Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
66 kapcsolatok: Alexandru Averescu, Amerikai Egyesült Államok, Ana Pauker, Andrej Visinszkij, Bácsi (település), Bisztrai Mária, Budapest, Bukarest, Constantin Ion Parhon, Déva, December 7., E. Fehér Pál, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyesült Királyság, Ekésfront, Első Groza-kormány, Első világháború, Erdély, Erdély, Bánság és Partium kormányzótanácsa, Fasizmus, Gheorghe Gheorghiu-Dej, Harmadik Birodalom, Hektár, Horthy Miklós (kormányzó), Humboldt Egyetem, Hunyad megye, I. Mihály román király, Ion Antonescu, Ion Gheorghe Maurer, Iuliu Maniu, Jaltai konferencia, Január 7., Június 12., Június 2., Joszif Visszarionovics Sztálin, Kabdebó Duci, Kolozsvár, Liberalizmus, Lipcsei Egyetem, Lucrețiu Pătrășcanu, Magyar Népi Szövetség, Magyarország, Március 6., Második bécsi döntés, Második Groza-kormány, Második világháború, Nemzeti Liberális Párt (Románia), Nemzeti Parasztpárt, November 19., Román Kommunista Párt, ..., Román ortodox egyház, Szabotázs (egyértelműsítő lap), Szálasi Ferenc, Szászváros, Szovjetunió, Tămădău-ügy, Terrorizmus, The New York Times, The Washington Post, Vaskohsziklás, 1884, 1920-as évek, 1945, 1946, 1952, 1958. Bővíteni index (16 több) »
Alexandru Averescu
Alexandru Averescu (Babele, 1859. március 9. – Bukarest, 1938. október 3.) román nemzetiségű katonatiszt az első világháború idején, később miniszterelnök.
Új!!: Petru Groza és Alexandru Averescu · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Petru Groza és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Ana Pauker
Ana Pauker született Hanna Rabinsohn (jiddisül: חנה רבינסון; Codăești, 1893. február 13. – Bukarest, 1960. június 14.) román politikus, a Román Kommunista Párt tagja, külügyminiszter.
Új!!: Petru Groza és Ana Pauker · Többet látni »
Andrej Visinszkij
#ÁTIRÁNYÍTÁS Andrej Januarjevics Visinszkij.
Új!!: Petru Groza és Andrej Visinszkij · Többet látni »
Bácsi (település)
Bácsi falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Petru Groza és Bácsi (település) · Többet látni »
Bisztrai Mária
Bisztrai Mária (Kolozsvár, 1923. május 25. – Kolozsvár, 2020. december 6.) romániai örmény-magyar színésznő, Horváth Béla felesége.
Új!!: Petru Groza és Bisztrai Mária · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Petru Groza és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Petru Groza és Bukarest · Többet látni »
Constantin Ion Parhon
Constantin Ion Parhon (Câmpulung Muscel, 1874. október 15. – Bukarest, 1969. augusztus 9.) román orvos, endokrinológus, ideggyógyász, 1948.
Új!!: Petru Groza és Constantin Ion Parhon · Többet látni »
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Új!!: Petru Groza és Déva · Többet látni »
December 7.
Névnapok: Ambrus + Agaton, Amarant, Amaranta, Ambos, Ambró, Ambrózia, Amrita, Ángyán, Ányos, Kenéz, Szabin.
Új!!: Petru Groza és December 7. · Többet látni »
E. Fehér Pál
E.
Új!!: Petru Groza és E. Fehér Pál · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Petru Groza és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Petru Groza és Egyesült Királyság · Többet látni »
Ekésfront
Az Ekésfront (románul Frontul Plugarilor) romániai baloldali párt 1933–1953 között, amelynek vezetője Petru Groza volt.
Új!!: Petru Groza és Ekésfront · Többet látni »
Első Groza-kormány
1945.
Új!!: Petru Groza és Első Groza-kormány · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Petru Groza és Első világháború · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Petru Groza és Erdély · Többet látni »
Erdély, Bánság és Partium kormányzótanácsa
A Kormányzótanács tagjai - alsó sor, balról jobbra: Alexandru Vaida-Voevod, Ştefan Cicio Pop, Iuliu Maniu (elnök), Vasile Goldiș, Aurel Vlad; felső sor: Iosif Jumanca, Romul Boilă, Valeriu Branişte, Victor Bontescu, Dionisie Florianu, Ioan Suciu, Aurel Lazăr, Emil Haţieganu, Ion Flueraș A Kormányzótanács székhelye Nagyszebenben A Kormányzótanács székhelye Kolozsváron Erdély, Bánság és Partium kormányzótanácsa (románul Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului şi ţinuturilor româneşti din Ungaria, röviden Consiliul Dirigent) ideiglenes politikai szervezet volt Erdélyben 1918.
Új!!: Petru Groza és Erdély, Bánság és Partium kormányzótanácsa · Többet látni »
Fasizmus
római fasces, amelynek nevéből a fasizmus kifejezés ered A spanyol Falange jelképe A fasizmus a radikális, tekintélyuralmi nacionalizmusnak a 20. század első felében Európa egy sor országában megjelent formája.
Új!!: Petru Groza és Fasizmus · Többet látni »
Gheorghe Gheorghiu-Dej
Gheorghe Gheorghiu-Dej (hagyományos magyar ejtése:, noha az eredetihez hűebb, pontos magyar ejtése volna, vö. román IPA) (Barlád, 1901. november 8. – Bukarest, 1965. március 19.) román kommunista, munkásmozgalmi vezetőből lett államférfi.
Új!!: Petru Groza és Gheorghe Gheorghiu-Dej · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Petru Groza és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Hektár
m².
Új!!: Petru Groza és Hektár · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Petru Groza és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
Humboldt Egyetem
A Berlini Humboldt Egyetem (németül: Humboldt-Universität zu Berlin) Berlin legnagyobb, legrégebbi, s Németország egyik legjobb, legelismertebb egyeteme, mely 28 Nobel-díjast adott a világnak.
Új!!: Petru Groza és Humboldt Egyetem · Többet látni »
Hunyad megye
Hunyad megye Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben.
Új!!: Petru Groza és Hunyad megye · Többet látni »
I. Mihály román király
I.
Új!!: Petru Groza és I. Mihály román király · Többet látni »
Ion Antonescu
Ion Antonescu (ejtsd: Jon Ántoneszku) (Pitești, 1882. június 15. – Jilava, 1946. június 1.) román katonatiszt, diktátor.
Új!!: Petru Groza és Ion Antonescu · Többet látni »
Ion Gheorghe Maurer
Ion Gheorghe Maurer (Bukarest, 1902. szeptember 23. – Bukarest, 2000. február 8.) román kommunista politikus, jogász.
Új!!: Petru Groza és Ion Gheorghe Maurer · Többet látni »
Iuliu Maniu
Iuliu Maniu, egyes magyar forrásokban Maniu Gyula Szilágysomlyó, 1873.
Új!!: Petru Groza és Iuliu Maniu · Többet látni »
Jaltai konferencia
Churchill, Roosevelt és Sztálin a konferencián. Andrew Cunningham, a brit flotta admirálisa és Charles Portal, a RAF marsallja Churchill mögött áll, William D. Leahy, az amerikai haditengerészet admirálisa pedig Roosevelt mögött Színes felvétel az értekező három vezetőről és embereikről A jaltai konferencia (kódnevén Argonauta konferencia) 1945.
Új!!: Petru Groza és Jaltai konferencia · Többet látni »
Január 7.
Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.
Új!!: Petru Groza és Január 7. · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Petru Groza és Június 12. · Többet látni »
Június 2.
Névnapok: Anita, Kármen + Ábel, Amélia, Anna, Ármin, Ármina, Blandina, Csilla, Erazmus, Etele, Etre, Eugén, Gamáliel, Gemella, Geminián, Irma, Jenő, Kornél, Péter, Pető, Razmus, Rézmán, Vénusz.
Új!!: Petru Groza és Június 2. · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Petru Groza és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Kabdebó Duci
Kabdebó Duci, születési nevén Kabdebó Jozefina (Pesthidegkút, 1898. június 13. – Kolozsvár, 1974. június 27.) erdélyi magyar operettprimadonna, Bisztrai Mária anyja.
Új!!: Petru Groza és Kabdebó Duci · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Petru Groza és Kolozsvár · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Petru Groza és Liberalizmus · Többet látni »
Lipcsei Egyetem
A Lipcsei Egyetem (németül: Universität Leipzig) szászországi felsőfokú oktatási intézmény, a legrégibb európai egyetemek egyike.
Új!!: Petru Groza és Lipcsei Egyetem · Többet látni »
Lucrețiu Pătrășcanu
Lucrețiu Pătrășcanu (1900. november 4. – 1954. április 17.) román politikus, miniszter, a Román Kommunista Párt tagja.
Új!!: Petru Groza és Lucrețiu Pătrășcanu · Többet látni »
Magyar Népi Szövetség
A Magyar Népi Szövetség (betűszóval MNSZ) a romániai magyarság demokratikus szervezete (1944–53).
Új!!: Petru Groza és Magyar Népi Szövetség · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Petru Groza és Magyarország · Többet látni »
Március 6.
Névnapok: Leonóra, Inez + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elvira, Felicita, Felicitás, Felicitász, Fridolin, Frodó, Gotlib, Kolett, Koletta, Koriolán, Kozett, Perpétua.
Új!!: Petru Groza és Március 6. · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Petru Groza és Második bécsi döntés · Többet látni »
Második Groza-kormány
Az 1946 novemberében megrendezett választásokat követően Petru Groza miniszterelnök december 1-jével átszervezi kormányát, amelyben nem kapott helyet Emil Hațieganu és Mihail Romniceanu; valamennyi tárca a Demokratikus Pártok Blokkjához (PCR, PSD, PNL-T, Ekésfront, PNR, PNȚ-AA) tartozó politikusok kezébe került.
Új!!: Petru Groza és Második Groza-kormány · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Petru Groza és Második világháború · Többet látni »
Nemzeti Liberális Párt (Románia)
A Nemzeti Liberális Párt (románul Partidul Național Liberal, PNL) román jobbközép konzervatív liberális párt, 2004 és 2008 között kormánypárt volt.
Új!!: Petru Groza és Nemzeti Liberális Párt (Románia) · Többet látni »
Nemzeti Parasztpárt
A Nemzeti Parasztpárt alapításának 50. évfordulójára emelt emlékmű Makón, a Maros partján A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok.
Új!!: Petru Groza és Nemzeti Parasztpárt · Többet látni »
November 19.
Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.
Új!!: Petru Groza és November 19. · Többet látni »
Román Kommunista Párt
A Román Kommunista Párt, rövidítve RKP (románul: Partidul Comunist Român,, PCR) kommunista párt volt Romániában.
Új!!: Petru Groza és Román Kommunista Párt · Többet látni »
Román ortodox egyház
A román ortodox egyház (románul Biserica Ortodoxă Română, rövidítésben gyakran BOR) egy autokefál egyház az ortodox kereszténységen belül.
Új!!: Petru Groza és Román ortodox egyház · Többet látni »
Szabotázs (egyértelműsítő lap)
* Szabotázs - valamilyen műveletet szándékosan elrontó vagy egy berendezést, létesítményt tönkretevő, megsemmisítő akció.
Új!!: Petru Groza és Szabotázs (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Szálasi Ferenc
Szálasi Ferenc (Kassa, 1897. január 6. – Budapest, Lipótváros, 1946. március 12.) hungarista politikus, katonatiszt.
Új!!: Petru Groza és Szálasi Ferenc · Többet látni »
Szászváros
A városháza A vár látképe két templomával, keletről Szászváros egyik legjellemzőbb építménye: a vár kapuzata (mögötte az evangélikus templom) 220px A ferences kolostor A szászvárosi zsinagóga Az ortodox katedrális (1936 és 1943 között, George Cristinel tervei szerint épült) Az 1833-ban elhunyt Kosztin Jánosné Biró Teréziának a családi sírkápolnába épített sírköve a szászvárosi katolikus temetőben Látkép Szászváros (románul Orăștie, németül Broos, szászul Bros, latinul Saxopolis) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Petru Groza és Szászváros · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Petru Groza és Szovjetunió · Többet látni »
Tămădău-ügy
Tămădău-ügy (Tămădău Affair – Afacerea Tămădău, Înscenarea de la Tămădău – „Tămădău frameup”) politikai botránnyal járó incidens Romániában, amely után politikai döntések és koncepciós perek sorozatával a kommunista diktatúrát kiépítő politikai csoport a Román Kommunista Párt (Partidul Comunist Român - PCR) vezetésével szétverte az ellenzék legjelentősebb pártját, a Nemzeti Parasztpártot (PNT) 1947 nyarán.
Új!!: Petru Groza és Tămădău-ügy · Többet látni »
Terrorizmus
archivedate.
Új!!: Petru Groza és Terrorizmus · Többet látni »
The New York Times
A The New York Times (NYT vagy NY Times) Arthur Ochs Sulzberger, Jr.
Új!!: Petru Groza és The New York Times · Többet látni »
The Washington Post
A The Washington Post a legnagyobb példányszámú napilap, mely az Egyesült Államok fővárosban, Washingtonban jelenik meg hétköznaponként.
Új!!: Petru Groza és The Washington Post · Többet látni »
Vaskohsziklás
Vaskohsziklás (románul Ștei) város Bihar megyében Romániában.
Új!!: Petru Groza és Vaskohsziklás · Többet látni »
1884
Nincs leírás.
Új!!: Petru Groza és 1884 · Többet látni »
1920-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Petru Groza és 1920-as évek · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Petru Groza és 1945 · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Petru Groza és 1946 · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Petru Groza és 1952 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Petru Groza és 1958 · Többet látni »
