Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: Csillagköd, Csillagközi por, Fényes kék változócsillag, H II régió, Kettőscsillag, Magnetár, Magnitúdó, Nap, Naprendszer, Naptömeg, Nyilas csillagkép, Pisztoly-csillag, Tejútrendszer, Wolf–Rayet-csillag.
Csillagköd
Az NGC 604 a Triangulum-galaxis egyik spirálkarjában található, 2.7 millió fényévre a Földtől. A köd belsejében csillagképződés zajlik. Az MyCn18 egy fiatal planetáris köd 8000 fényév távolságra. Ezt a hamisszínes felvételt a Hubble-űrtávcső készítette. A csillagköd vagy nebula csillagközi porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő.
Új!!: LBV 1806-20 és Csillagköd · Többet látni »
Csillagközi por
Sas-köd és a ''Teremtés Oszlopai'', ahol a csillagok mögött lévő gáz- és csillagközi porfelhő veri vissza a fényt A világűr – bár a Földön előállítható legnagyobb vákuumnál is ritkább –, mégis gáz és por anyagot tartalmaz.
Új!!: LBV 1806-20 és Csillagközi por · Többet látni »
Fényes kék változócsillag
η Carinae körüli Homunculus-köd, a 19. századi anyagkidobás eredménye A fényes kék változócsillag (angolul Luminous blue variable, rövidítve LBV), vagy S Doradus típusú változócsillag igen nagy tömegű és nagyon fényes változócsillag.
Új!!: LBV 1806-20 és Fényes kék változócsillag · Többet látni »
H II régió
NGC 604, óriási H II régió a Triangulum-galaxisban. A H II régió gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhő, amelynek átmérője a több száz fényévet is elérheti, és a belsejében csillagképződés zajlik.
Új!!: LBV 1806-20 és H II régió · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: LBV 1806-20 és Kettőscsillag · Többet látni »
Magnetár
Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.
Új!!: LBV 1806-20 és Magnetár · Többet látni »
Magnitúdó
A magnitúdó (Latin magnituto, magnitutis: nagyság) egy csillagászati fogalom, az égitestek fényességének mértékegysége.
Új!!: LBV 1806-20 és Magnitúdó · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: LBV 1806-20 és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: LBV 1806-20 és Naprendszer · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: LBV 1806-20 és Naptömeg · Többet látni »
Nyilas csillagkép
Sagittarius ábrázolása az asztrológiában Trifid-köd a Nyilas csillagképben 250px A Nyilas (latin: Sagittarius, ♐) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Új!!: LBV 1806-20 és Nyilas csillagkép · Többet látni »
Pisztoly-csillag
A Pisztoly-csillag egy kék hiperóriás, egyike a legfényesebb ismert csillagoknak a Tejútrendszerben.
Új!!: LBV 1806-20 és Pisztoly-csillag · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: LBV 1806-20 és Tejútrendszer · Többet látni »
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19. században, 1867-ben.
