Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Volt

Index Volt

1,5 voltos, R14-es (Baby) elemek A volt (jele V) az elektromos feszültség vagy más néven potenciálkülönbség mértékegysége az SI rendszerben.

16 kapcsolatok: Alessandro Volta, Amper, Coulomb, Elektrodinamika, Elektromos feszültség, Elektrosztatika, Elektrotechnika, Fizikus, Joule, Magyarország, Mértékegység, Olaszok, SI, SI-alapegység, Volta-elem, Watt (mértékegység).

Alessandro Volta

Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója.

Új!!: Volt és Alessandro Volta · Többet látni »

Amper

André-Marie Ampère (1775-1836) francia fizikus Az amper az elektromos áram erősségének mértékegysége a Nemzetközi Mértékegységrendszerben.

Új!!: Volt és Amper · Többet látni »

Coulomb

A coulomb az elektromos töltés SI-mértékegységrendszer származtatott egysége.

Új!!: Volt és Coulomb · Többet látni »

Elektrodinamika

Az elektrodinamika az elektromosság, mágnesség és hullámoptika egységes elmélete.

Új!!: Volt és Elektrodinamika · Többet látni »

Elektromos feszültség

Elektromos mezőben két pont között az elektromos feszültség (villamos feszültség) megadja, hogy mennyi munkát végez a mező egységnyi töltésen, míg a töltés az egyik pontból elmozdul a másikba.

Új!!: Volt és Elektromos feszültség · Többet látni »

Elektrosztatika

Az elektrosztatikus töltés miatt a polisztirol gyöngyök macskára tapadnak. Az elektrosztatika a fizika azon ága, amely a nyugalomban lévő töltésekkel és az általuk keltett elektromos mező leírásával foglalkozik.

Új!!: Volt és Elektrosztatika · Többet látni »

Elektrotechnika

Az elektrotechnika az elektromos energia előállításával, továbbításával és felhasználásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Volt és Elektrotechnika · Többet látni »

Fizikus

Isaac Newton, az újkori fizika egyik úttörője A fizikus természettudományi kutató, aki a kutatómunkáját az anyagi világ struktúrájának, viselkedésének, törvényszerűségeinek feltárása céljából elsősorban, de nem kizárólag a fizika tudományágának ismeretei, módszertana és megállapított törvényszerűségei alapján végzi.

Új!!: Volt és Fizikus · Többet látni »

Joule

A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.

Új!!: Volt és Joule · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Volt és Magyarország · Többet látni »

Mértékegység

A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.

Új!!: Volt és Mértékegység · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: Volt és Olaszok · Többet látni »

SI

#ÁTIRÁNYÍTÁS SI-mértékegységrendszer.

Új!!: Volt és SI · Többet látni »

SI-alapegység

A rögzített értékű fizikai állandók és az alapmértékegységek kapcsolata Az SI-alapegységek az SI (Mértékegységek Nemzetközi Rendszere) által meghatározott szabványos mértékegységek a hét alapmennyiséghez.

Új!!: Volt és SI-alapegység · Többet látni »

Volta-elem

A Volta-elem a legrégebbi galvánelem.

Új!!: Volt és Volta-elem · Többet látni »

Watt (mértékegység)

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalahttp://www.karpatalja.ma/sorozatok/magyar-feltalalok/magyar-feltalalok-blathy-otto-titusz-es-a-fogyasztasmero/ Magyar feltalálók: Bláthy Ottó Titusz és a fogyasztásmérő, karpatalja.ma A watt (jele: W) a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége.

Új!!: Volt és Watt (mértékegység) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »