Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hadaikum

Index Hadaikum

A hadaikum a földtörténet sorrendben legelső eonja, amely az archaikum előtti időket foglalja magában a Föld keletkezésétől számítva.

49 kapcsolatok: Aminosavak, Archaikum, Archeák, Ausztrália (kontinens), Cirkon, Eon, Evolúció, Föld, Földtörténet, Folyadék, Gravitáció, Hadész, Hélium, , Hőmérséklet, Hidrogén, Hold, Kanada, Kémia, Kelvin, Kisbolygó, Lakható övezet, Magma, Mars (bolygó), Mega-annum, Metán, Meteor, Nap, Naprendszer, Napszél, Nemesgázok, Nemzetközi Rétegtani Bizottság, Nyomás, Pálya (csillagászat), Pokol, Protoplanetáris köd, Sebesség, Sejt, Szaturnusz, Szén-dioxid, Szög, Theia (bolygó), Titán (hold), Víz, Világűr, Vulkanizmus, 1912, 1972, 1991.

Aminosavak

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.

Új!!: Hadaikum és Aminosavak · Többet látni »

Archaikum

Az archaikum (vagy régebbi elnevezéssel azoikum, esetleg ősidő) a földtörténet egy eonja.

Új!!: Hadaikum és Archaikum · Többet látni »

Archeák

Az archeák (a görög αρχαία, „ősi eredetűek” kifejezésből), korábbi, elavult nevükön ősbaktériumok (Archaebacteria) az élő szervezetek egyik nagy csoportja.

Új!!: Hadaikum és Archeák · Többet látni »

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.

Új!!: Hadaikum és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »

Cirkon

A cirkon cirkóniumtartalmú nezoszilikát, a gránátcsoport tagja.

Új!!: Hadaikum és Cirkon · Többet látni »

Eon

Az eon a legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán a Föld történetének tagolásában.

Új!!: Hadaikum és Eon · Többet látni »

Evolúció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).

Új!!: Hadaikum és Evolúció · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Hadaikum és Föld · Többet látni »

Földtörténet

A Föld bolygó az űrből (Apollo–17, 1972) A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre (4 567 000 000 év) nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainkig.

Új!!: Hadaikum és Földtörténet · Többet látni »

Folyadék

Örvénylő folyadék A folyadék (ideális folyadéknak tekintve) az anyagnak azon halmazállapota, amelyben az anyag felveszi a tárolásra szolgáló edény alakját, megtartja a térfogatát és nem képes csavaróerők továbbítására.

Új!!: Hadaikum és Folyadék · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: Hadaikum és Gravitáció · Többet látni »

Hadész

Hadész'' Kerberosszal az oldalán'' Hadész vagy kiejtve Hádész (legkorábbi ismert alakban Aidész; görögül ᾍδης roman.: Hádēsz; Ἅιδης Háidēsz, „láthatatlan”) az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában, egyben az alvilág szinonimája is lett.

Új!!: Hadaikum és Hadész · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Hadaikum és Hélium · Többet látni »

A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.

Új!!: Hadaikum és Hő · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Hadaikum és Hőmérséklet · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Hadaikum és Hidrogén · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Új!!: Hadaikum és Hold · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: Hadaikum és Kanada · Többet látni »

Kémia

A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.

Új!!: Hadaikum és Kémia · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Új!!: Hadaikum és Kelvin · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.

Új!!: Hadaikum és Kisbolygó · Többet látni »

Lakható övezet

A lakható övezet vagy lakhatósági zóna egy csillagrendszer ama területe, amelyben az általunk ismert élet ki tud alakulni.

Új!!: Hadaikum és Lakható övezet · Többet látni »

Magma

Felszíni lávafolyás Felszíni lávafolyás A magma felszín alatti, olvadt kőzetanyag.

Új!!: Hadaikum és Magma · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Új!!: Hadaikum és Mars (bolygó) · Többet látni »

Mega-annum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megaannum.

Új!!: Hadaikum és Mega-annum · Többet látni »

Metán

A metán egy telített szénhidrogén, az alkánok (paraffinok) homológ sorának első tagja.

Új!!: Hadaikum és Metán · Többet látni »

Meteor

#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).

Új!!: Hadaikum és Meteor · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Új!!: Hadaikum és Nap · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Új!!: Hadaikum és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Új!!: Hadaikum és Napszél · Többet látni »

Nemesgázok

Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.

Új!!: Hadaikum és Nemesgázok · Többet látni »

Nemzetközi Rétegtani Bizottság

A Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság (angolul International Commission on Stratigraphy, ICS) a rétegtan (sztratigráfia) tudományával foglalkozó nemzetközi szervezet, amelynek elsődleges feladata, hogy a paleontológusok nemzetközi vitájának eredményeként megalkossa a földtörténeti időskála globális sztenderdjeit.

Új!!: Hadaikum és Nemzetközi Rétegtani Bizottság · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Hadaikum és Nyomás · Többet látni »

Pálya (csillagászat)

Ábra az égitest pályaelemeihez A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.

Új!!: Hadaikum és Pálya (csillagászat) · Többet látni »

Pokol

A pokol olyan túlvilági állapot, ahol az érintettnek iszonyú szenvedésekben van része.

Új!!: Hadaikum és Pokol · Többet látni »

Protoplanetáris köd

A protoplanetáris köd egy születőben lévő planetáris köd, egy öreg csillag haldokló fázisa.

Új!!: Hadaikum és Protoplanetáris köd · Többet látni »

Sebesség

A sebesség egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) egy kitüntetett (másik) ponthoz viszonyított mozgásának jellemzésére szolgáló fizikai vektormennyiség.

Új!!: Hadaikum és Sebesség · Többet látni »

Sejt

Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.

Új!!: Hadaikum és Sejt · Többet látni »

Szaturnusz

A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.

Új!!: Hadaikum és Szaturnusz · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Új!!: Hadaikum és Szén-dioxid · Többet látni »

Szög

A szög, mint félegyenespár A szög, mint a sík része Forgásszög A szög mint síkgeometriai fogalom. A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja.

Új!!: Hadaikum és Szög · Többet látni »

Theia (bolygó)

''A ''Theia'' haladása és a Hold keletkezése animáción'' A Theia feltételezett kőzetbolygó, mely a Naprendszer keletkezése után a Földével megegyező sugarú pályán, valószínűleg a Nap–Föld rendszer vagy Lagrange-pontjában keletkezett, de pályája a keletkezésétől számított néhány tízmillió éven belül (tehát valamikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt) instabillá vált, emiatt összeütközött a Földdel.

Új!!: Hadaikum és Theia (bolygó) · Többet látni »

Titán (hold)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Titan (hold).

Új!!: Hadaikum és Titán (hold) · Többet látni »

Víz

A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.

Új!!: Hadaikum és Víz · Többet látni »

Világűr

A világűr a világegyetem égitestek közötti légüres térsége.

Új!!: Hadaikum és Világűr · Többet látni »

Vulkanizmus

A vulkanizmus összetett folyamatok megnevezése, illetve e folyamatok egyes részszakaszainak jelölésére is használják.

Új!!: Hadaikum és Vulkanizmus · Többet látni »

1912

Nincs leírás.

Új!!: Hadaikum és 1912 · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Hadaikum és 1972 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Hadaikum és 1991 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »