Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: A krími tatárok deportálása, Augusztus 25., Csecsenek, December 8., Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország), Ingusok, Július 1., Joszif Visszarionovics Sztálin, Kalmükök, Központi Hírszerző Ügynökség, KGB, Kitelepítés, Komszomol, Lavrentyij Pavlovics Berija, Lengyelország, Március 13., Moszkva, NKVD, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Október 10., Orosz Birodalom, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Szovjetunió Kommunista Pártja, 1905, 1926, 1939, 1941, 1943, 1944, 1945, 1947, 1953, 1954, 1956-os forradalom, 1958, 1965, 1990.
A krími tatárok deportálása
A krími tatárok deportálása (krími tatár nyelven Qırımtatar halqınıñ sürgünligi, ukrán nyelven Депортація кримськихтатар, orosz nyelven Депортация крымскихтатар), más néven Sürgünlik (száműzetés) a krími tatárok ellen a szovjet kormány által 1944. május 18. és 20. között elkövetett etnikai tisztogatás és kulturális népirtás volt, amelynek során legkevesebb főt deportáltak. A deportálást Lavrentyij Pavlovics Berija, belügyi és állambiztonsági népbiztos, az NKVD főnöke rendelte el Joszif Visszarionovics Sztálin nevében. Három nap leforgása alatt az NKVD marhavagonokban deportálta a nőket, gyermekeket, öregeket, de a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg tagjait is, elsősorban az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságba, több ezer kilométeres távolságra. A krími tatárok egyike volt ama nemzetiségeknek, melyek áldozatául estek Sztálin áttelepítési politikájának. Hivatalosan a deportálást kollektív büntetésnek szánták egyes krími tatároknak a náci Németországgal való vélt kollaborálása miatt; újabb források szerint a deportálás része volt annak a szovjet tervnek, hogy utat nyerjenek a Dardanellák felé, és területeket nyerjenek Törökországban. A deportálás során közel 8000 krími tatár halt meg, és több tízezren a száműzetésben vesztek oda a kemény körülmények miatt. A krími tatárok száműzetése nyomán háztartás és földterület maradt gazdátlan. Ezt követően intenzív "tatártalanítási" kampány következett, hogy a krími tatárok létezésének a maradék nyomait is eltüntessék. 1956-ban az új szovjet vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov elítélte Sztálin politikáját, beleértve a különböző népcsoportok deportálását, de nem törölte el a krími tatárok visszatérésének tilalmát, holott más deportáltak esetében ezt megtette. Több évtizeden át maradtak Közép-Ázsiában egészen az 1980-as évek végéig, a peresztrojka időszakáig, amikor krími tatár visszatért a Krímbe. A visszatérési tilalmat hivatalosan semmissé nyilvánították, és 1989. november 14-én a Krím Legfelső Tanácsa bűncselekménynek nyilvánította a deportálásokat. 2004-ig annyi krími tatár tért vissza a Krímbe, hogy számuk elérte a félsziget lakosságának 12%-át. A Szovjetunió jogutódja, az Orosz Föderáció nem biztosított jóvátételt, nem kártalanította a deportáltakat az elveszett tulajdonukért, és nem indított eljárást a kényszer-áttelepítés elkövetői ellen. A deportálás kulcsfontosságú esemény volt a krími tatárok történetében, és a kisebb népcsoportok a Szovjetunió általi elnyomásának jelképévé vált. 2015. december 12-én az ukrán parlament határozatot bocsátott ki, amelyben az eseményt népirtásként ismerte el, és május 18-át a krími tatár népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és A krími tatárok deportálása · Többet látni »
Augusztus 25.
Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Augusztus 25. · Többet látni »
Csecsenek
A csecsenek Oroszország európai részén, a mai Grúzia, Dagesztán és Ingusföld között elterülő Csecsenföld lakói.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Csecsenek · Többet látni »
December 8.
Névnapok: Mária + Buzád, Buzát, Emő, Emőke, Immakuláta, Küllikki, Mátyás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és December 8. · Többet látni »
Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország)
A Felderítő Főcsoportfőnökség, rövidítve GRU (oroszul: Главное разведывательное управление, magyar átírásban: Glavnoje razvedivatyelnoje upravlenyije) Oroszország katonai hírszerző szolgálata.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Felderítő Főcsoportfőnökség (Oroszország) · Többet látni »
Ingusok
Az ingusok a Kaukázus egyik őshonos népcsoportja, elsősorban Ingusföldön, az Oroszországi Föderáció egyik autonóm köztársaságában élnek.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Ingusok · Többet látni »
Július 1.
Névnapok: Annamária, Tihamér + Anilla, Anna, Annabell, Annabella, Annamari, Áron, Denver, Detre, Dévald, Előd, Gyula, Lévi, Ninett, Ninetta, Ninon, Olivér, Tábita, Talita, Teobald, Teobalda, Tibald, Tibold.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Július 1. · Többet látni »
Joszif Visszarionovics Sztálin
Joszif Visszarionovics Sztálin (oroszul Иосиф Виссарионович Сталин, grúzul: Ioszeb Dzsugasvili, იოსებ ჯუღაშვილი; Gori, 1878. december 18. – Moszkva, 1953. március 5.) apai ágon oszét, anyai ágon grúz származású szovjet politikus, az OK(b)P Központi Bizottságának főtitkára (1922–1934), majd titkára (1934–1953).
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Joszif Visszarionovics Sztálin · Többet látni »
Kalmükök
Kalmükföld pozíciója Oroszország térképén A kalmükök népe a mongolokkal rokon, Oroszországban, Kalmükföldön él.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Kalmükök · Többet látni »
Központi Hírszerző Ügynökség
A Központi Hírszerző Ügynökség (angolul: Central Intelligence Agency, rövidítve CIA) az Amerikai Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségi hírszerző szervezete, a Hírszerző Közösség tagja.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Központi Hírszerző Ügynökség · Többet látni »
KGB
A KGB jelvénye Az NKVD jelvénye Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és KGB · Többet látni »
Kitelepítés
helyi evangélikus templom kertjében A kitelepítés olyan tevékenység, melynek során egy állami hatóság egy terület (ház, város, térség) lakosait vagy azoknak egy részét ideiglenesen vagy véglegesen más lakhelyre költözteti, illetve az önként kiköltözött vagy más módon kiköltöztetett lakosokat nem engedi vissza lakhelyükre.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Kitelepítés · Többet látni »
Komszomol
A Komszomol vagy teljes nevén Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség (oroszul Комсомо́л, Всесоюзный ленинский коммунистический союз молодёжи) a Szovjetunió állami ifjúsági szervezete, gyakorlatilag az SZKP ifjúsági tagozata volt.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Komszomol · Többet látni »
Lavrentyij Pavlovics Berija
Lavrentyij Pavlovics Berija (orosz nyelven: Лавре́нтий Па́влович Бе́рия, grúz nyelven: ლავრენტი ბერია; Merheuli, 1899. március 29. – Moszkva, 1953. december 23.) szovjet politikus, 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője volt.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Lavrentyij Pavlovics Berija · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Lengyelország · Többet látni »
Március 13.
Névnapok: Ajtony, Krisztián + Arabella, Arita, Arvéd, Arvid, Csolt, Egyed, Ida, Lándor, Leander, Lizander, Lizandra, Patrícia, Roderik, Rodrigó, Rozina, Rut, Salamon, Salvador, Solt, Zina, Zolta, Zoltán.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Március 13. · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Moszkva · Többet látni »
NKVD
A Belügyi Népbiztosság, rövidítve NKVD (magyar átírásban Narodnij Komisszariat Vnutrennyih Gyel) az államigazgatás belügyi ágának legfőbb szerve volt a Szovjetunióban 1934 és 1946 között.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és NKVD · Többet látni »
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15. – Moszkva, 1971. szeptember 11.) szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Nyikita Szergejevics Hruscsov · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Október 10. · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Orosz Birodalom · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Szovjetunió · Többet látni »
Szovjetunió Hőse
A Szovjetunió Hőse (geroj szovetszkovo szojuza) a legnagyobb kitüntetés volt a hajdani Szovjetunióban.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Szovjetunió Hőse · Többet látni »
Szovjetunió Kommunista Pártja
A Szovjetunió Kommunista Pártja vagy SZKP (oroszul: Коммунисти́ческая па́ртия Сове́тского Сою́за, rövidítve КПСС) az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik szárnyának utódpártja volt 1952 és 1991 között.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és Szovjetunió Kommunista Pártja · Többet látni »
1905
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1905 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1926 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1939 · Többet látni »
1941
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1941 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1943 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1945 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1947 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1953 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1954 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1956-os forradalom · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1958 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1965 · Többet látni »
1990
----.
Új!!: Ivan Alekszandrovics Szerov és 1990 · Többet látni »
