Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: Alfred Tarski, Algebra, Algoritmus, Aphrodisiasi Alexandrosz, Arisztotelész, Arisztotelész logikája, Aritmetika, Ógörög nyelv, Bertrand Russell, Bijektív függvény, Edmund Husserl, Felix Christian Klein, Ferdinand de Saussure, Filozófiai logika, Formális logika, Fuzzy logika, Gödel nemteljességi tétele, Goldbach-sejtés, Gottlob Frege, Gustav Fechner, Halmazelmélet, Hamisból minden következik, Hatvány, Informális logika, Ismeretelmélet, John Stuart Mill, Kizárt harmadik elve, Kognitív tudomány, Komjáth Péter, Konklúzió, Kurt Gödel, Kvantor, Lappföld, Legnagyobb közös osztó, Marcus Tullius Cicero, Matematika, Matematikai logika, Mikulás, Modális logika, Modellelmélet, Nils Holgersson, Nyelvfilozófia, Nyelvtan, Ontológia, Organon (Arisztotelész), Paradoxon, Pauer Imre Rudolf, Pauler Ákos, Peripatetikusok, Pierre Abélard, ..., Platonizmus, Prímszámok, Premissza, Pszichológia, Retorika, Skolasztikus filozófia, Számítógéptudomány, Szókratész, Szillogizmus, Tautológia, Tautológia (logika), Típus (modellelmélet), Teljes indukció, Tradicionális logika, Tudományos módszer, Wason szelekciós feladat, Wittgenstein, 19. század, 20. század. Bővíteni index (19 több) »
Alfred Tarski
Alfred Tarski (eredeti neve: Teitelbaum,; Varsó, 1901. január 14. – Berkeley, Kalifornia, 1983. október 26.) lengyel matematikus, a varsói matematikai iskola kiemelkedő alakja, akit a négy legnagyobb logikus közé sorolnak Arisztotelész, Frege és Gödel mellett.
Új!!: Logika és Alfred Tarski · Többet látni »
Algebra
Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.
Új!!: Logika és Algebra · Többet látni »
Algoritmus
Ibn Músza al-Hvárizmi abakusza, a „középkor számológépe” Az algoritmus szó és fogalom a matematikából ered, de a számítástechnikai kultúra elterjedése, népszerűsödése ültette át a köznyelvbe.
Új!!: Logika és Algoritmus · Többet látni »
Aphrodisiasi Alexandrosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Aphrodisziaszi Alexandrosz.
Új!!: Logika és Aphrodisiasi Alexandrosz · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Logika és Arisztotelész · Többet látni »
Arisztotelész logikája
Arisztotelész Logikájának egy 1570-es kiadása A Sztageirában született Arisztotelészt (i. e. 384 – i. e. 322), a görög filozófia nagy alakját tartjuk a logika megteremtőjének.
Új!!: Logika és Arisztotelész logikája · Többet látni »
Aritmetika
#ÁTIRÁNYÍTÁS számelmélet.
Új!!: Logika és Aritmetika · Többet látni »
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Új!!: Logika és Ógörög nyelv · Többet látni »
Bertrand Russell
Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) irodalmi Nobel-díjas angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.
Új!!: Logika és Bertrand Russell · Többet látni »
Bijektív függvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bijekció.
Új!!: Logika és Bijektív függvény · Többet látni »
Edmund Husserl
Edmund Husserl (Prostějov, Morvaország, akkori Habsburg Birodalom, mai Csehország, 1859. április 8. – Freiburg, 1938. április 26.) német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója, a 20. század első felének nagyhatású gondolkodója.
Új!!: Logika és Edmund Husserl · Többet látni »
Felix Christian Klein
Félix Christian Klein (Düsseldorf, 1849. április 25. – Göttingen, 1925. június 22.) német matematikus.
Új!!: Logika és Felix Christian Klein · Többet látni »
Ferdinand de Saussure
Ferdinand de Saussure (Genf, 1857. november 26. – Vufflens-le-Château, Vaud kanton, 1913. február 22.) svájci nyelvész.
Új!!: Logika és Ferdinand de Saussure · Többet látni »
Filozófiai logika
A filozófiai logika a logika egy ága, amely a logikai problémákat filozófiai szemszögből és módszerekkel tárgyalja.
Új!!: Logika és Filozófiai logika · Többet látni »
Formális logika
A formális logika, vagy más néven szimbolikus logika a logika tudományának egy ága, az okok és következmények struktúrájával foglalkozik.
Új!!: Logika és Formális logika · Többet látni »
Fuzzy logika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elmosódott halmazok logikája.
Új!!: Logika és Fuzzy logika · Többet látni »
Gödel nemteljességi tétele
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gödel első nemteljességi tétele.
Új!!: Logika és Gödel nemteljességi tétele · Többet látni »
Goldbach-sejtés
A Goldbach-sejtés azt mondja ki, hogy (I.) Minden 2-nél nagyobb páros szám előáll két prímszám összegeként. (II.) Minden 5-nél nagyobb páratlan szám előáll három prímszám összegeként.
Új!!: Logika és Goldbach-sejtés · Többet látni »
Gottlob Frege
Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.
Új!!: Logika és Gottlob Frege · Többet látni »
Gustav Fechner
Gustav Theodor Fechner álneve Dr.
Új!!: Logika és Gustav Fechner · Többet látni »
Halmazelmélet
A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.
Új!!: Logika és Halmazelmélet · Többet látni »
Hamisból minden következik
\begin \scriptstyle & A \wedge (\neg A) & \mbox\\\\ \scriptstyle & A & \scriptstyle\; \wedge \mbox\\\\ \scriptstyle & \neg A & \scriptstyle\; \wedge \mbox\\\\ \scriptstyle & (\neg A) \vee B & \scriptstyle\; \vee \mbox\\\\ \scriptstyle & A \Rightarrow B & \scriptstyle \;\equiv\; \scriptstyle\\\\ \scriptstyle & B & \mbox \scriptstyle,\scriptstyle \end Az ex falso quodlibet sémájának bizonyítása az alapvető logikai klasszikus szabályokból A „hamisból minden következik” elve vagy latinul az „ex falso sequitur quodlibet” (illetve „ex contradictione sequitur quodlibet”) a klasszikus logika (és néhány nem klasszikus logika) következtetési szabálya, mely szerint ha 'A' és 'B' mondatok, akkor Azaz ha egy érvelés során egy 'A' mondatot elfogadunk, de elfogadjuk a tagadását, vagyis 'nem A'-t is, akkor innentől kezdve akármelyik 'B' mondatot el kell fogadnunk.
Új!!: Logika és Hamisból minden következik · Többet látni »
Hatvány
A hatványozás két szám között értelmezett matematikai művelet.
Új!!: Logika és Hatvány · Többet látni »
Informális logika
Az informális logika, nevének sugallatával ellentétben nem a logika egy típusa, hanem annak a köznyelvben, természetes nyelveken történő alkalmazása.
Új!!: Logika és Informális logika · Többet látni »
Ismeretelmélet
Az ismeretelmélet, vagy más néven episztemológia (a görög ἐπιστήμη episztémé – tudás és a λογος logosz – elmélet szavakból), valamint gnoszeológia (a görög γνῶσις gnószisz – ismeret és a λογος logosz – elmélet szavakból) a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik.
Új!!: Logika és Ismeretelmélet · Többet látni »
John Stuart Mill
John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.
Új!!: Logika és John Stuart Mill · Többet látni »
Kizárt harmadik elve
A kizárt harmadik elve a logika történetében többféleképpen megfogalmazott alapelv.
Új!!: Logika és Kizárt harmadik elve · Többet látni »
Kognitív tudomány
A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány (tudományos elnevezése szerint kognitológia) a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy egyetemes megismerési folyamat.
Új!!: Logika és Kognitív tudomány · Többet látni »
Komjáth Péter
Komjáth Péter (Budapest, 1953. április 8. –) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Logika és Komjáth Péter · Többet látni »
Konklúzió
Konklúzió: következmény, zárótétel: a következtetés eredményeként kapott tétel, ill.
Új!!: Logika és Konklúzió · Többet látni »
Kurt Gödel
Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, New Jersey, 1978. január 14.) osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.
