Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
222 kapcsolatok: A kolozsvári magyar színjátszás története, Ady Endre, Agmánd, Agostino Serena, Anonymus, Apáczai Csere János, Apor Péter (történetíró), Arisztokrácia, Aron Pumnul, Áprily Lajos, Óvár (Kolozsvár), Észak-Erdély, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bajorországi Gizella, Balázsfalva, Barabás Miklós Céh, Baróti Szabó Dávid, Barokk, Bauhaus, Bánffy László, Bánffy-palota (Kolozsvár), Báthory István Elméleti Líceum, Báthory István erdélyi fejedelem, Báthory–Apor Szeminárium, Bécs, Bölöni Farkas Sándor, Börtönbüntetés, Belváros (Kolozsvár), Bethlen Farkas (kancellár), Bethlen Gábor, Bethlen Gergely (gróf), Bod Péter, Bolla Márton, Bolyai Tudományegyetem, Brassai Sámuel, Csarnoktemplom, Csehboltozat, Csehország, Délkelet-Európa, Domokos Pál Péter, Dongaboltozat, Egyetem utca (Kolozsvár), Eklektika, Első világháború, Emil Racoviță, Empire (stílus), Erdély, Erdélyi iskola (mozgalom), Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi református egyházkerület, ..., Erdélyi Református Egyházkerület, Erdőfelek, Farkas, Farkas (keresztnév), Farkas utcai református templom, Farkas utcai színház, Farkaslaka, Füzérdísz, Fő tér (Kolozsvár), Felvinczi György, Ferences rend, Gótika, George Bariț, Gesta Hungarorum, Gheorghe Șincai, Gheorghe Lazăr (pedagógus), Gubernium, Gyalui-havasok, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Habsburg Birodalom, Haller János (főkormányzó), Hartmann Antal, Havasalföld, Hálóboltozat, Házsongárdi temető, Hell Miksa, Herepei János (művelődéstörténész), Historizmus, Honfoglalás, Hradzsin, Hunyadi téri színház, I. Apafi Mihály, I. Ferdinánd román király, I. Ferenc József magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Rákóczi György, II. Apafi Mihály, II. József magyar király, II. Károly román király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, II. Rákóczi György, Imre Sándor (pedagógus), Ion Iliescu, Jakó Zsigmond Pál, Jancsó Elemér, Jézus Társasága, Jósika Miklós, Johann Eberhard Blaumann, Josef Leder, Kagerbauer Antal, Kalazanci Szent József, Kanitz Ágoston, Kardiológia, Kálvinizmus, Kántor Lajos (filológus), Kárpát-medence, Kós Károly (építész), Kelemen Lajos (történész), Kemény József, Kis-Szamos, Klasszicizmus, Klinker, Kolozsmonostor, Kolozsmonostori apátság, Kolozsvár, Kolozsvári Bükk, Kolozsvári Filharmónia, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvári testvérek, Kond vezér, Kossuth Lajos, Kovács Dezső (író), Kuncz Aladár, Laczkó Géza, Latin nyelv, Lenhossék József, Lux Kálmán, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyarország, Malom utca (Kolozsvár), Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837), Mária-oszlop (Kolozsvár), Második bécsi döntés, Második világháború, Mátyás király emlékmű, Mátyás király szülőháza, Méhes György (tanár), Méhes Sámuel, Medgyes, Meixner Károly, Meltzl Hugó, Mihail Kogălniceanu, Mike Sándor, Mikecs László, Mikes Kelemen (író), Moldva (fejedelemség), Nagyenyed, Nagyszeben, Német nyelv, Németek, Neoreneszánsz, Nicolae Ceaușescu, Nyírség, Orgona (hangszer), Passuth László, Pataki István (tanár), Pataki Sámuel, Pataki Sámuel (orvos, 1731–1804), Pásztor, Pázmány Péter, Petőfi utca (Kolozsvár), Petelei István (író), Petru Maior, Piaristák, Prága, Révai Károly, Római katolikus egyház, Reformáció, Regensburg, Reményik Károly, Reneszánsz, Rhédey Ádám, Romantika, Román Akadémia, Román görögkatolikus egyház, Román nyelv, Románia, Románok, Rudnay Sándor, Samuel Micu Klein, Sámi László, Sárospatak, Schneller István (pedagógus), Segesvár, Szabad királyi város, Szabó Károly (történész), Szabó T. Attila, Szabók bástyája (Kolozsvár), Szász Béla, Szószék, Szeged, Szeminárium (papnevelő intézet), Szentpéteri templom (Kolozsvár), Szilágyi Ferenc (történész), Szilágyi Sándor (történész), Szilágyság, Szláv népek, Szopos Sándor, Tétény vezér, Török Aurél, Török Zoltán (geológus), Törökök, Teleki Ádám (költő), Teleki József (kormányzó), Teleki László (politikus, 1811–1861), Teleki Sándor (honvédtiszt), Tized, Torma Károly, Transilvania Filharmónia, Tulogdy János, Udvarhelyszék, Ulrich Ferenc, Utolsó vacsora, Vasile Goldiș, Velence (Olaszország), Victor Babeș, Xántus János (földrajztudós, 1917–1982), Zólyom vármegye, Zsigmond magyar király, 15. század, 1989-es romániai forradalom. Bővíteni index (172 több) »
A kolozsvári magyar színjátszás története
A Farkas utcai kőszínház A Hunyadi-téri színházépület, jelenleg a Nemzeti Színház otthona A sétatéri színház Janovics idejében Szentgyörgyi István, Laczkó Aranka, Poór Lili, Baranyai Jolán, Stefanides (karmester), Sümegi Ödön, II. sor: Jakabfi, Bretán Miklós, Szakács Andor, Lévai Ilonka, Táray Ferenc, Áldor Juliska, Fekete Mihály (Áldor Juliska fölött), Hetényi Elemér, Horváth Nusi, Leövey Leo, Miklósi Margit, Betegh László (pénztáros), Berki József, Német gazda, Váradi Miklós, III. sor: Ungvári Kálmán, Továbbá: Lukács, Harcsai (ügyelő), Némedi Mátyás, Bródy Miklós (karmester), Koller János, Szilágyi (díszletmester), Szalai (kellékes), Kovács (főszabó), Bérciné, Copán Flóri, Erdélyi Margit, Cenker Rózsi. A sétatéri színházépület jelenleg A kolozsvári magyar színjátszás több mint 200 éves múltra tekint vissza.
Új!!: Farkas utca és A kolozsvári magyar színjátszás története · Többet látni »
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Farkas utca és Ady Endre · Többet látni »
Agmánd
Az Agmánd ismeretlen eredetű és jelentésű régi magyar név.
Új!!: Farkas utca és Agmánd · Többet látni »
Agostino Serena
Agostino Serena, egyes forrásokban Serena Ágoston (Arogno, 1580 körül – 1654) főként Erdélyben működött svájci–olasz építész.
Új!!: Farkas utca és Agostino Serena · Többet látni »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Új!!: Farkas utca és Anonymus · Többet látni »
Apáczai Csere János
Apáczai Csere János, születési nevén Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. június 10.? – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
Új!!: Farkas utca és Apáczai Csere János · Többet látni »
Apor Péter (történetíró)
Báró altorjai Apor Péter (Altorja, 1676. június 3. – Altorja, 1752. szeptember 22.) történetíró, főispán, királybíró.
Új!!: Farkas utca és Apor Péter (történetíró) · Többet látni »
Arisztokrácia
Az arisztokrácia eredetileg olyan politikai rendszert jelent, amelyben a legkiválóbbaknak, a legjobbaknak uralma érvényesül.
Új!!: Farkas utca és Arisztokrácia · Többet látni »
Aron Pumnul
emléktáblája a Báthory István Elméleti Líceum falán Aron Pumnul (Kucsuláta, 1818. november 27. – Csernovic, 1866. január 24.) román nyelvész.
Új!!: Farkas utca és Aron Pumnul · Többet látni »
Áprily Lajos
Emléktábla a Budapest II., Frankel Leó út 21. szám alatt Emlékház Parajdon a Király utcában Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító.
Új!!: Farkas utca és Áprily Lajos · Többet látni »
Óvár (Kolozsvár)
Az Óvár térképe 1831-ből Az Óvár Kolozsvár legrégebbi része, amely a belváros északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Farkas utca és Óvár (Kolozsvár) · Többet látni »
Észak-Erdély
Észak-Erdély általánosabb értelemben Erdély északi része, konkrétabban a második bécsi döntés nyomán 1940-től 1944-ig Romániától Magyarországhoz visszakerült terület elnevezése.
Új!!: Farkas utca és Észak-Erdély · Többet látni »
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.
Új!!: Farkas utca és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Bajorországi Gizella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gizella magyar királyné.
Új!!: Farkas utca és Bajorországi Gizella · Többet látni »
Balázsfalva
Balázsfalva (szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Farkas utca és Balázsfalva · Többet látni »
Barabás Miklós Céh
A Barabás Miklós Céh (BMC) romániai magyar képzőművészeti egyesület.
Új!!: Farkas utca és Barabás Miklós Céh · Többet látni »
Baróti Szabó Dávid
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár.
Új!!: Farkas utca és Baróti Szabó Dávid · Többet látni »
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Új!!: Farkas utca és Barokk · Többet látni »
Bauhaus
A Bauhaus-képzés alapelvei (németül) A Bauhaus épülete Dessauban A Bauhaus a 20.
Új!!: Farkas utca és Bauhaus · Többet látni »
Bánffy László
Báró Losonczi Bánffy László (Beresztelke, 1671. július 23. – 1753?) Kraszna vármegye főispánja.
Új!!: Farkas utca és Bánffy László · Többet látni »
Bánffy-palota (Kolozsvár)
A Bánffy-címer a főhomlokzaton A palota belső udvara A kolozsvári Bánffy-palota Kolozsvár főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely a város Szépművészeti Múzeumának ad helyet.
Új!!: Farkas utca és Bánffy-palota (Kolozsvár) · Többet látni »
Báthory István Elméleti Líceum
A Báthory István Elméleti Líceum egyike Kolozsvár legrégebbi középiskoláinak.
Új!!: Farkas utca és Báthory István Elméleti Líceum · Többet látni »
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Új!!: Farkas utca és Báthory István erdélyi fejedelem · Többet látni »
Báthory–Apor Szeminárium
A kolozsvári Báthory–Apor Szeminárium, más néven Szent József Fiúnevelde, amelyet Kisépületnek neveznek az oda járó diákok, barokk műemlék épület az Egyetem utcában (str. Universității).
Új!!: Farkas utca és Báthory–Apor Szeminárium · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Farkas utca és Bécs · Többet látni »
Bölöni Farkas Sándor
Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. január 15. – Kolozsvár, 1842. február 2.) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
Új!!: Farkas utca és Bölöni Farkas Sándor · Többet látni »
Börtönbüntetés
A börtönbüntetés a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama.
Új!!: Farkas utca és Börtönbüntetés · Többet látni »
Belváros (Kolozsvár)
A Belváros felülnézetből Kolozsvár belvárosának térképe Kolozsvár főtere a 19. század elején Kolozsvár belvárosa a régi történelmi városmag a Kis-Szamos jobb partján.
Új!!: Farkas utca és Belváros (Kolozsvár) · Többet látni »
Bethlen Farkas (kancellár)
Bethleni Bethlen Farkas (1639. – Bethlenszentmiklós, 1679. december 30.) Erdély kancellárja, történetíró.
Új!!: Farkas utca és Bethlen Farkas (kancellár) · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: Farkas utca és Bethlen Gábor · Többet látni »
Bethlen Gergely (gróf)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bethlen Gergely (katona).
Új!!: Farkas utca és Bethlen Gergely (gróf) · Többet látni »
Bod Péter
Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.) református lelkész, irodalomtörténész, egyháztörténész, történész, író; „a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa.” Széles körű gyűjtőmunkával és levelezéssel, magyar és külföldi történetírók munkájának tanulmányozásával arra törekedett, hogy egyházának és szűkebb hazájának kulturális hagyatékát összegyűjtse.
Új!!: Farkas utca és Bod Péter · Többet látni »
Bolla Márton
Bolla Márton (Sümeg, 1751. április 14. – Pest, 1831. november 7.) piarista áldozópap és tartományi főnök, történész.
Új!!: Farkas utca és Bolla Márton · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Farkas utca és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Brassai Sámuel
Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.
Új!!: Farkas utca és Brassai Sámuel · Többet látni »
Csarnoktemplom
Csarnoktemplom belseje Schneebergben A csarnoktemplom olyan templom, melynek mellékhajói ugyanakkora magasak, mint a főhajó, így nem nevezhető bazilikális rendszerűnek.
Új!!: Farkas utca és Csarnoktemplom · Többet látni »
Csehboltozat
Csehboltozat A csehboltozat egy félgömbből (fél ellipszoidból) kialakított boltozat.
Új!!: Farkas utca és Csehboltozat · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Farkas utca és Csehország · Többet látni »
Délkelet-Európa
Délkelet-Európa területe a Ciprusi Köztársaság jelölése nélkül Délkelet-Európa Európa egyik régiója.
Új!!: Farkas utca és Délkelet-Európa · Többet látni »
Domokos Pál Péter
Domokos Pál Péter (Várdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója.
Új!!: Farkas utca és Domokos Pál Péter · Többet látni »
Dongaboltozat
Dongaboltozat Dongaboltozat A dongaboltozat az egyirányban görbülő boltozatok alaptípusa; általában félhenger alakú, transzlációs boltozat.
Új!!: Farkas utca és Dongaboltozat · Többet látni »
Egyetem utca (Kolozsvár)
Az Egyetem utca (románul Str. Universității) Kolozsvár belvárosában található.
Új!!: Farkas utca és Egyetem utca (Kolozsvár) · Többet látni »
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Új!!: Farkas utca és Eklektika · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Farkas utca és Első világháború · Többet látni »
Emil Racoviță
Emil Racoviță (Jászvásár, 1868. november 15. – Kolozsvár, 1947. november 19.) román barlangkutató és biológus.
Új!!: Farkas utca és Emil Racoviță · Többet látni »
Empire (stílus)
Országalma. Az épület az empire szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza Ruhavonal és frizura, rajz 1810-ből Az empire (kiejtés: ampír) stílus.
Új!!: Farkas utca és Empire (stílus) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Farkas utca és Erdély · Többet látni »
Erdélyi iskola (mozgalom)
Az erdélyi iskola (románul Școala Ardeleană) a felvilágosodás korának román kulturális mozgalma, amely azt követően alakult ki, hogy az erdélyi román ortodox egyház újra elismerte a pápa fennhatóságát és megalakították a román görögkatolikus egyházat.
Új!!: Farkas utca és Erdélyi iskola (mozgalom) · Többet látni »
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Új!!: Farkas utca és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »
Erdélyi református egyházkerület
A reformáció már a 16. század ötödik évtizedében meggyökerezett az erdélyi magyar lakosság körében és a református teológia hamarosan uralkodóvá vált.
Új!!: Farkas utca és Erdélyi református egyházkerület · Többet látni »
Erdélyi Református Egyházkerület
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi református egyházkerület.
Új!!: Farkas utca és Erdélyi Református Egyházkerület · Többet látni »
Erdőfelek
A Kós Károly által újjáépített középkori ortodox templom, előtte Nagy István moldvai vajda szobra 120px Nagyrészt szétvágott gömbkövek a falutól nyugatra fekvő Medve-árokban Erdőfelek, 1910-ig Felek (románul Feleacu) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Farkas utca és Erdőfelek · Többet látni »
Farkas
#ÁTIRÁNYÍTÁS Farkas (egyértelműsítő lap).
Új!!: Farkas utca és Farkas · Többet látni »
Farkas (keresztnév)
A FarkasA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név régi magyar férfinév.
Új!!: Farkas utca és Farkas (keresztnév) · Többet látni »
Farkas utcai református templom
A Farkas utcai református templom (hivatalos nevén: Belvárosi református templom) Kolozsvár híres gótikus műemléke, a Kolozsvár-Belvárosi református egyházközség temploma.
Új!!: Farkas utca és Farkas utcai református templom · Többet látni »
Farkas utcai színház
A kolozsvári Farkas utcai színház (gyakran Farkas utcai kőszínház néven említik) az első magyarországi színházépület volt.
Új!!: Farkas utca és Farkas utcai színház · Többet látni »
Farkaslaka
Farkaslaka, Tamási Áron síremléke Farkaslaka (románul Lupeni, első román neve 1854-ből való: Fărcașlăcă, később Fărcăsfălău. németül Wolfsdorf) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Farkas utca és Farkaslaka · Többet látni »
Füzérdísz
A milánói Porta Venezia füzérdísze A füzérdísz, másként feszton vagy girland szalaggal összefont virágokat, gyümölcsöket, leveleket mintázó épületdísz.
Új!!: Farkas utca és Füzérdísz · Többet látni »
Fő tér (Kolozsvár)
Kolozsvár főtere a 19. század elején A Fő tér (azaz Egyesülés tér) századok óta Kolozsvár jelképe és központja, a város főtere.
Új!!: Farkas utca és Fő tér (Kolozsvár) · Többet látni »
Felvinczi György
Felvinczi György (Felvinc, Torda-Aranyos vármegye, 1645 körül – Kolozsvár, 1716. február ?) magyar színműíró, színigazgató, műfordító.
Új!!: Farkas utca és Felvinczi György · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Farkas utca és Ferences rend · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Farkas utca és Gótika · Többet látni »
George Bariț
George Bariț (korabeli magyar forrásokban: Báricz György, névváltozat: George Barițiu) (Zsuk, 1812. június 4. – Nagyszeben, 1893. május 2.) román történész, újságíró, az első erdélyi román újság megalapítója, az ASTRA (Asociația Transilvană pentru Literatura Română și Cultura Poporului Român) kulturális egyesület megalapítója.
Új!!: Farkas utca és George Bariț · Többet látni »
Gesta Hungarorum
A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe.
Új!!: Farkas utca és Gesta Hungarorum · Többet látni »
Gheorghe Șincai
Gheorghe Șincai, magyaros írásmóddal Sinkay György (Mezősámsond, 1754. február 28. – Petőszinye, 1816. november 2.) román történész, nyelvész, fordító, költő, az erdélyi iskola képviselője.
Új!!: Farkas utca és Gheorghe Șincai · Többet látni »
Gheorghe Lazăr (pedagógus)
Gheorghe Lazăr, magyaros írásmóddal Lázár György (Felek, Szeben vármegye, 1779. június 5. – Felek, 1823. szeptember 17.) román pedagógus, író, görögkeleti lelkész és teológus.
Új!!: Farkas utca és Gheorghe Lazăr (pedagógus) · Többet látni »
Gubernium
Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.
Új!!: Farkas utca és Gubernium · Többet látni »
Gyalui-havasok
A Gyalui-havasok (névváltozata: Andrássy-havasok) az Erdélyi-szigethegység északi részéhez sorolható hegység.
Új!!: Farkas utca és Gyalui-havasok · Többet látni »
Gyulai Pál (irodalomtörténész)
Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.
Új!!: Farkas utca és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Farkas utca és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Haller János (főkormányzó)
Hallerkői Haller János (1692 – 1756. október 18.) magyar nemes, Erdély kormányzója.
Új!!: Farkas utca és Haller János (főkormányzó) · Többet látni »
Hartmann Antal
Hartmann Antal (Buda, 1735. április 22. – Fény, 1788. február 2.) teológiai doktor, főesperes-plébános.
Új!!: Farkas utca és Hartmann Antal · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Farkas utca és Havasalföld · Többet látni »
Hálóboltozat
A hálóboltozat a gótikus építészetben megtalálható jellegzetes boltozati forma.
Új!!: Farkas utca és Hálóboltozat · Többet látni »
Házsongárdi temető
A Házsongárdi temető Kolozsvár történelmi temetőkertje, melynek bejárata a Petőfi utcából nyílik.
Új!!: Farkas utca és Házsongárdi temető · Többet látni »
Hell Miksa
Hell Miksa mellszobra Alsó-Ausztria, Maria Enzersdorfer Friedhof Hell Miksa vagy Maximilian Hell (született: Rudolf Maximilian Hölla Hell nevet 1760-tól használta) (Selmecbánya, 1720. május 15. – Bécs, 1792. április 18.) a Magyarországhoz tartozó Felvidéken született csillagász, matematikus, fizikus.
Új!!: Farkas utca és Hell Miksa · Többet látni »
Herepei János (művelődéstörténész)
Herepei János (Kolozsvár, 1891. október 11. – Szeged, 1970. október 30.) erdélyi magyar művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató, régész.
Új!!: Farkas utca és Herepei János (művelődéstörténész) · Többet látni »
Historizmus
A historizmus (a latin történetiség szóból) az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége a művészetben.
Új!!: Farkas utca és Historizmus · Többet látni »
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Új!!: Farkas utca és Honfoglalás · Többet látni »
Hradzsin
A prágai vár Kolozsvári Márton és György, 1373) A Hradzsin Prága egyik történelmi negyede.
Új!!: Farkas utca és Hradzsin · Többet látni »
Hunyadi téri színház
A kolozsvári Hunyadi téri színház, más néven kolozsvári Nemzeti Színház a város meghatározó, a Farkas utcai színházat felváltó művelődési intézménye volt az első világháború előtt és a második bécsi döntést követő években (1940–1944).
Új!!: Farkas utca és Hunyadi téri színház · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: Farkas utca és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Ferdinánd román király
I.
Új!!: Farkas utca és I. Ferdinánd román király · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Farkas utca és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Farkas utca és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Rákóczi György
Felsővadászi I. (Öreg) Rákóczi György (Szerencs, 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Új!!: Farkas utca és I. Rákóczi György · Többet látni »
II. Apafi Mihály
Az Apafiak címere 200px Apanagyfalvi II.
Új!!: Farkas utca és II. Apafi Mihály · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Farkas utca és II. József magyar király · Többet látni »
II. Károly román király
II.
Új!!: Farkas utca és II. Károly román király · Többet látni »
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Új!!: Farkas utca és II. Mihály havasalföldi fejedelem · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: Farkas utca és II. Rákóczi György · Többet látni »
Imre Sándor (pedagógus)
Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. október 13. – Budapest, 1945. március 11.) magyar pedagógus, művelődéspolitikus.
Új!!: Farkas utca és Imre Sándor (pedagógus) · Többet látni »
Ion Iliescu
Ion Iliescu (Oltenița, 1930. március 3.–) román politikus és államférfi, aki az első, nép által demokratikusan megválasztott elnök volt Romániában 1990 és 1996, majd 2000 és 2004 között.
Új!!: Farkas utca és Ion Iliescu · Többet látni »
Jakó Zsigmond Pál
Jakó Zsigmond Pál (Jakó Zsigmond, román nyelvű publikációiban Sigismund Jakó) (Biharfélegyháza, 1916. szeptember 2. – Kolozsvár, 2008. október 26.) Széchenyi-díjas romániai magyar történész, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1988).
Új!!: Farkas utca és Jakó Zsigmond Pál · Többet látni »
Jancsó Elemér
Sírja a Házsongárdi temetőben (Kertek rész) – bal oldali sírkő Kezdivásárhelyi Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905. április 10. – Kolozsvár, 1971. november 12.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, Jancsó Ödön fia, Jancsó Béla öccse, Jancsó Miklós apja, Jancsó Noémi nagyapja.
Új!!: Farkas utca és Jancsó Elemér · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: Farkas utca és Jézus Társasága · Többet látni »
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Új!!: Farkas utca és Jósika Miklós · Többet látni »
Johann Eberhard Blaumann
Johann Eberhard Blaumann (Böblingen, 1732. július 4. – Nagyszeben, 1786. február 5.) német származású erdélyi építész, szobrász, kőfaragó.
Új!!: Farkas utca és Johann Eberhard Blaumann · Többet látni »
Josef Leder
Josef Leder, Joseph Leder vagy magyaros névalakban Leder József (1749–1814) cseh területről származó német építőmester, a 18–19.
Új!!: Farkas utca és Josef Leder · Többet látni »
Kagerbauer Antal
Kagerbauer Antal, (Abrudbánya, 1814. június 5. – Torda, 1872. október 8.) a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze.
Új!!: Farkas utca és Kagerbauer Antal · Többet látni »
Kalazanci Szent József
Kalazanci József (eredeti spanyol nevén José de Calasanz Gastón, latinos magyarsággal Kalazancius, szerzetesi nevén Josephus a Matre Dei), katolikus nevén Kalazanci Szent József (Peralta de la Sal, 1557. szeptember 11. – Róma, 1648. augusztus 25.) a piarista rend alapítója.
Új!!: Farkas utca és Kalazanci Szent József · Többet látni »
Kanitz Ágoston
Kanitz Ágoston vagy gyakran Kanitz Ágost (Lugos, 1843. április 25. – Kolozsvár, 1896. július 12.) botanikus.
Új!!: Farkas utca és Kanitz Ágoston · Többet látni »
Kardiológia
EKG-hullám); az EKG a kardiológia egyik legalapvetőbb és legfontosabb vizsgáló eszköze A kardiológia a belgyógyászat egyik ága, mely a szív és az erek betegségeivel foglalkozó tudományág.
Új!!: Farkas utca és Kardiológia · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Farkas utca és Kálvinizmus · Többet látni »
Kántor Lajos (filológus)
Kántor Lajos (Dés, 1890. szeptember 20. – Kolozsvár, 1966. április 19.) magyar pedagógus, filológus, tankönyvíró.
Új!!: Farkas utca és Kántor Lajos (filológus) · Többet látni »
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Új!!: Farkas utca és Kárpát-medence · Többet látni »
Kós Károly (építész)
Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Új!!: Farkas utca és Kós Károly (építész) · Többet látni »
Kelemen Lajos (történész)
Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877. szeptember 30. – Kolozsvár, 1963. július 29.) levéltáros, történész.
Új!!: Farkas utca és Kelemen Lajos (történész) · Többet látni »
Kemény József
Magyargyerőmonostori gróf Kemény József (Gerend, 1795. szeptember 11. – Gerend, 1855. szeptember 12.) erdélyi történetíró.
Új!!: Farkas utca és Kemény József · Többet látni »
Kis-Szamos
A Kis-Szamos folyó Romániában.
Új!!: Farkas utca és Kis-Szamos · Többet látni »
Klasszicizmus
Lánchíd, William Tierney Clark alkotása A klasszicizmus a 18. század második felétől a 19. század elejéig uralkodó stílustörténeti korszak és korstílus.
Új!!: Farkas utca és Klasszicizmus · Többet látni »
Klinker
Forró klinker. A klinker a portland cement gyártása során a cementégető kemencében keletkező szilárd anyag, mely zsugorodással alakul ki, általában 3-25 mm átmérőjű darabokká.
Új!!: Farkas utca és Klinker · Többet látni »
Kolozsmonostor
A Monostori negyed 1975-ben Monostor negyedi panoráma Az épülő Szent Péter-Pál ortodox templom Kolozsmonostor (románul: Cluj-Mănăștur, németül: Abtsdorf) hajdan önálló falu Kolozsvár mellett, jelenleg Monostori negyed néven Kolozsvár legnagyobb tömbháznegyede.
Új!!: Farkas utca és Kolozsmonostor · Többet látni »
Kolozsmonostori apátság
A kolozsmonostori apátság a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye volt Erdélyben.
Új!!: Farkas utca és Kolozsmonostori apátság · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Farkas utca és Kolozsvár · Többet látni »
Kolozsvári Bükk
A Kolozsvári Bükk erdőség Kolozsvár határában, a város déli részén.
Új!!: Farkas utca és Kolozsvári Bükk · Többet látni »
Kolozsvári Filharmónia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Transilvania Filharmónia.
Új!!: Farkas utca és Kolozsvári Filharmónia · Többet látni »
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (román: Institutul Teologic Protestant) egy protestáns szemináriumi és magánegyetem Romániában.
Új!!: Farkas utca és Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet · Többet látni »
Kolozsvári testvérek
prágai várban A szobor az eredeti helyén egy 1870-es fényképen A Kolozsvári testvérek a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a prágai Szent György-szobor.
Új!!: Farkas utca és Kolozsvári testvérek · Többet látni »
Kond vezér
Kond (Könd, Kund, Kend, Kende, Kurszán) vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.
Új!!: Farkas utca és Kond vezér · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Farkas utca és Kossuth Lajos · Többet látni »
Kovács Dezső (író)
Kovács Dezső (Magyarlápos, 1866. december 29. – Kolozsvár, 1935. június 17.) magyar író, kritikus, szerkesztő.
Új!!: Farkas utca és Kovács Dezső (író) · Többet látni »
Kuncz Aladár
Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító.
Új!!: Farkas utca és Kuncz Aladár · Többet látni »
Laczkó Géza
Laczkó Géza (Budapest, 1884. december 3. – Budapest, 1953. december 1.) író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő.
Új!!: Farkas utca és Laczkó Géza · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Farkas utca és Latin nyelv · Többet látni »
Lenhossék József
A Pesti Egyetem Orvostudományi Karának egyetemi tanárai 1863-ban. Balról jobbra állnak (1) Diescher János, (2) Wagner János, (3) Arányi Lajos, (4) Semmelweis Ignác (kezeit keresztben tartja), (5) Lippay Gáspár, (6) Lenhossék József, (7) Jendrássik Jenő, (8) Nedelkó Döme, (9) Linzbauer Ferenc, (10) Wachtel Dávid, (11) Stockinger Tamás. Ülnek: (12) Zlamál Vilmos, (13) Sauer Ignác, (14) Rupp N. János, (15) Balassa János. Festő Marastoni József Lenhossék József (Buda, Várnegyed, 1818. március 20. – Budapest, 1888. december 2.) magyar orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Farkas utca és Lenhossék József · Többet látni »
Lux Kálmán
A lillafüredi palotaszálló Lux Kálmán sírja Budapesten. Új köztemető: 89-2-57. Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14. – Budapest, 1961. december 21.) építész, restaurátor, a Ferenc József-rend lovagja.
Új!!: Farkas utca és Lux Kálmán · Többet látni »
Magyar Nemzeti Múzeum
A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.
Új!!: Farkas utca és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Farkas utca és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Farkas utca és Magyarország · Többet látni »
Malom utca (Kolozsvár)
A Malom utca (románul Str. George Bariţiu) Kolozsvár belvárosában található.
Új!!: Farkas utca és Malom utca (Kolozsvár) · Többet látni »
Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837)
Martin Hochmeister (Nagyszeben, 1767. április 19. – Nagyszeben, 1837. január 9.) erdélyi szász könyvkiadó és nyomdász.
Új!!: Farkas utca és Martin Hochmeister (nyomdász, 1767–1837) · Többet látni »
Mária-oszlop (Kolozsvár)
A Mária-oszlop a piarista templom előtt (1859) A Mária-oszlop a Szentpéteri templom mögött A kolozsvári Mária-oszlop egy barokk fogadalmi szobor, Erdély második legrégibb köztéri szobra (Nagyszeben után).
Új!!: Farkas utca és Mária-oszlop (Kolozsvár) · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Farkas utca és Második bécsi döntés · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Farkas utca és Második világháború · Többet látni »
Mátyás király emlékmű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mátyás király emlékmű (Kolozsvár).
Új!!: Farkas utca és Mátyás király emlékmű · Többet látni »
Mátyás király szülőháza
Az emléktábla Mátyás király szülőháza, Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem épülete az Óvárban található gótikus stílusú műemlék.
Új!!: Farkas utca és Mátyás király szülőháza · Többet látni »
Méhes György (tanár)
Méhes György (Visk, 1746. – Kolozsvár, 1809. március 12.) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár, író.
Új!!: Farkas utca és Méhes György (tanár) · Többet látni »
Méhes Sámuel
Méhes Sámuel (Kolozsvár, 1785. január 30. – Kolozsvár, 1852. március 29.) tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár az MTA levelező tagja (1836).
Új!!: Farkas utca és Méhes Sámuel · Többet látni »
Medgyes
Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Farkas utca és Medgyes · Többet látni »
Meixner Károly
Meixner Károly magyar építész.
Új!!: Farkas utca és Meixner Károly · Többet látni »
Meltzl Hugó
Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben Lomnitzi Meltzl Hugó (Szászrégen, 1846. július 31. – Nagyvárad, 1908. január 20.) bölcsész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, dékán, rektor.
Új!!: Farkas utca és Meltzl Hugó · Többet látni »
Mihail Kogălniceanu
Mihail Kogălniceanu (Jászvásár, 1817. szeptember 6. – Párizs, 1891. június 20.) román történész, író, újságíró, politikus.
Új!!: Farkas utca és Mihail Kogălniceanu · Többet látni »
Mike Sándor
Sírja a Házsongárdi temetőben Al-torjai Mike Sándor (Szentmihály, 1795. január 22. – Kolozsvár, 1867. május 24.) magyar történész.
Új!!: Farkas utca és Mike Sándor · Többet látni »
Mikecs László
Mikecs László (Bihardiószeg, 1917. szeptember 27. – Taganrog-fogolytábor, Szovjetunió, 1944. december 4.) tanár, történész, néprajzkutató, nyelvész.
Új!!: Farkas utca és Mikecs László · Többet látni »
Mikes Kelemen (író)
Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.) magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitartott mellette, illetve később emléke mellett is.
Új!!: Farkas utca és Mikes Kelemen (író) · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Farkas utca és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagyenyed
Nagyenyed környéke 1770 körül A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye (1905) A nagyenyedi kollégium ma alapítójának szobra az intézmény udvarán Bethlen Gábor szobra a Kollégium parkjában Nagyenyed (románul Aiud, németül Straßburg am Mieresch, más néven Enyeden, latinul Egidiopolis, vagy Brucla, szászul Stroßbrich) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Farkas utca és Nagyenyed · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Farkas utca és Nagyszeben · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Farkas utca és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Farkas utca és Németek · Többet látni »
Neoreneszánsz
Városháza, Bielsko-Biała A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza.
Új!!: Farkas utca és Neoreneszánsz · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Farkas utca és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Új!!: Farkas utca és Nyírség · Többet látni »
Orgona (hangszer)
Az orgona összetett aerofon hangszer, hangját ajaksípok és nyelvsípok adják.
Új!!: Farkas utca és Orgona (hangszer) · Többet látni »
Passuth László
Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) magyar író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja.
Új!!: Farkas utca és Passuth László · Többet látni »
Pataki István (tanár)
Pataki István (Sárospatak, 1640 – Kolozsvár, 1693. január 2.) református főiskolai tanár.
Új!!: Farkas utca és Pataki István (tanár) · Többet látni »
Pataki Sámuel
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pataki Sámuel (egyértelműsítő lap).
Új!!: Farkas utca és Pataki Sámuel · Többet látni »
Pataki Sámuel (orvos, 1731–1804)
Sárospataki Pataki Sámuel (Dés, 1731. március 20. – Kolozsvár, 1804. szeptember 10.) orvosdoktor és tanár.
Új!!: Farkas utca és Pataki Sámuel (orvos, 1731–1804) · Többet látni »
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Új!!: Farkas utca és Pásztor · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: Farkas utca és Pázmány Péter · Többet látni »
Petőfi utca (Kolozsvár)
A Petőfi utca (románul Str. Avram Iancu) Kolozsvár belvárosában található; a történelmi belváros egyik legújabb utcája.
Új!!: Farkas utca és Petőfi utca (Kolozsvár) · Többet látni »
Petelei István (író)
Petelei István (Marosvásárhely, 1852. szeptember 13. – Kolozsvár, 1910. január 5.) erdélyi magyar szépíró, hírlapíró.
Új!!: Farkas utca és Petelei István (író) · Többet látni »
Petru Maior
Petru Maior (Marosvásárhely, 1756. – Buda, 1821. február 14.) román görögkatolikus pap, író, történész, nyelvész, az erdélyi iskola kiemelkedő képviselője.
Új!!: Farkas utca és Petru Maior · Többet látni »
Piaristák
A piarista rend katolikus tanító szerzetesrend.
Új!!: Farkas utca és Piaristák · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Farkas utca és Prága · Többet látni »
Révai Károly
Révai Károly, Oblatek Károly (Abrudbánya, 1856. október 2. – Nagybánya, 1923. április 16.) romániai magyar író, költő, műfordító.
Új!!: Farkas utca és Révai Károly · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Farkas utca és Római katolikus egyház · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Farkas utca és Reformáció · Többet látni »
Regensburg
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.
Új!!: Farkas utca és Regensburg · Többet látni »
Reményik Károly
Reményik Károly, teljes nevén Reményik Károly János (Dobsina, 1857. augusztus 11. – Kolozsvár, 1935. február 12.) erdélyi építészmérnök, Reményik Sándor apja.
Új!!: Farkas utca és Reményik Károly · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Farkas utca és Reneszánsz · Többet látni »
Rhédey Ádám
Rhédey Ádám (1768 – 1849. január 27.) főispán.
Új!!: Farkas utca és Rhédey Ádám · Többet látni »
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Új!!: Farkas utca és Romantika · Többet látni »
Román Akadémia
A Román Akadémia (románul Academia Română) a legjelentősebb tudományos fórum Romániában.
Új!!: Farkas utca és Román Akadémia · Többet látni »
Román görögkatolikus egyház
A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.
Új!!: Farkas utca és Román görögkatolikus egyház · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Farkas utca és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Farkas utca és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Farkas utca és Románok · Többet látni »
Rudnay Sándor
Rudnói és divékújfalusi Rudnay Sándor (Vágszentkereszt, Magyar Királyság, 1760. október 4. – Esztergom, Magyar Királyság, 1831. szeptember 13.), a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1815 és 1819 között Erdély püspöke, majd 1819-től esztergomi hercegprímás, bíboros 1831-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: Farkas utca és Rudnay Sándor · Többet látni »
Samuel Micu Klein
Samuel Micu Klein, magyaros írásmóddal Klein Sámuel (Cód, 1745. szeptember – Buda, 1806. május 14.), Samuil Klein: román történész, nyelvész, teológus, filozófus, az erdélyi iskola tagja.
Új!!: Farkas utca és Samuel Micu Klein · Többet látni »
Sámi László
Sámi László (Zilah, 1817. november 16. – Kolozsvár, 1881. október 23.) református főiskolai tanár, Sámi Lajos miniszteri fogalmazó testvérbátyja.
Új!!: Farkas utca és Sámi László · Többet látni »
Sárospatak
Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.
Új!!: Farkas utca és Sárospatak · Többet látni »
Schneller István (pedagógus)
Schneller István (Kőszeg, 1847. augusztus 3. – Budapest, 1939. január 25.) pedagógiai író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Farkas utca és Schneller István (pedagógus) · Többet látni »
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Új!!: Farkas utca és Segesvár · Többet látni »
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Új!!: Farkas utca és Szabad királyi város · Többet látni »
Szabó Károly (történész)
Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 17. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.
Új!!: Farkas utca és Szabó Károly (történész) · Többet látni »
Szabó T. Attila
Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató, Szabó T. Ádám nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus apja, Szabó T. Anna költő nagyapja.
Új!!: Farkas utca és Szabó T. Attila · Többet látni »
Szabók bástyája (Kolozsvár)
A Szabók bástyája, a megmaradt várfallal A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül.
Új!!: Farkas utca és Szabók bástyája (Kolozsvár) · Többet látni »
Szász Béla
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szász Béla (egyértelműsítő lap).
Új!!: Farkas utca és Szász Béla · Többet látni »
Szószék
Díszes szószék A kolozsvári Farkas utcai református templom szószéke A szószék vagy pulpitus szónoki emelvény, amely lehetővé teszi, hogy a hallgató közönség a beszélőt jobban hallhassa és láthassa.
Új!!: Farkas utca és Szószék · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Farkas utca és Szeged · Többet látni »
Szeminárium (papnevelő intézet)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeminárium (teológia).
Új!!: Farkas utca és Szeminárium (papnevelő intézet) · Többet látni »
Szentpéteri templom (Kolozsvár)
A Szent Péter és Pál apostolok templom, ismertebb nevén szentpéteri templom Kolozsvár egyik műemlék temploma a város keleti részén, a hajdani Kül-Magyar utca végén.
Új!!: Farkas utca és Szentpéteri templom (Kolozsvár) · Többet látni »
Szilágyi Ferenc (történész)
Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, tanár, újságíró, az MTA levelező tagja, Szilágyi Ferenc teológiai tanár fia, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.
Új!!: Farkas utca és Szilágyi Ferenc (történész) · Többet látni »
Szilágyi Sándor (történész)
Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, az Egyetemi Könyvtár igazgatója 1878-tól haláláig, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
Új!!: Farkas utca és Szilágyi Sándor (történész) · Többet látni »
Szilágyság
A Szilágyság (románul Sălaj), népies nevén Szilágyország (ez a név vonatkozott Szilágy megyére is) Románia északnyugati részén, a Szamos folyó két oldalán elhelyezkedő dombság.
Új!!: Farkas utca és Szilágyság · Többet látni »
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Farkas utca és Szláv népek · Többet látni »
Szopos Sándor
Szopos Sándor (Csíkszereda, 1881. szeptember 8. – Kolozsvár, 1954. december 24.) festőművész, grafikus.
Új!!: Farkas utca és Szopos Sándor · Többet látni »
Tétény vezér
Töhötöm, Tühütüm vagy mai helynévalakban Tétény Anonymus szerint a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike volt.
Új!!: Farkas utca és Tétény vezér · Többet látni »
Török Aurél
Török Aurél III. Béla koponyájával (Budapest, 1890) Török Aurél rajza III. Béláról (1883) Ponori Török Aurél (eredeti nevén Ponori Thewrewk Aurél) (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.) magyar orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1892), egyetemi rendes tanár, és rektor, m. kir.
Új!!: Farkas utca és Török Aurél · Többet látni »
Török Zoltán (geológus)
Török Zoltán (Marosvásárhely, 1893. november 23. – Kolozsvár, 1963. április 12.) erdélyi magyar geológus, földrajztudós, egyetemi tanár.
Új!!: Farkas utca és Török Zoltán (geológus) · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Farkas utca és Törökök · Többet látni »
Teleki Ádám (költő)
Teleki Ádám gróf (1740. – 1792. április 20.) költő, műfordító, Doboka vármegyei főispán, erdélyi kormányszéki tanácsos.
Új!!: Farkas utca és Teleki Ádám (költő) · Többet látni »
Teleki József (kormányzó)
Széki gróf Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig.
Új!!: Farkas utca és Teleki József (kormányzó) · Többet látni »
Teleki László (politikus, 1811–1861)
Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.
Új!!: Farkas utca és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »
Teleki Sándor (honvédtiszt)
Gróf széki Teleki Sándor József János (Kolozsvár, 1821. január 27. – Nagybánya, 1892. május 18.) 1848–49-es magyar katona, honvédezredes, olasz tábornok, főrendiházi tag és a Petőfi Társaság tagja, Petőfi Sándor „vad grófja”.
Új!!: Farkas utca és Teleki Sándor (honvédtiszt) · Többet látni »
Tized
A tized valaminek az egytizede, amelyet hozzájárulásként vagy kötelező adóként fizetnek egy világi (király, földesúr stb.) vagy vallási (egyház) intézménynek.
Új!!: Farkas utca és Tized · Többet látni »
Torma Károly
Csicsókeresztúri Torma Károly (Kudu, 1829. október 13. – Porto d'Anzio, 1897. február 28.) bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja.
Új!!: Farkas utca és Torma Károly · Többet látni »
Transilvania Filharmónia
A kolozsvári Transilvania Filharmónia (hivatalos román neve Filarmonica de Stat Transilvania din Cluj azaz Kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia) a város 1955-ben alakult komolyzenei intézménye, amely szimfonikus zenekart, kórust, kamarazenekart és vonósnégyest működtet, illetve 1965 óta szervezi a Kolozsvári Zenei Ősz fesztivált.
Új!!: Farkas utca és Transilvania Filharmónia · Többet látni »
Tulogdy János
Tulogdy János (Torda, 1891. október 12. – Kolozsvár, 1979. október 1.) magyar földrajztudós, barlangkutató, egyetemi tanár.
Új!!: Farkas utca és Tulogdy János · Többet látni »
Udvarhelyszék
Udvarhelyszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Új!!: Farkas utca és Udvarhelyszék · Többet látni »
Ulrich Ferenc
A salgótarjáni megyei kórház (Fortepan) Ulrich Ferenc (1923 - 2000) Ybl Miklós-díjas magyar építész.
Új!!: Farkas utca és Ulrich Ferenc · Többet látni »
Utolsó vacsora
Az utolsó vacsora (latin cena Domini, cœna Domini, ’az Úr vacsorája’) Jézusnak és tizenkét apostolának utolsó közös pászkavacsorája a Jézus elfogatását és keresztre feszítését megelőző estén.
Új!!: Farkas utca és Utolsó vacsora · Többet látni »
Vasile Goldiș
Vasile Goldiș, korabeli magyar forrásokban Goldis László vagy Goldis Vazul (Bélmocsolya, 1862. november 12. – Arad, 1934. február 10.) román politikus és publicista, az erdélyi kormányzótanács tagja.
Új!!: Farkas utca és Vasile Goldiș · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: Farkas utca és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Victor Babeș
Victor Babeș (Bécs, 1854. július 4. – Bukarest, 1926. október 19.) román orvos, mikrobiológus és az egyik legkorábbi bakteriológus.
Új!!: Farkas utca és Victor Babeș · Többet látni »
Xántus János (földrajztudós, 1917–1982)
Sírja a Házsongárdi temető II.a. parcellájában Ifj.
Új!!: Farkas utca és Xántus János (földrajztudós, 1917–1982) · Többet látni »
Zólyom vármegye
Zólyom vármegye (szlovákul Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Farkas utca és Zólyom vármegye · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Farkas utca és Zsigmond magyar király · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Farkas utca és 15. század · Többet látni »
1989-es romániai forradalom
Az 1989-es romániai forradalom a kelet-európai rendszerváltozások között a legvéresebb volt.
Új!!: Farkas utca és 1989-es romániai forradalom · Többet látni »
