Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
93 kapcsolatok: A világ hét csodája, Adad, Akítu, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Amoriták, Arámi nyelv, Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Assur-ah-iddína, Assur-bán-apli, Asszíria, Aszfalt, Az ókor nagy csatái, Az ókori Mezopotámia vallása, Óbabiloni Birodalom, Észagíla, Étemenanki, Babilónia, Bazár, Bábel tornya, Biblia, Borszippa, Despotizmus, Diktátor, Dinasztia, Dingir, Elám, Etimológia, Eufrátesz, Görög nyelv, Hammurapi babiloni király, Héber nyelv, Hérodotosz, Hettiták, Hilla, I. e. 1. évezred, I. e. 18. század, I. e. 19. század, I. e. 2. évezred, I. e. 20. század, I. e. 24. század, I. e. 275, I. e. 323, I. e. 4. évezred, I. e. 4. század, I. e. 539, I. e. 562, I. e. 6. század, ..., I. e. 605, I. e. 689, I. Ismé-Dagan asszír király, I. Murszilisz hettita király, I. Samsi-Adad, II. Kurus perzsa király, II. Nabú-kudurri-uszur, III. Alexandrosz makedón király, III. uri dinasztia, Irak, Iraki háború, Istár-kapu, Kassúk, Kháldok, Ki (ékírás), Marduk, Mezopotámia, Nabú-apal-uszur, Nabú-naid, Narám-Szín akkád király, Nergal, Pergamonmuseum, Robert Koldewey, Sarrukín akkád király, Sárkány (mitológia), Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Szaddám Huszein, Szarvasmarha, Szín-ahhé-eríba, Szeleukeia, Szeleukida Birodalom, Szemiramisz függőkertje, Szippar, Szumuabum, Tigris (folyó), Világörökség, Zikkurat, 1899, 20. század, 2003, 4. század. Bővíteni index (43 több) »
A világ hét csodája
Zeusz-szobor, halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában.
Új!!: Babilon és A világ hét csodája · Többet látni »
Adad
Asszír katonák Adad szobrát hordozzák Adad vagy Addu az akkád mitológia viharistene, illetve általános időjárásisten és szelek irányítója.
Új!!: Babilon és Adad · Többet látni »
Akítu
Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik.
Új!!: Babilon és Akítu · Többet látni »
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Babilon és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Babilon és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Babilon és Akkádok · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Babilon és Amoriták · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Babilon és Arámi nyelv · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Babilon és Arámiak · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Babilon és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Új!!: Babilon és Assur-ah-iddína · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Babilon és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Babilon és Asszíria · Többet látni »
Aszfalt
Aszfaltburkolat Az aszfalt (régies: földszurok) egy természetben előforduló szénhidrogén kőzet, amely a kőolaj szilárdnak tűnő módosulataként a földfelszínen is előfordul.
Új!!: Babilon és Aszfalt · Többet látni »
Az ókor nagy csatái
Az ókor az emberiség történetének nagyon hosszú szakasza.
Új!!: Babilon és Az ókor nagy csatái · Többet látni »
Az ókori Mezopotámia vallása
A történészek Mezopotámia vallása név alatt összefoglalóan jelölik az Eufrátesz és a Tigris folyók közötti régióban keletkezett különböző ókori vallásokat.
Új!!: Babilon és Az ókori Mezopotámia vallása · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Babilon és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Észagíla
Az Észagíla, Észagílá vagy Észangila (vagy sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2).
Új!!: Babilon és Észagíla · Többet látni »
Étemenanki
Az Étemenanki (E2-temen-An-Ki, sumer: „az ég és föld alapjainak/kötésének háza”) Marduk isten zikkuratja – toronytemploma – volt az ókori Babilonban.
Új!!: Babilon és Étemenanki · Többet látni »
Babilónia
Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.
Új!!: Babilon és Babilónia · Többet látni »
Bazár
Az iszfaháni nagybazár rézművesei a 19. században A bazár (perzsa ’piac’) elsődleges jelentésében a közel-keleti és észak-afrikai, főként iszlám kultúrájú városokra jellemző, üzletekkel és kézművesműhelyekkel teli utca, városrész, szabadtéri piachely, esetenként kifejezetten e célra létrehozott boltíves árucsarnok (arab szóval szúk).
Új!!: Babilon és Bazár · Többet látni »
Bábel tornya
A Bábel tornya (más néven a bábeli torony) a Biblia egy ószövetségi leírásában szerepelő építmény.
Új!!: Babilon és Bábel tornya · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Babilon és Biblia · Többet látni »
Borszippa
Borszippa (eredetileg Barszip, sumer nyelven Ba-ad-DUR-si-ab-ba,, Tintir-ilkum-KI, Kinnir vagy Kinunir), mai nevén Birsz Nimrud Babilontól délre, az Eufrátesztől nyugatra fekvő ókori város volt, a „második Babilon”.
Új!!: Babilon és Borszippa · Többet látni »
Despotizmus
A despotizmus olyan kormányzati forma, amelyben az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik; olyan hatalomgyakorlási forma, amelyben az uralkodó és az alattvalók viszonya a rabszolgatartó és a rabszolgák közötti kapcsolathoz hasonló.
Új!!: Babilon és Despotizmus · Többet látni »
Diktátor
A diktátor olyan politikai vezető, aki abszolút hatalommal rendelkezik.
Új!!: Babilon és Diktátor · Többet látni »
Dinasztia
A dinasztia vagy uralkodóház egyazon családhoz tartozó olyan személyeket jelöl, akik örökletes módon uralkodnak egy monarchia felett.
Új!!: Babilon és Dinasztia · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Babilon és Dingir · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Babilon és Elám · Többet látni »
Etimológia
Az etimológia (magyar szakszóval szófejtés) a nyelvészet egyik összetett ága, amely egy adott nyelv szavainak eredetével foglalkozik.
Új!!: Babilon és Etimológia · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Babilon és Eufrátesz · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Babilon és Görög nyelv · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Babilon és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Babilon és Héber nyelv · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Babilon és Hérodotosz · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Babilon és Hettiták · Többet látni »
Hilla
Hilla vagy el-Hilla (arabul الحلة; tudományos átírásban al-Ḥilla, al-Ḥillah; jelentése: táborhely, megálló) város Irak központi részén, Bábil kormányzóság székhelye, az ország nyolcadik legnépesebb városa (573 342 fő, 2012, becslés).
Új!!: Babilon és Hilla · Többet látni »
I. e. 1. évezred
Nagy Sándor leírása Dareioszról; a görög ábécé betűi; vaskori munkások; Julius Caesar.
Új!!: Babilon és I. e. 1. évezred · Többet látni »
I. e. 18. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 18. század · Többet látni »
I. e. 19. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 19. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 20. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 20. század · Többet látni »
I. e. 24. század
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 24. század · Többet látni »
I. e. 275
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 275 · Többet látni »
I. e. 323
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 323 · Többet látni »
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 4. évezred · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Babilon és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 539
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 539 · Többet látni »
I. e. 562
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 562 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Babilon és I. e. 6. század · Többet látni »
I. e. 605
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 605 · Többet látni »
I. e. 689
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. e. 689 · Többet látni »
I. Ismé-Dagan asszír király
I.
Új!!: Babilon és I. Ismé-Dagan asszír király · Többet látni »
I. Murszilisz hettita király
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és I. Murszilisz hettita király · Többet látni »
I. Samsi-Adad
I.
Új!!: Babilon és I. Samsi-Adad · Többet látni »
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Új!!: Babilon és II. Kurus perzsa király · Többet látni »
II. Nabú-kudurri-uszur
II.
Új!!: Babilon és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Babilon és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Babilon és III. uri dinasztia · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Babilon és Irak · Többet látni »
Iraki háború
Az iraki háború egy nyolc évig elhúzódó fegyveres konfliktus volt, amely 2003-ban kezdődött az Egyesült Államok által irányított katonai koalíció által Irakba indított invázióval, amely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát és kaotikus helyzetet idézett elő az országban.
Új!!: Babilon és Iraki háború · Többet látni »
Istár-kapu
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr. e. 605–562) épült fel.
Új!!: Babilon és Istár-kapu · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Babilon és Kassúk · Többet látni »
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Új!!: Babilon és Kháldok · Többet látni »
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Új!!: Babilon és Ki (ékírás) · Többet látni »
Marduk
Marduk (akkád név talán a sumer AMAR.UTU Utu-borjú kifejezésből) az ókori Babilon főistene volt.
Új!!: Babilon és Marduk · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Babilon és Mezopotámia · Többet látni »
Nabú-apal-uszur
Nabú-apal-uszur (Nabû-apla-uṣur, jelentése: "Nabu, védd meg a fiút"), Kr. e. 658 – Kr. e. 605.
Új!!: Babilon és Nabú-apal-uszur · Többet látni »
Nabú-naid
Nabú-naid (nevének jelentése: Nabu legyen magasztalva) vagy "Nabu dicséretet kapjon." (uralkodott Kr. e. 555 – Kr. e. 539) az Újbabiloni Birodalom utolsó, talán legkülönösebb királya volt.
Új!!: Babilon és Nabú-naid · Többet látni »
Narám-Szín akkád király
Narám-Szín (akkád na-ra-am-dsuen, Narām-Sîn) az Akkád Birodalom negyedik uralkodója volt.
Új!!: Babilon és Narám-Szín akkád király · Többet látni »
Nergal
Nergal képmása Hattuszaszban Nergal (Nirgal DNIR.GAL2, ékírással, DIGI (bizonytalan)) az atipikus mezopotámiai istenségek egyike, a késősumer kortól a halottak birodalmának uralkodója, a dögvész hozója.
Új!!: Babilon és Nergal · Többet látni »
Pergamonmuseum
A Pergamonmuseum Berlin és egyben Európa egyik leghíresebb múzeuma, amely a berlini Museumsinselen (Múzeum-szigeten) található.
Új!!: Babilon és Pergamonmuseum · Többet látni »
Robert Koldewey
Johannes Gustav Eduard Robert Koldewey (Blankenburg am Harz, 1855. szeptember 10. – Berlin, 1925. február 4.) német régész.
Új!!: Babilon és Robert Koldewey · Többet látni »
Sarrukín akkád király
Sarrukín az Akkád Birodalom alapítója és első uralkodója, Laibum és Enítum titokban született fia volt.
Új!!: Babilon és Sarrukín akkád király · Többet látni »
Sárkány (mitológia)
Sárkányok középkori elképzelés A sárkány mitikus lény, jellemzően nagy és hatalmas hüllő, mágikus vagy spirituális tulajdonságokkal.
Új!!: Babilon és Sárkány (mitológia) · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Babilon és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Babilon és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Babilon és Sumerek · Többet látni »
Szaddám Huszein
Szaddám Huszein Abd el-Madzsíd et-TikrítiA Szaddám személynév (helyes arab kiejtéssel). A Huszein nem egy magyar értelemben vett utónév, hanem apja keresztneve; az Abd el-Madzsíd a nagyapjáé, s végül az et-Tikríti arra utal, hogy Tikrítben vagy annak környékén született.
Új!!: Babilon és Szaddám Huszein · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Babilon és Szarvasmarha · Többet látni »
Szín-ahhé-eríba
Szín-ahhé-eríba; a bibliai nevein Szennahérib, Sénakherib, Szanherib (uralkodott Kr. e. 704 – Kr. e. 681) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, II. Sarrukínt követte a trónon.
Új!!: Babilon és Szín-ahhé-eríba · Többet látni »
Szeleukeia
Szeleukeia (görög Σελεύκεια, egyes magyar szövegekben Szeleukia, latinosan Seleucia) jelentős város volt Mezopotámiában a Szeleukida, pártus és szászánida birodalmak idején, a Tigris folyónál Ktésziphónnal szemben, a mai Irak Bagdad kormányzóságában.
Új!!: Babilon és Szeleukeia · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Babilon és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Szemiramisz függőkertje
A babilóniai függőkert rajza Szemiramisz (görög Σεμίραμις) függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik.
Új!!: Babilon és Szemiramisz függőkertje · Többet látni »
Szippar
Szippar (sumer nyelven Zimbir, Sippar) (mai neve Tell Abu Habbah) egy ősi sumer, majd később babiloni város Irakban, az Eufrátesz keleti partján, Babilontól északra.
Új!!: Babilon és Szippar · Többet látni »
Szumuabum
Szumuabum (sumer su-mu-a-bu-um) az I. babiloni dinasztia valószínűsíthető alapítója, Babilon első ismert királya.
Új!!: Babilon és Szumuabum · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Babilon és Tigris (folyó) · Többet látni »
Világörökség
A világörökség magyar logója A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett.
Új!!: Babilon és Világörökség · Többet látni »
Zikkurat
Ál-Untas-Napirisa (mai nevén Csogá Zanbil), amit az iráni Szúsza városa közelében a Kr. e. 13. században építtetett Untas-Napirisa elámi király, egyike a legjobb állapotban fennmaradt zikkuratoknak. A zikkurat vagy zikkuratu, magyarul toronytemplom vagy lépcsős templom sajátos mezopotámiai templomforma, ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély, vagy szűkebb értelemben vett templom.
Új!!: Babilon és Zikkurat · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Babilon és 1899 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Babilon és 20. század · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Babilon és 2003 · Többet látni »
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Új!!: Babilon és 4. század · Többet látni »
