Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Ausztria, Íjászat, Bajorország, Belos bán, Besenyők, Borisz Kalamanosz, Csatarend, Fischa, Freisingi Ottó, I. Szobeszláv cseh fejedelem, II. Béla magyar király, II. Géza magyar király, II. Henrik osztrák herceg, II. Ulászló cseh király, III. Konrád német király, Kálmán magyar király, Képes krónika, Keresztes háborúk, Kristó Gyula, Kunok, Lajta, Lovag, Magyar Királyság, Magyarország, Makk Ferenc, Pozsony, Stauf-ház, Székelyek, Szeptember 11., Welf-ház, Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161), 1146.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Fischa menti csata és Ausztria · Többet látni »
Íjászat
Egy X(10) és egy 9 pontos találat Az íjászat (nyilazás) a nyílvesszők íjjal való kilövését jelentő tevékenység.
Új!!: Fischa menti csata és Íjászat · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Fischa menti csata és Bajorország · Többet látni »
Belos bán
Belos bán vagy Belus bán 12. században élt, szerb származású magyar hadvezér, nádor, horvát-dalmát bán.
Új!!: Fischa menti csata és Belos bán · Többet látni »
Besenyők
A besenyők a 8–11. század között a mai Dél-Oroszország területén, majd a magyar honfoglalást követően a mai Ukrajna, Moldova és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget alkotó nép.
Új!!: Fischa menti csata és Besenyők · Többet látni »
Borisz Kalamanosz
Borisz (egyes forrásokban franciás ortográfiával Borics, ahol a c betű sz hangot jelöl) magyar trónkövetelő.
Új!!: Fischa menti csata és Borisz Kalamanosz · Többet látni »
Csatarend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harcrend.
Új!!: Fischa menti csata és Csatarend · Többet látni »
Fischa
Fischa folyó Ausztriában.
Új!!: Fischa menti csata és Fischa · Többet látni »
Freisingi Ottó
Freisingi Ottó, (Klosterneuburg, 1114. – Morimond-i apátság, 1158. szeptember 22.) latin nyelven író középkori német krónikás, a középkor egyik leghíresebb történetírója.
Új!!: Fischa menti csata és Freisingi Ottó · Többet látni »
I. Szobeszláv cseh fejedelem
I.
Új!!: Fischa menti csata és I. Szobeszláv cseh fejedelem · Többet látni »
II. Béla magyar király
II.
Új!!: Fischa menti csata és II. Béla magyar király · Többet látni »
II. Géza magyar király
II.
Új!!: Fischa menti csata és II. Géza magyar király · Többet látni »
II. Henrik osztrák herceg
II.
Új!!: Fischa menti csata és II. Henrik osztrák herceg · Többet látni »
II. Ulászló cseh király
II.
Új!!: Fischa menti csata és II. Ulászló cseh király · Többet látni »
III. Konrád német király
III.
Új!!: Fischa menti csata és III. Konrád német király · Többet látni »
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Új!!: Fischa menti csata és Kálmán magyar király · Többet látni »
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Új!!: Fischa menti csata és Képes krónika · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Fischa menti csata és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Új!!: Fischa menti csata és Kristó Gyula · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Fischa menti csata és Kunok · Többet látni »
Lajta
A Lajta (németül Leitha) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Fischa menti csata és Lajta · Többet látni »
Lovag
Lovagok párbaja középkori kódexben A lovag (latinul miles) a középkori nyugat keresztény Európában átfogó értelemben olyan ember volt, aki vagyoni helyzete révén megengedhette magának a nehézpáncélos lovas hadviselés személyes költségeit.
Új!!: Fischa menti csata és Lovag · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Fischa menti csata és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Fischa menti csata és Magyarország · Többet látni »
Makk Ferenc
Makk Ferenc (Baja, 1940. december 1. – 2018. április 21.) magyar történész, bizantinológus, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa.
Új!!: Fischa menti csata és Makk Ferenc · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Fischa menti csata és Pozsony · Többet látni »
Stauf-ház
A Stauf-dinasztia német (sváb) nemesi család, amelyből a 12.
Új!!: Fischa menti csata és Stauf-ház · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Fischa menti csata és Székelyek · Többet látni »
Szeptember 11.
. Névnapok: Teodóra + Dioméd, Elga, Emil, Emilián, Félix, Helma, Helza, Igor, Jácint, Milán, Milton.
Új!!: Fischa menti csata és Szeptember 11. · Többet látni »
Welf-ház
A Welf-dinasztia német és részben burgund területeken uralkodó, eredetileg frank nemesi család volt, melyet az alábbi fő ágakra oszthatunk fel.
Új!!: Fischa menti csata és Welf-ház · Többet látni »
Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161)
Árpád-házi Zsófia magyar királyi hercegnő (1136. november 3. – Admont, Stájerország, 1161 után) Árpád-házi magyar hercegnő, II. Béla király és Ilona szerb hercegnő leánya, II. Géza, II. László és IV. István húga.
Új!!: Fischa menti csata és Zsófia magyar királyi hercegnő (1136–1161) · Többet látni »
1146
Nincs leírás.
Új!!: Fischa menti csata és 1146 · Többet látni »