Új!!: Logika és Kurt Gödel · Többet látni »
Kvantor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kvantor (egyértelműsítő lap).
Új!!: Logika és Kvantor · Többet látni »
Lappföld
Lappföld (északi számiul: Sápmi, lulei számiul: Sábme, déli számiul: Saemie) egy kulturális régió, amely hagyományosan a számik (lappok) szállásterülete.
Új!!: Logika és Lappföld · Többet látni »
Legnagyobb közös osztó
A legnagyobb közös osztó a matematikában véges sok szám olyan közös osztója (azaz olyan szám, amely a véges sok szám mindegyikét osztja), amely bármely más közös osztónál nagyobb.
Új!!: Logika és Legnagyobb közös osztó · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Logika és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Logika és Matematika · Többet látni »
Matematikai logika
A matematikai logika a matematika egyik fejezete, a matematikai rendszereket, a matematikai bizonyításokat matematikai módszerekkel vizsgálja.
Új!!: Logika és Matematikai logika · Többet látni »
Mikulás
mithra) és pásztorbottal ábrázolva (Sint-Niklaas, Belgium) A mai holland Mikulás, ''Sinterklaas'' Az újvilág amerikai Mikulásának egyik első portréja, „Merry Old Santa Claus” (Thomas Nast illusztrációja Clement C. Moore verséhez a ''Harper's Weekly'' Magazin számára, 1881)http://www.rd.hu/Honnan_j%C3%B6n_a_Mikul%C3%A1s Honnan jön a Mikulás?, rd.hu Szent Miklós mozaik, Nikolaikirche, Villach, Ausztria Fra Angelico: A három szűz férjhezadása, ''Pinacoteca Vaticana'', Róma Gentile da Fabriano: Szent Miklós pénzeszacskót dob be a szegények ablakán Szent Miklós egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította.Ez a legenda az alapja annak a szép keresztény hagyománynak, hogy december 6-án, Szent Miklós napján a felnőttek ajándékokkal kedveskedjenek a gyermekeknek, valamint egymásnak is Mikulás alakja egy német gyermekkönyvben a 19. század elejéről A Mikulásnak régebben az ördögformájú krampusz volt a segédje (19. századi illusztráció, Németország) Mikulás és lovasszánkó, Lengyelország A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra város püspökének népies alakja.
Új!!: Logika és Mikulás · Többet látni »
Modális logika
A modális logikai négyszög A modális logika a klasszikus logika olyan bővítése, amely már modális kijelentéseket is tartalmaz.
Új!!: Logika és Modális logika · Többet látni »
Modellelmélet
A modellelmélet a matematikai logika egyik legfontosabb ága a rekurzióelmélet mellett.
Új!!: Logika és Modellelmélet · Többet látni »
Nils Holgersson
250px Nils Holgersson svéd mesefigura Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című világhírű regényéből.
Új!!: Logika és Nils Holgersson · Többet látni »
Nyelvfilozófia
Ferdinand de Saussure, a modern nyelvészet alapító atyja A nyelvfilozófia a nyelvi jelentés mibenlétével, nyelv és gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozó filozófiai kutatási terület.
Új!!: Logika és Nyelvfilozófia · Többet látni »
Nyelvtan
A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
Új!!: Logika és Nyelvtan · Többet látni »
Ontológia
Christian Wolff: ''Philosophia Prima Sive Ontologia'' című művének első oldala, 1730 - Ez volt az első olyan filozófiai mű amely címszavában szerepelt az „Ontológia” szó. Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány.
Új!!: Logika és Ontológia · Többet látni »
Organon (Arisztotelész)
Az Organon (+¸Óργανον görög szó, magyarul „segédeszköz”, „szerszám”) a logika tudományát megalapozó ókori görög filozófus, Arisztotelész bizonyos logikai írásainak gyűjteménye.
Új!!: Logika és Organon (Arisztotelész) · Többet látni »
Paradoxon
Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.
Új!!: Logika és Paradoxon · Többet látni »
Pauer Imre Rudolf
Pauer Imre Rudolf (Vác, 1845. április 17. – Budapest, 1930. július 4.) római katolikus pap, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Logika és Pauer Imre Rudolf · Többet látni »
Pauler Ákos
Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője.
