Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Baden-Württemberg, Baden-Württemberg települései, Badeni Őrgrófság, Harmincéves háború, Heidelberg, I. Miksa bajor király, III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem, János Vilmos pfalzi választófejedelem, Jonas Strifler, Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem, Lipót badeni nagyherceg, Lorschi füveskönyv, Lujza Amália badeni hercegnő, Mannheim járás, Németország, Pfalzi örökösödési háború, Rajna, Rajnai Palotagrófság, Rhein-Neckar járás.
Baden-Württemberg
Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.
Új!!: Schwetzingen és Baden-Württemberg · Többet látni »
Baden-Württemberg települései
Baden-Württemberg községei és járásai Baden-Württemberg járásai osztályok szerint Városok és községek Baden-Württembergben (Németország) Baden-Württembergben.
Új!!: Schwetzingen és Baden-Württemberg települései · Többet látni »
Badeni Őrgrófság
A Badeni Őrgrófság a 12–18.
Új!!: Schwetzingen és Badeni Őrgrófság · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Schwetzingen és Harmincéves háború · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Schwetzingen és Heidelberg · Többet látni »
I. Miksa bajor király
Miksa József (teljes nevén; Schwetzingen, Pfalz–Zweibrücken, 1756. május 27. – München, Bajor Királyság, 1825. október 13.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg, 1799-től Berg hercege, valamint bajor és pfalzi választófejedelem IV.
Új!!: Schwetzingen és I. Miksa bajor király · Többet látni »
III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem
III.
Új!!: Schwetzingen és III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem · Többet látni »
János Vilmos pfalzi választófejedelem
János Vilmos pfalzi választófejedelem 1690 és 1716 között.
Új!!: Schwetzingen és János Vilmos pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Jonas Strifler
Jonas Strifler (Schwetzingen, 1990. január 30. –) német labdarúgó, az Arminia Bielefeld hátvédje.
Új!!: Schwetzingen és Jonas Strifler · Többet látni »
Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem
Károly Tivadar pfalzi választófejedelem 1742 és 1777 között és bajor választófejedelem 1777 és 1799 között.
Új!!: Schwetzingen és Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem · Többet látni »
Lipót badeni nagyherceg
I.
Új!!: Schwetzingen és Lipót badeni nagyherceg · Többet látni »
Lorschi füveskönyv
A lorschi füveskönyv első lapja A lorschi füveskönyv vagy más néven Lorschi kódex egy fontos középkori történeti dokumentum, egyházi kincs, mely a Németország középső részén található Lorschi bencés apátságban készült.
Új!!: Schwetzingen és Lorschi füveskönyv · Többet látni »
Lujza Amália badeni hercegnő
Lujza Amália badeni hercegnő, férjezett Lujza svéd királyi és vasai hercegné (németül: Prinzessin Luise Amalie von Baden, svédül: Prinsessa Luise av Wasa, teljes nevén Luise Amalie Stephanie; Schwetzingen, 1811. június 5. – Karlsruhe, 1854. július 19.) badeni hercegnő, házassága révén svéd királyi hercegné és Vasa hercegnéje.
Új!!: Schwetzingen és Lujza Amália badeni hercegnő · Többet látni »
Mannheim járás
Mannheim járás egy járás Baden-Württembergben.
Új!!: Schwetzingen és Mannheim járás · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Schwetzingen és Németország · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: Schwetzingen és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Schwetzingen és Rajna · Többet látni »
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Új!!: Schwetzingen és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »
Rhein-Neckar járás
Rhein-Neckar járás egy járás Baden-Württembergben.
