Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Vas

Index Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

41 kapcsolatok: Acél, Acélgyártás, Akadémiai Kiadó, An, Anatólia, Atom, Bolygó, Csillag, Elektromágneses sugárzás, Fémek, Ferrát, Foszfor, Gízai nagy piramis, Geleji Sándor, Hemoglobin, Hidrogén, I. e. 2. évezred, Kaukázus (hegység), Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kén, Klór, Kobalt, Latin nyelv, Meteorit, Mezopotámia, Mohr-só, Nikkel, Nyelvújítás, Nyersvasgyártás, Oxidáció, Oxidációs szám, Redukálószer, Rendszám (kémia), Sűrűség, Sumer nyelv, Szén, Vasvegyületek összegképletének listája, Vér, Víz, Vegyjel.

Acél

Egy öreg bányafelvonó acélkötele Acélhíd Az acél a vas legfontosabb ötvözete, fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz.

Új!!: Vas és Acél · Többet látni »

Acélgyártás

Acélgyártás ívfényes kemencében Az acél a vas legfeljebb 2,06% szénnel alkotott ötvözete, de ötvözőelemként számos más elem is szóba jön (szilícium, mangán, króm, nikkel, molibdén, vanádium, volfrám stb.). Az ipar egyik legfontosabb alapanyaga, előállításával az acélkohászat foglalkozik.

Új!!: Vas és Acélgyártás · Többet látni »

Akadémiai Kiadó

Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított intézmény.

Új!!: Vas és Akadémiai Kiadó · Többet látni »

An

Narám-Szín An és Enlil szarvkoronájával An vagy "Anu" a sumer mitológiában a megszemélyesített „ég”.

Új!!: Vas és An · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Vas és Anatólia · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Vas és Atom · Többet látni »

Bolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Új!!: Vas és Bolygó · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Vas és Csillag · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Vas és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Fémek

A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.

Új!!: Vas és Fémek · Többet látni »

Ferrát

A ferrátok a szabad állapotban nem ismert, vas (VI)-ot tartalmazó vassav (H2FeO4) sói.

Új!!: Vas és Ferrát · Többet látni »

Foszfor

A foszfor (nyelvújításkori magyar nevén vilany) egy nemfémes, szilárd kémiai elem.

Új!!: Vas és Foszfor · Többet látni »

Gízai nagy piramis

A gízai nagy piramis (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet-Hufu, azaz Hufu horizontja vagy fényhegye) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (Ḫwf.w,Az átírások Kákosy László - Ré fiai című munkájának 424-427. oldalán közölt lista alapján szerepelnek a továbbiakban is, vagy az ott nem találhatóak az ÓKTCh szerint. görögösen Kheopsz vagy Szúfisz, Χεοψ, Σουφις) fáraó által építtetett piramis.

Új!!: Vas és Gízai nagy piramis · Többet látni »

Geleji Sándor

Geleji Sándor (Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.

Új!!: Vas és Geleji Sándor · Többet látni »

Hemoglobin

Az ember hemoglobinjának szerkezete. A fehérje részek piros és kék színűek, a vastartalmú hemcsoportok zöld színűek. A hemoglobin a gerincesek esetében, a vérben, a vörösvértestekben található vastartalmú oxigéntranszport metalloprotein.

Új!!: Vas és Hemoglobin · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Vas és Hidrogén · Többet látni »

I. e. 2. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Vas és I. e. 2. évezred · Többet látni »

Kaukázus (hegység)

A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban.

Új!!: Vas és Kaukázus (hegység) · Többet látni »

Kémiai elem

A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).

Új!!: Vas és Kémiai elem · Többet látni »

Kémiai elemek periódusos rendszere

Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.

Új!!: Vas és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »

Kén

A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.

Új!!: Vas és Kén · Többet látni »

Klór

A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Új!!: Vas és Klór · Többet látni »

Kobalt

A kobalt (régi magyar nevén: kékleny vagy kobany, latinul: Cobaltum) a periódusos rendszer kémiai eleme, az átmenetifémek közé soroljuk.

Új!!: Vas és Kobalt · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Vas és Latin nyelv · Többet látni »

Meteorit

A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.

Új!!: Vas és Meteorit · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Vas és Mezopotámia · Többet látni »

Mohr-só

A Mohr-só (más néven vas(II)-ammónium-szulfát, ammónium-vas(II)-szulfát) egy szervetlen vegyület, a vas(II)-szulfát és az ammónium-szulfát kettős sója.

Új!!: Vas és Mohr-só · Többet látni »

Nikkel

A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Új!!: Vas és Nikkel · Többet látni »

Nyelvújítás

Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.

Új!!: Vas és Nyelvújítás · Többet látni »

Nyersvasgyártás

Nagyolvasztó A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa.

Új!!: Vas és Nyersvasgyártás · Többet látni »

Oxidáció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Redoxireakció.

Új!!: Vas és Oxidáció · Többet látni »

Oxidációs szám

Az oxidációs szám a kémiában az egyes atomok oxidációs állapotának leírására szolgáló előjeles szám.

Új!!: Vas és Oxidációs szám · Többet látni »

Redukálószer

#ÁTIRÁNYÍTÁS Redoxireakció#Oxidáló- és redukálószerek.

Új!!: Vas és Redukálószer · Többet látni »

Rendszám (kémia)

A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.

Új!!: Vas és Rendszám (kémia) · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Vas és Sűrűség · Többet látni »

Sumer nyelv

A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.

Új!!: Vas és Sumer nyelv · Többet látni »

Szén

A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.

Új!!: Vas és Szén · Többet látni »

Vasvegyületek összegképletének listája

A lap egyes vasvegyületek összegképletét sorolja fel.

Új!!: Vas és Vasvegyületek összegképletének listája · Többet látni »

Vér

Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.

Új!!: Vas és Vér · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Vas és Víz · Többet látni »

Vegyjel

A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele.

Új!!: Vas és Vegyjel · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »