Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
152 kapcsolatok: Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium, Alföld, Almásy család, Ant (Románia), Újszalonta, Újvidéki vérengzés (1942), Auschwitz, Baradla–Domica-barlangrendszer, Barót, Békés vármegye, Békéscsaba, Békéscsaba vasútállomás, Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal, Béke-barlang, Bende Róbert, Berettyóújfalu, Berettyószentmárton, Bihar vármegye, Biharugra, Brád András, Cigányok, Csökmő, Csörsz árka, Dévaványa, Debrecen, Derecske, Doboz, Emléktáblák Sarkadon, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Fekete-Körös, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Furta, Geszt (település), Gyebnár Csekka, Gyomaendrőd, Gyula (Magyarország), Gyula vasútállomás, Gyulai vár, Gyulavári, Hangyál János, Hangyál Károly, Holokauszt, Honfoglalás, II. Ferdinánd magyar király, II. Rákóczi György, Jakucs László, Jakucs Pál, Jenő (törzs), Juhász Róza, Képíró Sándor, ..., Kónya Sándor (operaénekes), Körös menti sík, Körösújfalu, Körösladány, Körösnagyharsány, Körösszakál, Körösszegapáti, Kötegyán, Kötegyán vasútállomás, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, Kereszténydemokrata Néppárt, Kesztyűs Ferenc, Kesztyűs Loránd, Kis-Sárrét, Kiss István (építész, 1924–2011), Kistérség, Komádi, Magyar Demokrata Fórum, Magyarhomorog, Magyarország, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Márki Sándor, Méhkerék, Méhkerék megállóhely, Mezőgyán, Mezősas, Miskolc, Mohácsi vész, Munkácsy Mihály-díj, Nagyszalonta, Németek, Németország, Nemes Erzsébet (könyvtáros), Niestetal, Nyáry Pál (hadvezér), Nyék (törzs), Okány, Oszmán Birodalom, Rákóczi-szabadságharc, Református, Románia, Románok, Sarkad vasútállomás, Sarkadi cukorgyár, Sarkadi Cukorgyár megállóhely, Sarkadi járás, Sarkadkeresztúr, Sarkadkeresztúr megállóhely, Snagov, Szabad Demokraták Szövetsége, Szarmata, Székelyföld, Szeghalom, Szlovákok, Tarhos, Termelőszövetkezet, Trianoni békeszerződés, Város, Vésztő, Vésztő vasútállomás, Veress Ferenc (agronómus), Veress Sándor (mérnök), Vonat, Ybl Miklós-díj, Zsadány, 1108, 1332, 1453, 1562, 1571, 1599, 16. század, 1600, 1700, 1707, 1711, 1807, 1809, 1840, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1853, 1862, 1866, 1899, 19. század, 1924, 1925, 1941, 1944, 1949, 1950-es megyerendezés, 1970-es évek, 2001, 324, 337, 4219-es mellékút (Magyarország), 4223-as mellékút (Magyarország), 4244-es mellékút (Magyarország), 4252-es mellékút (Magyarország), 44-es főút (Magyarország), 47-es főút (Magyarország). Bővíteni index (102 több) »
Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium
Az Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium Békés vármegyében, Sarkadon a Vasút utca 2.
Új!!: Sarkad és Ady Endre – Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Sarkad és Alföld · Többet látni »
Almásy család
A zsadányi és törökszentmiklósi nemes és gróf Almásy család (helyenként Almássy alakban is szerepel a családnév) egy XVII. századból eredő, magyar nemesi család.
Új!!: Sarkad és Almásy család · Többet látni »
Ant (Románia)
Ant (románul Ant) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Sarkad és Ant (Románia) · Többet látni »
Újszalonta
Újszalonta község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Újszalonta · Többet látni »
Újvidéki vérengzés (1942)
Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.
Új!!: Sarkad és Újvidéki vérengzés (1942) · Többet látni »
Auschwitz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Auschwitzi koncentrációs tábor.
Új!!: Sarkad és Auschwitz · Többet látni »
Baradla–Domica-barlangrendszer
A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.
Új!!: Sarkad és Baradla–Domica-barlangrendszer · Többet látni »
Barót
Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Sarkad és Barót · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Sarkad és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Sarkad és Békéscsaba · Többet látni »
Békéscsaba vasútállomás
Békéscsaba vasútállomás egy Békés vármegyei vasútállomás, Békéscsaba településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Békéscsaba vasútállomás · Többet látni »
Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal
| Az Alföldön fekvő Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal a MÁV 128-as számú, egyvágányú, nem villamosított 124 km hosszú vasútvonala a Berettyó–Körös-vidéken.
Új!!: Sarkad és Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal · Többet látni »
Béke-barlang
A Béke-barlang az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja.
Új!!: Sarkad és Béke-barlang · Többet látni »
Bende Róbert
Bende Róbert (Gyula, 1971 –) keramikus, festő, tanár, 2010 és 2014 között Sarkad város független polgármestere.
Új!!: Sarkad és Bende Róbert · Többet látni »
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járás központja.
Új!!: Sarkad és Berettyóújfalu · Többet látni »
Berettyószentmárton
Berettyószentmárton egykor önálló község, 1970 óta Berettyóújfalu része.
Új!!: Sarkad és Berettyószentmárton · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Sarkad és Bihar vármegye · Többet látni »
Biharugra
Biharugra község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.
Új!!: Sarkad és Biharugra · Többet látni »
Brád András
Brád András (Sarkad, 1940. február 10. – Zalaegerszeg, 1991. július 6.) Munkácsy Mihály-díjas magyar divattervező, iparművész.
Új!!: Sarkad és Brád András · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Sarkad és Cigányok · Többet látni »
Csökmő
Csökmő nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Csökmő · Többet látni »
Csörsz árka
date.
Új!!: Sarkad és Csörsz árka · Többet látni »
Dévaványa
Dévaványa város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járásban.
Új!!: Sarkad és Dévaványa · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Sarkad és Debrecen · Többet látni »
Derecske
Derecske város Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Új!!: Sarkad és Derecske · Többet látni »
Doboz
Doboz nagyközség Békés vármegye Békéscsabai járásában.
Új!!: Sarkad és Doboz · Többet látni »
Emléktáblák Sarkadon
Sarkad szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.
Új!!: Sarkad és Emléktáblák Sarkadon · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Sarkad és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Fekete-Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Új!!: Sarkad és Fekete-Körös · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Sarkad és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Furta
Furta község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nagy-Sárrét, a Bihari-sík és a Kis-Sárrét kistájak földrajzi találkozáspontján, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Furta · Többet látni »
Geszt (település)
Geszt (korábban Feketegeszt) község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Geszt (település) · Többet látni »
Gyebnár Csekka
Gyebnár „Csekka” Ildikó (Gyula, 1974. május 27. –) diplomás színésznő és grafológus.
Új!!: Sarkad és Gyebnár Csekka · Többet látni »
Gyomaendrőd
A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.
Új!!: Sarkad és Gyomaendrőd · Többet látni »
Gyula (Magyarország)
Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.
Új!!: Sarkad és Gyula (Magyarország) · Többet látni »
Gyula vasútállomás
Gyula vasútállomás egy Békés vármegyei vasútállomás, Gyula településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Gyula vasútállomás · Többet látni »
Gyulai vár
A gyulai vár az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, amely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak.
Új!!: Sarkad és Gyulai vár · Többet látni »
Gyulavári
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gyula (Magyarország) Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Gyula Kategória:Békés vármegye települései.
Új!!: Sarkad és Gyulavári · Többet látni »
Hangyál János
Hangyál János (Sarkad, 1933. – 2019. december) magyar olajmérnök, 1993-ig az OKGT bányászati igazgatója.
Új!!: Sarkad és Hangyál János · Többet látni »
Hangyál Károly
Hangyál Károly (Sarkad, 1928. július 6. – Csárdaszállás, 1988. november 22.) magyar vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus.
Új!!: Sarkad és Hangyál Károly · Többet látni »
Holokauszt
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása.
