Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Arivara no Narihira

Index Arivara no Narihira

Arivara no Narihira a korai Heian-korszak udvaronca és vaka költője volt.

11 kapcsolatok: Edo-kor, Fukuoka, Heian-kor, Heidzsó-kjó, Hjakunin Issu, Isze Monogatari, Iszei nagyszentély, Nara (Japán), , Ono no Komacsi, Vaka.

Edo-kor

Tokiói utcakép (1834) Az Edo-kor (江戸時代, Edo dzsidai) vagy Tokugava-kor (徳川時代, Tokugava dzsidai) a japán történelem 1603 és 1868 közötti korszaka, mikor a japán társadalom a Tokugava-sógunátus és az ország háromszáz daimjójának uralma alatt állt.

Új!!: Arivara no Narihira és Edo-kor · Többet látni »

Fukuoka

Fukuoka (福岡市) japán város Kjúsú sziget északi részén, Fukuoka prefektúra fővárosa, Kjúsú legnépesebb városa több mint 1,4 millió lakossal (2007).

Új!!: Arivara no Narihira és Fukuoka · Többet látni »

Heian-kor

A Heian-kor (平安時代, Heian dzsidai) a japán történelem azon négy évszázada 794-től 1185-ig, amely a főváros Heiankjóba költözésével kezdődött, és amelyben Minamoto no Joritomo megszilárdította katonai uralmát Kamakurában.

Új!!: Arivara no Narihira és Heian-kor · Többet látni »

Heidzsó-kjó

182x182px Heidzsó-kjó(平城京) Japán fővárosa a késő Nara vagy más néven Tempjó-korszak idején 710-től 784-ig.

Új!!: Arivara no Narihira és Heidzsó-kjó · Többet látni »

Hjakunin Issu

A Hjakunin issu (japánul: 百人一首, Hepburn-átírással: Hyakunin Isshu, 'száz ember egy vers', 'száz ember egy-egy verse'), avagy más néven az Ogura hjakunin issu (japánul: 小倉百人一首, Ogura Hyakunin Isshu) egy klasszikus japán versantológia, amiben száz darab vaka található száz különböző költőtől.

Új!!: Arivara no Narihira és Hjakunin Issu · Többet látni »

Isze Monogatari

Az Iszei történetek (伊勢物語 Ise monogatari) egy japán uta monogatari, vagy úgynevezett vaka költemények és összekapcsolt elbeszélések gyűjteménye a Heian-korból.

Új!!: Arivara no Narihira és Isze Monogatari · Többet látni »

Iszei nagyszentély

Az iszei nagyszentély (japánul: 伊勢神宮, Isze dzsingú, Hepburn-átírással: Ise jingū) a rangelső japán sintó nagyszentély a közép-honsúi Isze városában, illetve a környező erdőben (kokoro no furuszato, ’a szív hazája’, ahogy a turistacsalogató szlogen mondja).

Új!!: Arivara no Narihira és Iszei nagyszentély · Többet látni »

Nara (Japán)

Nara (japánul 奈良市, narasi) japán város Honsú szigetén, amely a Kanszai régiói Nara prefektúra székhelye.

Új!!: Arivara no Narihira és Nara (Japán) · Többet látni »

Nóelőadás a mijadzsimai Icukusima-szentélyben A nó (Hepburn-átírással: nō,, jelentése: ügyesség, képesség) az ősi japán színház négy fő műfaja közül az egyik.

Új!!: Arivara no Narihira és Nó · Többet látni »

Ono no Komacsi

Kikucsi Jószai tusrajza Komacsiról Ono no Komacsi Jositosi fametszetén A Komacsiról elnevezett Sinkanszen E3 szuperexpressz Ono no Komacsi (japánul: 小野 小町, Hepburn-átírással: Ono no Komachi) (825 körül – 900 körül) japán vaka-költőnő, a Heian-kor „hat költőgéniuszának” (rokkaszen) egyike (ide tartozik még Arivara no Narihira, Hendzsó és Ótomo no Kuronusi).

Új!!: Arivara no Narihira és Ono no Komacsi · Többet látni »

Vaka

A Kokin vakasú a vaka költészet korai (900 körüli) antológiája, amely rögzítette a japán költészet formáját A vaka (japánul: 和歌, Hepburn-átírással: waka, ’japán költészet’, ’japán vers’) ősi japán versforma, amely az udvari arisztokrácia körében fejlődött ki a 6. századtól kezdve, s amely a 8. század végétől egyre gyakrabban a tanka (’rövid vers’) megjelölést is kaphatta.

Új!!: Arivara no Narihira és Vaka · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »