Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
71 kapcsolatok: Anonymus, Érsekújvári járás, Bajta, Börzsöny (hegység), Bronzkor, Csepreghy Ferenc, Első bécsi döntés, Esztergom, Ferenczy György (plébános), Hallstatt kor, Hatvani kultúra, Honfoglalás, Hont vármegye, Hont-Pázmány nemzetség, Ipoly, Ipoly Gáspár, Jules Verne, Középkor, Lengyeli kultúra, Letkés, Magyarország, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Mezőváros, Nyáry Ferenc, Nyitrai kerület, Október 2., Oszmán Birodalom, Pál apostol, Párkány (település), Római katolikusok, Római kor, Szűz Mária, Szent Flórián, Szent Péter, Szentgyörgymező, Szeptember 1., Szlovák nyelv, Szlovákia, Szobi járás, Thury György, Trianoni békeszerződés, Turczel Lajos, Vonaldíszes kerámia, 10. század, 1156, 12 111-es mellékút (Magyarország), 1201-es mellékút (Magyarország), 1261, 1295, ..., 1332, 15. század, 1544, 1715, 18. század, 1828, 1842, 1848, 1850, 1851, 1856, 1867, 1887, 1907, 1917, 1938, 1945, 1950, 1984, 2. század, 2007. Bővíteni index (21 több) »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Új!!: Ipolyszalka és Anonymus · Többet látni »
Érsekújvári járás
Az Érsekújvári járás Az Érsekújvári járás 1910 körül Etnikai térkép (2001) Az Érsekújvári járás (szlovákul Okres Nové Zámky) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Ipolyszalka és Érsekújvári járás · Többet látni »
Bajta
Bajta (szlovákul Bajtava) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Ipolyszalka és Bajta · Többet látni »
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Új!!: Ipolyszalka és Börzsöny (hegység) · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Ipolyszalka és Bronzkor · Többet látni »
Csepreghy Ferenc
Csepreghy Ferenc (Szalka, 1842. augusztus 15. – Görbersdorf (mostani nevén: Sokołowsko), 1880. február 6.) író, költő, a Petőfi Társaság tagja.
Új!!: Ipolyszalka és Csepreghy Ferenc · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Ipolyszalka és Első bécsi döntés · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Ipolyszalka és Esztergom · Többet látni »
Ferenczy György (plébános)
Ferenczy György (Nagymaros, 1852. március 28. – Ipolyszalka, 1944. május 11.) katolikus plébános, szentszéki tanácsos.
Új!!: Ipolyszalka és Ferenczy György (plébános) · Többet látni »
Hallstatt kor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hallstatti kultúra.
Új!!: Ipolyszalka és Hallstatt kor · Többet látni »
Hatvani kultúra
A hatvani kultúra a korai bronzkor egyik régészeti kultúrája.
Új!!: Ipolyszalka és Hatvani kultúra · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Ipolyszalka és Honfoglalás · Többet látni »
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Új!!: Ipolyszalka és Hont vármegye · Többet látni »
Hont-Pázmány nemzetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hontpázmány nemzetség.
Új!!: Ipolyszalka és Hont-Pázmány nemzetség · Többet látni »
Ipoly
A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.
Új!!: Ipolyszalka és Ipoly · Többet látni »
Ipoly Gáspár
Ipoly Gáspár (névváltozat: Ipolyi; Ipolyszalka, 1706 körül – 1762. december 27.) prépost-kanonok.
Új!!: Ipolyszalka és Ipoly Gáspár · Többet látni »
Jules Verne
Jules Gabriel Verne Jules Gabriel Verne (ejtsd: 'zsül gabriel vern'), magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.
Új!!: Ipolyszalka és Jules Verne · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Ipolyszalka és Középkor · Többet látni »
Lengyeli kultúra
Csőtalpas tál a lengyeli telepről (Pulszky 1897, 40) A téma egyik magyar szakértője P. Barna Judit, 2011-ben elfogadott disszertációjában Kalicz Nándorral összhangban, a következőképpen értékeli a lengyeli kultúra jelentőségét: "A késő neolitikus - korai rézkori lengyeli kultúra majdnem az egész i. e. V. évezred folyamán kultúraformáló szerepet vitt Közép-Európa nagy részén, mely az anyagi és szellemi javak Délkelet- és Közép-Európa közti közvetítésében mutatkozott meg.
Új!!: Ipolyszalka és Lengyeli kultúra · Többet látni »
Letkés
Letkés község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Ipolyszalka és Letkés · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ipolyszalka és Magyarország · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Ipolyszalka és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Ipolyszalka és Második világháború · Többet látni »
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Új!!: Ipolyszalka és Mezőváros · Többet látni »
Nyáry Ferenc
Bedeghi báró Nyáry Ferenc (1500 körül – Bucsány, 1551) neves törökverő országos huszárkapitány, Hont vármegye főispánja, főlovászmester.
Új!!: Ipolyszalka és Nyáry Ferenc · Többet látni »
Nyitrai kerület
A Nyitrai kerület (szlovákul Nitriansky kraj) közigazgatási egység Délnyugat-Szlovákiában.
Új!!: Ipolyszalka és Nyitrai kerület · Többet látni »
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
Új!!: Ipolyszalka és Október 2. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Ipolyszalka és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Új!!: Ipolyszalka és Pál apostol · Többet látni »
Párkány (település)
Újkőkori leletek Párkány területéről Párkány és Esztergom, 1664 Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom Párkány város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Ipolyszalka és Párkány (település) · Többet látni »
Római katolikusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: Ipolyszalka és Római katolikusok · Többet látni »
Római kor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római Birodalom.
Új!!: Ipolyszalka és Római kor · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: Ipolyszalka és Szűz Mária · Többet látni »
Szent Flórián
minorita templomban Szent Flórián-freskó Weingartenben Szent Flórián (240 körül – 304. május 4.) keresztény vértanú, a tűzoltók védőszentje.
Új!!: Ipolyszalka és Szent Flórián · Többet látni »
Szent Péter
#ÁTIRÁNYÍTÁS Péter apostol.
Új!!: Ipolyszalka és Szent Péter · Többet látni »
Szentgyörgymező
Szentgyörgymező, 2008 Az Olvasókör épülete Szentgyörgymező (németül Georgenfeld) Esztergom városrésze, 1895-ig önálló dunaparti mezőváros az Esztergomi járásban.
Új!!: Ipolyszalka és Szentgyörgymező · Többet látni »
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Új!!: Ipolyszalka és Szeptember 1. · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Ipolyszalka és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Ipolyszalka és Szlovákia · Többet látni »
Szobi járás
A Szobi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Ipolyszalka és Szobi járás · Többet látni »
Thury György
Thury György (1519 körül – Orosztony, 1571. április 2.) végvári vitéz, várkapitány, a „magyar el Cid”, Bars vármegye főispánja.
Új!!: Ipolyszalka és Thury György · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Ipolyszalka és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Turczel Lajos
Turczel Lajos (Ipolyszalka, 1917. szeptember 2. – Pozsony, 2007. szeptember 26.) irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója.
Új!!: Ipolyszalka és Turczel Lajos · Többet látni »
Vonaldíszes kerámia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vonaldíszes kerámia kultúrája.
Új!!: Ipolyszalka és Vonaldíszes kerámia · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Ipolyszalka és 10. század · Többet látni »
1156
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1156 · Többet látni »
12 111-es mellékút (Magyarország)
A 12 111-es számú mellékút egy rövid országos közút-szakasz Pest vármegye északi szélén, a Börzsöny nyugati részén fekvő Letkés közigazgatási területén.
Új!!: Ipolyszalka és 12 111-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1201-es mellékút (Magyarország)
Az 1201-es számú mellékút egy közel harminchét kilométer hosszú mellékút Pest vármegye északi és Nógrád vármegye nyugati részén.
Új!!: Ipolyszalka és 1201-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
1261
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1261 · Többet látni »
1295
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1295 · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1332 · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Ipolyszalka és 15. század · Többet látni »
1544
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1544 · Többet látni »
1715
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1715 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Ipolyszalka és 18. század · Többet látni »
1828
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1828 · Többet látni »
1842
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1842 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1848 · Többet látni »
1850
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1850 · Többet látni »
1851
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1851 · Többet látni »
1856
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1856 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1867 · Többet látni »
1887
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1887 · Többet látni »
1907
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1907 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1917 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1938 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Ipolyszalka és 1945 · Többet látni »
1950
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1950 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Ipolyszalka és 1984 · Többet látni »
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Új!!: Ipolyszalka és 2. század · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Ipolyszalka és 2007 · Többet látni »