Új!!: Sarkad és Holokauszt · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Sarkad és Honfoglalás · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Sarkad és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Sarkad és II. Rákóczi György · Többet látni »
Jakucs László
Jakucs László (Sarkad, 1926. január 21. – Szeged, 2001. december 1.) magyar geológus, egyetemi tanár.
Új!!: Sarkad és Jakucs László · Többet látni »
Jakucs Pál
Jakucs Pál (Sarkad, 1928. június 23. – Debrecen, 2000. október 17.) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, a biológiai tudomány kandidátusa (1958), majd doktora (1970).
Új!!: Sarkad és Jakucs Pál · Többet látni »
Jenő (törzs)
A jenő törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt, amelyik VII. Konstantin kabarokkal kezdődő felsorolásában a hatodik, a hét törzs közül az ötödik helyen áll Genakh alakban.
Új!!: Sarkad és Jenő (törzs) · Többet látni »
Juhász Róza
Juhász Róza (Sarkad, 1959. december 20. –) magyar színésznő, rendező.
Új!!: Sarkad és Juhász Róza · Többet látni »
Képíró Sándor
Képíró Sándor, születési nevén Képíró Sándor Tibor (Sarkad, 1914. február 18. – Budapest, 2011. szeptember 3.) magyar csendőr százados, jogász.
Új!!: Sarkad és Képíró Sándor · Többet látni »
Kónya Sándor (operaénekes)
Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23. – Ibiza, 2002. május 20.) operaénekes (tenor).
Új!!: Sarkad és Kónya Sándor (operaénekes) · Többet látni »
Körös menti sík
A Körös menti sík (román Câmpia Crișurilor) a Berettyó–Körös-vidék legdélibb kistája Románia északnyugati és Magyarország délkeleti határvidékén, Magyarországon belül Békés vármegye északi részén és kis részben Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti peremén.
Új!!: Sarkad és Körös menti sík · Többet látni »
Körösújfalu
Körösújfalu község Békés vármegye Szeghalmi járásában.
Új!!: Sarkad és Körösújfalu · Többet látni »
Körösladány
Körösladány város Békés vármegye Szeghalmi járásában.
Új!!: Sarkad és Körösladány · Többet látni »
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Körösnagyharsány · Többet látni »
Körösszakál
Körösszakál község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Körösszakál · Többet látni »
Körösszegapáti
Körösszegapáti (románul Apateu) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Körösszegapáti · Többet látni »
Kötegyán
Kötegyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Kötegyán · Többet látni »
Kötegyán vasútállomás
Kötegyán vasútállomás egy Békés vármegyei vasútállomás, Kötegyán településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Kötegyán vasútállomás · Többet látni »
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár országos szakkönyvtár, Európa egyik legrégebbi és legnagyobb statisztikai gyűjteménye.
Új!!: Sarkad és Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Sarkad és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kesztyűs Ferenc
Kesztyűs Ferenc (Sarkad, 1932. október 17. –) képzőművész, tanár, újságíró, jogász.
Új!!: Sarkad és Kesztyűs Ferenc · Többet látni »
Kesztyűs Loránd
Sarkadi Kesztyűs Loránd Andor (Sarkad, 1915. április 11. – Debrecen, 1979. augusztus 17.) orvos, immunológus, patofiziológus, az orvostudomány kandidátusa (1952) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Sarkad és Kesztyűs Loránd · Többet látni »
Kis-Sárrét
A Kis-Sárrét a Berettyó–Körös-vidék délkeleti kistája Békés és Hajdú-Bihar vármegye határterületén.
Új!!: Sarkad és Kis-Sárrét · Többet látni »
Kiss István (építész, 1924–2011)
DLA Kiss István (Sarkad, 1924. május 12. – Budapest, 2011. október) Ybl Miklós-díjas (1967) magyar építész, atléta, tízpróbázó.
Új!!: Sarkad és Kiss István (építész, 1924–2011) · Többet látni »
Kistérség
Magyarország kistérségei és városai, 2011. január 1. A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység volt Magyarországon 1994 és 2014 között.
Új!!: Sarkad és Kistérség · Többet látni »
Komádi
Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Komádi · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Sarkad és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyarhomorog
Magyarhomorog község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Magyarhomorog · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sarkad és Magyarország · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Sarkad és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Márki Sándor
Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.)Gödöllői állami halotti anyakönyv, 52/1925.
Új!!: Sarkad és Márki Sándor · Többet látni »
Méhkerék
Méhkerék (románul Micherechi) község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Méhkerék · Többet látni »
Méhkerék megállóhely
Méhkerék megállóhely egy Békés vármegyei vasúti megállóhely, Méhkerék településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Méhkerék megállóhely · Többet látni »
Mezőgyán
Mezőgyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Mezőgyán · Többet látni »
Mezősas
Mezősas község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Sarkad és Mezősas · Többet látni »
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Új!!: Sarkad és Miskolc · Többet látni »
Mohácsi vész
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mohácsi csata.
Új!!: Sarkad és Mohácsi vész · Többet látni »
Munkácsy Mihály-díj
A Munkácsy Mihály-díj a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetés.
Új!!: Sarkad és Munkácsy Mihály-díj · Többet látni »
Nagyszalonta
Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Sarkad és Nagyszalonta · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Sarkad és Németek · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Sarkad és Németország · Többet látni »
Nemes Erzsébet (könyvtáros)
Nemes Erzsébet (Sarkad, 1947. július 2. –) könyvtáros, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár főigazgatója 2003 és 2013 között.
Új!!: Sarkad és Nemes Erzsébet (könyvtáros) · Többet látni »
Niestetal
Niestetal település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Sarkad és Niestetal · Többet látni »
Nyáry Pál (hadvezér)
Báró bedegi Nyáry Pál (1550 körül – 1607. december) az egri vár várkapitánya, törökverő hadvezér, Kraszna, Bihar és Közép-Szolnok vármegye főispánja, Bocskai István erdélyi fejedelem főudvarmestere, földbirtokos.
Új!!: Sarkad és Nyáry Pál (hadvezér) · Többet látni »
Nyék (törzs)
A nyék törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt.
Új!!: Sarkad és Nyék (törzs) · Többet látni »
Okány
Okány község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Okány · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Sarkad és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Rákóczi-szabadságharc
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.
Új!!: Sarkad és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »
Református
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kálvinizmus.
Új!!: Sarkad és Református · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Sarkad és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Sarkad és Románok · Többet látni »
Sarkad vasútállomás
Sarkad vasútállomás egy Békés vármegyei vasútállomás, Sarkad településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Sarkad vasútállomás · Többet látni »
Sarkadi cukorgyár
A sarkadi cukorgyár 1912 és 1998 között fennállt üzem volt Sarkad déli részén.
Új!!: Sarkad és Sarkadi cukorgyár · Többet látni »
Sarkadi Cukorgyár megállóhely
Sarkadi Cukorgyár megállóhely egy Békés vármegyei vasúti megállóhely, Sarkad településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Sarkadi Cukorgyár megállóhely · Többet látni »
Sarkadi járás
A Sarkadi járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Sarkad és Sarkadi járás · Többet látni »
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Sarkad és Sarkadkeresztúr · Többet látni »
Sarkadkeresztúr megállóhely
Sarkadkeresztúr megállóhely egy Békés vármegyei vasúti megállóhely Sarkadkeresztúr településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Sarkadkeresztúr megállóhely · Többet látni »
Snagov
Snagov község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában.
Új!!: Sarkad és Snagov · Többet látni »
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Új!!: Sarkad és Szabad Demokraták Szövetsége · Többet látni »
Szarmata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szarmaták.
Új!!: Sarkad és Szarmata · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Sarkad és Székelyföld · Többet látni »
Szeghalom
Szeghalom Békés vármegye északi részén található, a Szeghalmi járás központja, a Dévaványai-sík keleti peremén (de gyakran említik a Sárrét fővárosaként is).
Új!!: Sarkad és Szeghalom · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Sarkad és Szlovákok · Többet látni »
Tarhos
Tarhos község Békés vármegye Békési járásában.
Új!!: Sarkad és Tarhos · Többet látni »
Termelőszövetkezet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kollektivizálás Magyarországon.
Új!!: Sarkad és Termelőszövetkezet · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Sarkad és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Sarkad és Város · Többet látni »
Vésztő
Vésztő város Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.
Új!!: Sarkad és Vésztő · Többet látni »
Vésztő vasútállomás
Vésztő vasútállomás egy Békés vármegyei vasútállomás, Vésztő településen, a helyi önkormányzat üzemeltetésében.
Új!!: Sarkad és Vésztő vasútállomás · Többet látni »
Veress Ferenc (agronómus)
Veress Ferenc (Sarkad, 1830. november 16. – Középfalva, 1894. november 30.) agronómus, jószágigazgató.
Új!!: Sarkad és Veress Ferenc (agronómus) · Többet látni »
Veress Sándor (mérnök)
Veress Sándor (Sarkad, 1828. december 3. – Bukarest, 1884. október 27.) magyar mérnök, utazó, író.
Új!!: Sarkad és Veress Sándor (mérnök) · Többet látni »
Vonat
Ingavonat Ausztriában A vasúti közlekedésben vonatnak nevezik egy vagy több vasúti jármű olyan szerelvényét, amely a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve személy- vagy teherszállításra alkalmas.
Új!!: Sarkad és Vonat · Többet látni »
Ybl Miklós-díj
A díj névadója Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat) az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésként.
Új!!: Sarkad és Ybl Miklós-díj · Többet látni »
Zsadány
Zsadány község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.
Új!!: Sarkad és Zsadány · Többet látni »
1108
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1108 · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1332 · Többet látni »
1453
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1453 · Többet látni »
1562
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1562 · Többet látni »
1571
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1571 · Többet látni »
1599
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1599 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Sarkad és 16. század · Többet látni »
1600
1600 a 16. század utolsó éve.
Új!!: Sarkad és 1600 · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: Sarkad és 1700 · Többet látni »
1707
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1707 · Többet látni »
1711
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1711 · Többet látni »
1807
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1807 · Többet látni »
1809
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1809 · Többet látni »
1840
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1840 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Sarkad és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1853
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1853 · Többet látni »
1862
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1862 · Többet látni »
1866
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1866 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1899 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Sarkad és 19. század · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1924 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1925 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1941 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1944 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1949 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Sarkad és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 1970-es évek · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 2001 · Többet látni »
324
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 324 · Többet látni »
337
Nincs leírás.
Új!!: Sarkad és 337 · Többet látni »
4219-es mellékút (Magyarország)
A 4219-es számú mellékút egy közel 70 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Hajdú-Bihar és Békés vármegyék határvidékén; a 47-es főút mellett fekvő Furta községet köti össze Gyula városával és a 44-es főúttal.
Új!!: Sarkad és 4219-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4223-as mellékút (Magyarország)
A 4223-as számú mellékút egy bő 30 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Hajdú-Bihar vármegye és Békés vármegye határvidékén; Csökmőt és a 47-es főutat köti össze Sarkad térségével (Sarkadkeresztúrral).
Új!!: Sarkad és 4223-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4244-es mellékút (Magyarország)
A 4244-es számú mellékút egy közel 7 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés vármegye területén; Sarkad déli határrészeit köti össze Doboz központjával.
Új!!: Sarkad és 4244-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4252-es mellékút (Magyarország)
A 4252-es számú mellékút egy közel 8 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés vármegye keleti szélén; Sarkadtól vezet a kötegyáni határátkelőhelyig.
Új!!: Sarkad és 4252-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
44-es főút (Magyarország)
A 44-es főút egy elsőrendű főútvonal Magyarországon, azon belül is három vármegyét köt össze, Bács-Kiskunt, Jász-Nagykun-Szolnokot és Békés vármegyét.
Új!!: Sarkad és 44-es főút (Magyarország) · Többet látni »
47-es főút (Magyarország)
A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot.
Új!!: Sarkad és 47-es főút (Magyarország) · Többet látni »