Új!!: Logika és Pauler Ákos · Többet látni »
Peripatetikusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztoteliánusok.
Új!!: Logika és Peripatetikusok · Többet látni »
Pierre Abélard
Pierre Abélard, magyarosan Abelard Péter (Le Pallet, 1079. – Chalon-sur-Saône, 1142. április 21.) francia skolasztikus filozófus, teológus és himnuszköltő.
Új!!: Logika és Pierre Abélard · Többet látni »
Platonizmus
A platonizmus Platón írásaiban található és/vagy azokból levezetett filozófiai rendszer.
Új!!: Logika és Platonizmus · Többet látni »
Prímszámok
A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).
Új!!: Logika és Prímszámok · Többet látni »
Premissza
A premissza előzmény, alapinformáció, kiindulópont.
Új!!: Logika és Premissza · Többet látni »
Pszichológia
Görögös szóval pszichológia, magyar nevén lélektan (az ógörög ψυχή „lélek” és λογία „tudomány, ill. – valaminek a – tanulmányozása” szavakból) az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.
Új!!: Logika és Pszichológia · Többet látni »
Retorika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.
Új!!: Logika és Retorika · Többet látni »
Skolasztikus filozófia
A skolasztikus filozófia vagy skolasztika a középkorban a nyugati civilizáció legmeghatározóbb, a katolikus egyházhoz és ennek iskoláihoz szorosan kötődő filozófiai irányzata, egyben a keresztény teológia sajátos megközelítési módja.
Új!!: Logika és Skolasztikus filozófia · Többet látni »
Számítógéptudomány
#ÁTIRÁNYÍTÁS Számítástudomány.
Új!!: Logika és Számítógéptudomány · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Logika és Szókratész · Többet látni »
Szillogizmus
A hagyományos logikában olyan következtetési forma, amelynek legalább két premisszája van.
Új!!: Logika és Szillogizmus · Többet látni »
Tautológia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tautológia (egyértelműsítő lap).
Új!!: Logika és Tautológia · Többet látni »
Tautológia (logika)
A logikában a tautológia egy azonosan igaz állítás, másképpen ítéletlogikai törvény.
Új!!: Logika és Tautológia (logika) · Többet látni »
Típus (modellelmélet)
A matematikai logikában közelebbről a modellelméletben típuson egy elsőrendű nyelv x1, x2, …, xn változósorozatát tartalmazó adott \mbox_ formulaosztályát értjük, mely különböző mellékfeltételeknek tesz eleget.
Új!!: Logika és Típus (modellelmélet) · Többet látni »
Teljes indukció
A teljes indukció módszere a dominóeffektusra hasonlít. A teljes indukció (ritkábban: matematikai indukció) a matematika egyik legfontosabb és leggyakrabban használt bizonyítási módszere a természetes számok körében.
Új!!: Logika és Teljes indukció · Többet látni »
Tradicionális logika
A tradicionális logika nagyjából a logika késő középkori és újkori létezési formáját jelenti, mely az arisztotelészi és skolasztikus logikából alakult ki, és időszaka egészen a 17. század közepéig tartott; sokan a skolasztikusokat is ide értik.
Új!!: Logika és Tradicionális logika · Többet látni »
Tudományos módszer
A tudományos módszer (vagy tudományos metódus) olyan módszerek együttesét jelenti, ami (bizonyos elképzelések szerint) megkülönböztető jegye a tudománynak, meghatározza a tudományos kutatás menetét.
Új!!: Logika és Tudományos módszer · Többet látni »
Wason szelekciós feladat
A Wason szelekciós feladat, Wason-teszt vagy négykártya-probléma egy, kognitív pszichológiai kísérletek alapjául szolgáló logika jellegű rejtvény, amelyet eredetileg az együttműködést befolyásoló kognitív szabályok vizsgálatát szolgáló kutatási teszteljárásként fejlesztettek ki.
Új!!: Logika és Wason szelekciós feladat · Többet látni »
Wittgenstein
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ludwig Wittgenstein.
Új!!: Logika és Wittgenstein · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Logika és 19. század · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Logika és 20. század · Többet látni »
