Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Bíboros, Biblia, Biblia-fordítás, Canterbury, III. Ince pápa, János angol király, Július 9., Középkori latin irodalom, Lincolnshire, Magna Carta Libertatum, Párizs, Petrus Comestor, Róma, Vulgata, 1150, 1206, 1228.
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Új!!: Stephen Langton és Bíboros · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Stephen Langton és Biblia · Többet látni »
Biblia-fordítás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bibliafordítás.
Új!!: Stephen Langton és Biblia-fordítás · Többet látni »
Canterbury
Canterbury (IPA: vagy) város Kelet-Kentben, Anglia délkeleti régiójában.
Új!!: Stephen Langton és Canterbury · Többet látni »
III. Ince pápa
III.
Új!!: Stephen Langton és III. Ince pápa · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Stephen Langton és János angol király · Többet látni »
Július 9.
Névnapok: Lukrécia + Bereniké, Detre, Eleonóra, Fausztia, Fausztina, Félix, Gotfrid, Hajna, Koppány, Leonóra, Margit, Marina, Marinella, Marinetta, Nóra, Réta, Vera, Verbéna, Verita, Veron, Verona, Veronika, Veronka.
Új!!: Stephen Langton és Július 9. · Többet látni »
Középkori latin irodalom
Középkori latin irodalom alatt a középkor (hagyományosan 476–1492) évszázadaiban létező (európai) – a klasszikus latin nyelvtől némileg eltérő – középkori latin nyelvű irodalmat értik, melynek előzménye egyfelől a római irodalom, másfelől az ókeresztény irodalom volt.
Új!!: Stephen Langton és Középkori latin irodalom · Többet látni »
Lincolnshire
Lincolnshire (kiejtése ˈlɪŋkənʃər vagy ˈlɪŋkənʃɪər) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje az East Midlands régióban.
Új!!: Stephen Langton és Lincolnshire · Többet látni »
Magna Carta Libertatum
A ''Magna Carta'' egy 1297-es másolata az ausztráliai parlamentben található A Magna Carta Libertatum („Nagy szabadságlevél”) az 1215.
Új!!: Stephen Langton és Magna Carta Libertatum · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Stephen Langton és Párizs · Többet látni »
Petrus Comestor
Petrus Comestor (Troyes, 1100 körül – Párizs, 1179 körül) francia pap, teológus, krónikaíró.
Új!!: Stephen Langton és Petrus Comestor · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Stephen Langton és Róma · Többet látni »
Vulgata
1590-es Vulgata-kiadás címlapja A Vulgata latin nyelvű bibliafordítás, az i. sz. 5. század elején készült, Szent Jeromos (347–420) munkája.
Új!!: Stephen Langton és Vulgata · Többet látni »
1150
Nincs leírás.
Új!!: Stephen Langton és 1150 · Többet látni »
1206
Nincs leírás.
Új!!: Stephen Langton és 1206 · Többet látni »
1228
Nincs leírás.
