és MTK Budapest FC

1959-es közép-európai kupa vs. MTK Budapest FC

Az 1959-es közép-európai kupa a Közép-európai kupa történetének huszadik kiírása volt. Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.

Bödör László (labdarúgó)

Bödör László (Budapest, 1933. augusztus 17. –) labdarúgó.

1959-es közép-európai kupa és Bödör László (labdarúgó) · Bödör László (labdarúgó) és MTK Budapest FC · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

1959-es közép-európai kupa és Budapest · Budapest és MTK Budapest FC · Többet látni »

FK Vojvodina

Az FK Vojvodina egy vajdasági labdarúgócsapat, székhelye Újvidék városában található.

1959-es közép-európai kupa és FK Vojvodina · FK Vojvodina és MTK Budapest FC · Többet látni »

Gellér Sándor (labdarúgó)

Gellér Sándor (Vesszős, 1925. július 12. – Budapest, 1996. március 13.) válogatott magyar labdarúgó, az Aranycsapat cserekapusa.

1959-es közép-európai kupa és Gellér Sándor (labdarúgó) · Gellér Sándor (labdarúgó) és MTK Budapest FC · Többet látni »

Hidegkuti Nándor

Hidegkuti Nándor (becenevén "Öreg") (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára.

1959-es közép-európai kupa és Hidegkuti Nándor · Hidegkuti Nándor és MTK Budapest FC · Többet látni »

Közép-európai kupa

A kupában részt vevő országok 1927–1940 között A Közép-európai Kupa (KK), más néven Mitropa Kupa Európa első nemzetközi labdarúgó kupasorozata, amelyben klubcsapatok szerepelnek.

1959-es közép-európai kupa és Közép-európai kupa · Közép-európai kupa és MTK Budapest FC · Többet látni »

Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934)

Kovács Ferenc (Budapest, 1934. január 7. – Székesfehérvár, 2018. május 30.) olimpiai bronzérmes magyar válogatott labdarúgó, edző.

1959-es közép-európai kupa és Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) · Kovács Ferenc (labdarúgó, 1934) és MTK Budapest FC · Többet látni »

Lantos Mihály (labdarúgó)

Lantos Mihály, született Lendenmayer (Budapest, 1928. szeptember 29. – Budapest, 1989. december 31.) olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje, 53 válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt rúgott.

1959-es közép-európai kupa és Lantos Mihály (labdarúgó) · Lantos Mihály (labdarúgó) és MTK Budapest FC · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

1959-es közép-európai kupa és Magyarország · MTK Budapest FC és Magyarország · Többet látni »

Nagy István (labdarúgó, 1939)

Nagy István (Budapest, 1939. április 14. – 1999. október 22.) labdarúgó, edző.

1959-es közép-európai kupa és Nagy István (labdarúgó, 1939) · MTK Budapest FC és Nagy István (labdarúgó, 1939) · Többet látni »

Palicskó Tibor (labdarúgó, 1928)

Palicskó Tibor (Sárospatak, 1928. szeptember 28. – 2001. augusztus 8.) magyar labdarúgó, edző.

1959-es közép-európai kupa és Palicskó Tibor (labdarúgó, 1928) · MTK Budapest FC és Palicskó Tibor (labdarúgó, 1928) · Többet látni »

Sándor Károly (labdarúgó)

Sipos Ferenc (1958) Sándor Károly, Csikar (Szeged, 1928. november 26. – Budapest, 2014. szeptember 10.) labdarúgó, jobbszélső.

1959-es közép-európai kupa és Sándor Károly (labdarúgó) · MTK Budapest FC és Sándor Károly (labdarúgó) · Többet látni »

Sipos Ferenc (labdarúgó)

Sipos Ferenc, Sipszky (Budapest, 1932. december 13. – Budapest, 1997. március 17.) labdarúgó, edző.

1959-es közép-európai kupa és Sipos Ferenc (labdarúgó) · MTK Budapest FC és Sipos Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »