Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Normann pajzs

Index Normann pajzs

Névváltozatok: de: Normannenschild A normann pajzs nagyméretű, hosszúkás, domború pajzs, mely az emberi testet fülmagasságtól a térdig elfedte.

20 kapcsolatok: Anglia, Aquamanile, Bayeux-i faliszőnyeg, Bizánc, Címerábra, Csalánlevél (heraldika), Háromszögű pajzs, IX. Kónsztantinosz bizánci császár, Korona (fejék), Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország, Normandia, Nyitraivánka, Pajzs, Pajzs (heraldika), Theodóra bizánci császárnő, Zóé bizánci császárnő, Zürich, Znojmo, Zsigmond magyar király.

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: Normann pajzs és Anglia · Többet látni »

Aquamanile

Kentaurt formázó aquamanile Abaújszántóról Klösz György fényképén a Magyar Nemzeti Múzeumban, 13. század első fele Az aquamanile latin kifejezés, mely olyan általában fémedényt jelöl, melyben a középkorban az istentisztelet alatt vizet tároltak, ill.

Új!!: Normann pajzs és Aquamanile · Többet látni »

Bayeux-i faliszőnyeg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bayeux-i kárpit.

Új!!: Normann pajzs és Bayeux-i faliszőnyeg · Többet látni »

Bizánc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.

Új!!: Normann pajzs és Bizánc · Többet látni »

Címerábra

Thuróczi-krónikában Névváltozatok: czímertárgy (Turul), czímer-sigla (Turul 1895/1. 9.), címerkép (embléma), jel (Püspöki Nagy, Rozsnyó 17. l. és 27. l.), alak (Forgon 622. l.), motívum, címeralak (Honismeret 1999/4. 8. és 9. l.), pajzsalak (Forgon 31. l.), pajzsbeli kép (Gömbös 36. l.), képlet (Nagy Iván III. 44. l., VI. 69. l.), czímertypus (Bárczay 7.), typus (Bárczay 8.) de: Wappenfigur, Körper, Figur, en: device, armorial bearing, charge, fr: charge, pièces héraldiques, la: figura, symbolum, cz: figura, erbovní znamení, znakový znamení Címerábra szűkebb értelemben a pajzson előforduló mindenféle stilizált ábra.

Új!!: Normann pajzs és Címerábra · Többet látni »

Csalánlevél (heraldika)

Csalánlevél A csalánlevél a címerképek közé tartozó heraldikai jelkép.

Új!!: Normann pajzs és Csalánlevél (heraldika) · Többet látni »

Háromszögű pajzs

Ákos István pecsétje Ívelt oldalú háromszögű pajzs A háromszögű pajzs megszerkesztése Bárczaynál A háromszögű pajzs (alul keskenyedő pajzs, háromszögletű pajzs) az élő heraldika korának legkorábbi pajzsformája.

Új!!: Normann pajzs és Háromszögű pajzs · Többet látni »

IX. Kónsztantinosz bizánci császár

Az úgynevezett Monomakhosz-korona a budapesti Nemzeti Múzeumban, valószínűleg női fejék IX.

Új!!: Normann pajzs és IX. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

Korona (fejék)

A magyar Szent Korona Silla állam királyi koronája az 5. századból A korona ősi kitüntető fejdísz, a növényekből font koszorúkból ered.

Új!!: Normann pajzs és Korona (fejék) · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Normann pajzs és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Normann pajzs és Magyarország · Többet látni »

Normandia

Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.

Új!!: Normann pajzs és Normandia · Többet látni »

Nyitraivánka

Nyitraivánka (szlovákul Ivanka pri Nitre) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Normann pajzs és Nyitraivánka · Többet látni »

Pajzs

II. Henrik pajzsa Husziták pajzsa A pajzs támadások elhárítására és támadásra szolgáló eszköz.

Új!!: Normann pajzs és Pajzs · Többet látni »

Pajzs (heraldika)

A pajzs a címer legfontosabb része.

Új!!: Normann pajzs és Pajzs (heraldika) · Többet látni »

Theodóra bizánci császárnő

Theodóra (Konstantinápoly, 984 – Konstantinápoly, 1056 szeptembere) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 1042. április 20-ától haláláig), VIII. Kónsztantinosz lánya, Zóé császárnő testvére, a Makedón-dinasztia utolsó tagja volt.

Új!!: Normann pajzs és Theodóra bizánci császárnő · Többet látni »

Zóé bizánci császárnő

Zóé, a Bizánci Birodalom császárnője (uralkodott 1028. november 15-től haláláig), VIII. Kónsztantinosz idősebbik lánya, III. Rómanosz, IV. Mikhaél, V. Mikhaél, Theodóra és IX. Kónsztantinosz társuralkodója volt.

Új!!: Normann pajzs és Zóé bizánci császárnő · Többet látni »

Zürich

Zürich Svájc legnagyobb városa, az azonos nevű kanton székhelye.

Új!!: Normann pajzs és Zürich · Többet látni »

Znojmo

Znojmo (németül Znaim vagy Znaym) város Csehországban, Morvaország egyik legjelentősebb városa.

Új!!: Normann pajzs és Znojmo · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: Normann pajzs és Zsigmond magyar király · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »