Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
82 kapcsolatok: A priori, Analitikus filozófia, Anaximandrosz, Anaximenész, Arisztotelész, Arisztotelész etikája, Arsenal, Auguste Comte, Augusztus 24., Az emberi test, Állam (dialógus), David Hume, Descartes, Determinizmus, Dialektika, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Első világháború, Ember, Emlékezés, Empirizmus, Eposz, Fatalizmus, Fórizs László, Fizika, Friedrich Nietzsche, G. E. M. Anscombe, Görög nyelv, Genetika, Gilbert Ryle, Gondolkodás, Gottfried Wilhelm Leibniz, Hellenisztikus civilizáció, Hippói Szent Ágoston, Hold, Idő, Idealizmus, Isaac Newton, Ismeretelmélet, John Stuart Mill, Karl Popper, Katolikus egyház, Középkor, Kozmogónia, Kozmológia, Lélek, Lehetséges világok, Ludwig Wittgenstein, Magyar agár, Martin Heidegger, Materializmus, ..., Második világháború, Mechanika, Metafizika (Arisztotelész), Milétoszi iskola, Monizmus, Neopozitivizmus, Nominalizmus, Nyelv, Nyelvfilozófia, Ontológia, Partikuláré, Platón, Pompeji, Prezentizmus (időfilozófia), Rózsák háborúja, René Descartes, Rhodoszi Andronikosz, Rudolf Carnap, Skótok, Szabad akarat, Szubsztancia, Tacskó, Természettudomány, Thalész, Thomas Reid, Timaiosz (dialógus), Vallás, Vezúv, 18. század, 19. század, 1969, 79. Bővíteni index (32 több) »
A priori
Az a priori (lat. "abból ami korábban van") a „tapasztalatot, a tényeket megelőző tudás”; ellentéte az a posteriori, azaz a „tapasztalatból származó ismeret”.
Új!!: Metafizika és A priori · Többet látni »
Analitikus filozófia
Az analitikus filozófia bizonyos, a 20.
Új!!: Metafizika és Analitikus filozófia · Többet látni »
Anaximandrosz
Anaximandrosz világtérképe Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja.
Új!!: Metafizika és Anaximandrosz · Többet látni »
Anaximenész
Anaximenész, (i. e. 586 körül – i. e. 528 körül) filozófus.
Új!!: Metafizika és Anaximenész · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Metafizika és Arisztotelész · Többet látni »
Arisztotelész etikája
Arisztotelész Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' című freskójának részlete. Az antik görög kultúra a poliszközösségek kultúrája.
Új!!: Metafizika és Arisztotelész etikája · Többet látni »
Arsenal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arsenal FC Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.
Új!!: Metafizika és Arsenal · Többet látni »
Auguste Comte
Auguste Comte (ejtsd: ógüszt kont; teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte; Montpellier, 1798. január 17. – Párizs, 1857. szeptember 5.) francia filozófus, a pozitivizmus átfogó rendszerré fejlesztője.
Új!!: Metafizika és Auguste Comte · Többet látni »
Augusztus 24.
Névnapok: Bertalan + Albert, Alberta, Albertin, Albertina, Alicia, Aliz, Barta, Bartal, Bartó, Barton, Bartos, Báruk, Berzsián, Detre, Erzsébet, Jonatán, Mihaéla, Szilvánusz, Taksony.
Új!!: Metafizika és Augusztus 24. · Többet látni »
Az emberi test
#ÁTIRÁNYÍTÁS Emberi test.
Új!!: Metafizika és Az emberi test · Többet látni »
Állam (dialógus)
Az Állam dialógus 3. századi papírusztöredéken Az Állam (ógörög nyelven: Politeia) című dialógus Platón munkásságának a második korszakában, i. e. 375 körül íródott.
Új!!: Metafizika és Állam (dialógus) · Többet látni »
David Hume
David Hume (Edinburgh, 1711. április 26. – Edinburgh, 1776. augusztus 25.) skót empirista filozófus, történész, közgazdász, esszé-író; a skót felvilágosodás egyik legfontosabb alakja.
Új!!: Metafizika és David Hume · Többet látni »
Descartes
#ÁTIRÁNYÍTÁS René Descartes.
Új!!: Metafizika és Descartes · Többet látni »
Determinizmus
A determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet.
Új!!: Metafizika és Determinizmus · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Metafizika és Dialektika · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Metafizika és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Metafizika és Első világháború · Többet látni »
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Új!!: Metafizika és Ember · Többet látni »
Emlékezés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Emlékezet.
Új!!: Metafizika és Emlékezés · Többet látni »
Empirizmus
Az empirizmus (görög εμπειρισμός az empíria szóból, jelentése: tapasztalat) a 17. században megjelenő filozófiai nézet, amely szerint az ismeretekre csak tapasztalataink segítségével tehetünk szert.
Új!!: Metafizika és Empirizmus · Többet látni »
Eposz
Az eposz az epika legkorábban kialakult, nagy múltú műfaja.
Új!!: Metafizika és Eposz · Többet látni »
Fatalizmus
A fatalizmus az a hit, hogy a jövő determinált, meghatározott és semmit sem tehetünk ez ellen.
Új!!: Metafizika és Fatalizmus · Többet látni »
Fórizs László
Fórizs László, dr.
Új!!: Metafizika és Fórizs László · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Metafizika és Fizika · Többet látni »
Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus.
Új!!: Metafizika és Friedrich Nietzsche · Többet látni »
G. E. M. Anscombe
G.
Új!!: Metafizika és G. E. M. Anscombe · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Metafizika és Görög nyelv · Többet látni »
Genetika
DNS-ben van kódolva A genetika (a görög ’gennó’, ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.
Új!!: Metafizika és Genetika · Többet látni »
Gilbert Ryle
Gilbert Ryle (Brighton, 1900. augusztus 19. – Oxford, 1976. október 6.) angol analitikus filozófus volt.
Új!!: Metafizika és Gilbert Ryle · Többet látni »
Gondolkodás
A gondolkodás az elme azon cselekedete, aminek célja a megoldáskeresés különböző problémákra.
Új!!: Metafizika és Gondolkodás · Többet látni »
Gottfried Wilhelm Leibniz
Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.
Új!!: Metafizika és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: Metafizika és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hippói Szent Ágoston
Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.
Új!!: Metafizika és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Metafizika és Hold · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Metafizika és Idő · Többet látni »
Idealizmus
Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.
Új!!: Metafizika és Idealizmus · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Metafizika és Isaac Newton · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Metafizika és Ismeretelmélet · Többet látni »
John Stuart Mill
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.
Új!!: Metafizika és John Stuart Mill · Többet látni »
Karl Popper
Sir Karl Raimund Popper (Bécs, 1902. július 28. – London, 1994. szeptember 17.) osztrák származású angol-zsidó filozófus.
Új!!: Metafizika és Karl Popper · Többet látni »
Katolikus egyház
#ÁTIRÁNYÍTÁS római katolikus egyház.
Új!!: Metafizika és Katolikus egyház · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Metafizika és Középkor · Többet látni »
Kozmogónia
A kozmogónia a világegyetem, az égitestek és rendszereik keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.
Új!!: Metafizika és Kozmogónia · Többet látni »
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Új!!: Metafizika és Kozmológia · Többet látni »
Lélek
A lélek (ógörögül: ψυχή) sokértelmű kifejezés, amely több kultúrkörben használatos, eltérő jelentéssel.
Új!!: Metafizika és Lélek · Többet látni »
Lehetséges világok
A lehetséges világok ma használatos fogalma a 20. század közepén kialakult formális konstrukcióból nőtt ki.
Új!!: Metafizika és Lehetséges világok · Többet látni »
Ludwig Wittgenstein
Ludwig Josef Johann Wittgenstein (IPA) (Bécs, 1889. április 26. – Cambridge, 1951. április 29.) osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.
Új!!: Metafizika és Ludwig Wittgenstein · Többet látni »
Magyar agár
A magyar agár a legkevésbé ismert magyar kutyafajta, amely nem egyszer a kihalás szélén állt.
Új!!: Metafizika és Magyar agár · Többet látni »
Martin Heidegger
Martin Heidegger (Meßkirch, 1889. szeptember 26. – Freiburg im Breisgau, 1976. május 26.) német idealista filozófus, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője.
Új!!: Metafizika és Martin Heidegger · Többet látni »
Materializmus
Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.
Új!!: Metafizika és Materializmus · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Metafizika és Második világháború · Többet látni »
Mechanika
A mechanika (görögül Μηχανική) a fizikának az egyik fő része.
Új!!: Metafizika és Mechanika · Többet látni »
Metafizika (Arisztotelész)
Arisztotelész metafizikájának első oldala (1837 kiadás) Arisztotelész Metafizika könyve 14 általános mű gyűjteménye, melyeket az első összkiadásnál a fizikai írások mögé soroltak be (meta ta phüzika).
Új!!: Metafizika és Metafizika (Arisztotelész) · Többet látni »
Milétoszi iskola
#ÁTIRÁNYÍTÁS Milétoszi filozófiai iskola.
Új!!: Metafizika és Milétoszi iskola · Többet látni »
Monizmus
Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.
Új!!: Metafizika és Monizmus · Többet látni »
Neopozitivizmus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Logikai pozitivizmus.
Új!!: Metafizika és Neopozitivizmus · Többet látni »
Nominalizmus
A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.
Új!!: Metafizika és Nominalizmus · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Metafizika és Nyelv · Többet látni »
Nyelvfilozófia
Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.
Új!!: Metafizika és Nyelvfilozófia · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Metafizika és Ontológia · Többet látni »
Partikuláré
#ÁTIRÁNYÍTÁS Metafizika#Azonosság.
Új!!: Metafizika és Partikuláré · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Metafizika és Platón · Többet látni »
Pompeji
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pompeii.
Új!!: Metafizika és Pompeji · Többet látni »
Prezentizmus (időfilozófia)
A prezentizmus szubjektív idealista filozófiai irányzat, tagadja a történettudomány objektivitását, azt a jelenlegi történések és vágyak múltba vetítésének tartja.
Új!!: Metafizika és Prezentizmus (időfilozófia) · Többet látni »
Rózsák háborúja
A rózsák háborúja a középkori Anglia több mint három évtizeden át tartó, dinasztikus felhangú összecsapás-sorozata volt, amelyben két nagy főúri párt, a Lancasterek és a Yorkok vetélkedtek a kormányzat irányításáért.
Új!!: Metafizika és Rózsák háborúja · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Metafizika és René Descartes · Többet látni »
Rhodoszi Andronikosz
Rhodoszi Andronikosz (Kr. e. kb. 70/65-50), a peripatetikus iskola tizenegyedik vezetője, aki főleg mint Arisztotelész és Theophrasztosz műveinek gondozója, kiadásra rendezője s kiadója híres.
Új!!: Metafizika és Rhodoszi Andronikosz · Többet látni »
Rudolf Carnap
Rudolf Carnap (Ronsdorf, Németország, 1891. május 18. – Santa Monica, Kalifornia, 1970. szeptember 14.) német-amerikai filozófus.
Új!!: Metafizika és Rudolf Carnap · Többet látni »
Skótok
A skótok Skóciában élő kelta eredetű nép.
Új!!: Metafizika és Skótok · Többet látni »
Szabad akarat
A szabad akarat (liberum arbitrium) a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma.
Új!!: Metafizika és Szabad akarat · Többet látni »
Szubsztancia
A szubsztancia (latin: substantia.
Új!!: Metafizika és Szubsztancia · Többet látni »
Tacskó
A tacskó német eredetű rövid lábú, kis termetű munkavadászkutya, három méret- és szőrváltozata ismert.
Új!!: Metafizika és Tacskó · Többet látni »
Természettudomány
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Új!!: Metafizika és Természettudomány · Többet látni »
Thalész
Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).
Új!!: Metafizika és Thalész · Többet látni »
Thomas Reid
Thomas Reid (Strachan, 1710. április 26. – Glasgow, 1796. október 7.) skót filozófus.
Új!!: Metafizika és Thomas Reid · Többet látni »
Timaiosz (dialógus)
Platón a Timaiosz című művében foglalja össze kozmológiáját.
Új!!: Metafizika és Timaiosz (dialógus) · Többet látni »
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Új!!: Metafizika és Vallás · Többet látni »
Vezúv
A Vezúv látképe (előtérben a nápolyi Castel dell'Ovo) A Vezúv Olaszország Campania régiójában, Nápolytól 9 km-rel keletre helyezkedik el.
Új!!: Metafizika és Vezúv · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Metafizika és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Metafizika és 19. század · Többet látni »
1969
Nincs leírás.
Új!!: Metafizika és 1969 · Többet látni »
79
Nincs leírás.
Új!!: Metafizika és 79 · Többet látni »
