Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Akkád nyelv, Amarna-levelek, Arámi nyelv, Újkőkorszak, Asszírok, Az Amarna-levelek listája, Ókori Egyiptom, Babilon, Biblia, Bronzkor, Cidkija zsidó király, Filiszteusok, Héber nyelv, I. e. 2. évezred, I. e. 586, I. e. 701, II. Nabú-kudurri-uszur, Izrael, Józsué könyve, Júda (Biblia), Júdai Királyság, Júdea, Jeruzsálem, Lákis ostroma, Mezopotámia, Roboám, Szín-ahhé-eríba, Uru, Zsidók.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Lákis és Akkád nyelv · Többet látni »
Amarna-levelek
Amurru királyától Az ún.
Új!!: Lákis és Amarna-levelek · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Lákis és Arámi nyelv · Többet látni »
Újkőkorszak
Újkőkorból származó leletek Újkőkori ház rekonstrukciója az M3 Archeoparkban Az újkőkor vagy csiszoltkő-kor(szak) (idegen nevén neolitikum) a kőkorszak utolsó része.
Új!!: Lákis és Újkőkorszak · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Lákis és Asszírok · Többet látni »
Az Amarna-levelek listája
Az Amarna-levelek listája.
Új!!: Lákis és Az Amarna-levelek listája · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Lákis és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Lákis és Babilon · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Lákis és Biblia · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Lákis és Bronzkor · Többet látni »
Cidkija zsidó király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cidkija júdai király.
Új!!: Lákis és Cidkija zsidó király · Többet látni »
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Új!!: Lákis és Filiszteusok · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Lákis és Héber nyelv · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Lákis és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 586
Nincs leírás.
Új!!: Lákis és I. e. 586 · Többet látni »
I. e. 701
Nincs leírás.
Új!!: Lákis és I. e. 701 · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: Lákis és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Lákis és Izrael · Többet látni »
Józsué könyve
A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve.
Új!!: Lákis és Józsué könyve · Többet látni »
Júda (Biblia)
Júda bibliai személy, Jákob és Lea negyedik fia.
Új!!: Lákis és Júda (Biblia) · Többet látni »
Júdai Királyság
Júdai Királyság, (más néven: Júda királysága) az ókori Egységes Izraeli Királyság szétszakadása után a déli országrész megnevezése volt.
Új!!: Lákis és Júdai Királyság · Többet látni »
Júdea
zsidó honfoglaláskor Júdeai Királyság Júda, vagy Júdea (Jehúda) egy történelmi régió a Közel-Keleten, a történelmi Izrael földjének déli, hegyes-dombos része.
Új!!: Lákis és Júdea · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Lákis és Jeruzsálem · Többet látni »
Lákis ostroma
Lákis ostroma az asszír hadsereg egyik első várostroma volt i. e. 701-ben.
Új!!: Lákis és Lákis ostroma · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Lákis és Mezopotámia · Többet látni »
Roboám
#ÁTIRÁNYÍTÁS Roboám júdai király.
Új!!: Lákis és Roboám · Többet látni »
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Új!!: Lákis és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »
Uru
Uru (URU, vagy 26px) egy sumer fogalom, elsősorban települést jelent.
Új!!: Lákis és Uru · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Lákis és Zsidók · Többet látni »
