Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
15 kapcsolatok: Államok vezetőinek listája 488-ban, Balás szászánida király, Belgrád, Gepidák, Hunvulf, I. Kavád szászánida király, I. Péroz szászánida király, Leontius (trónkövetelő), Noricum, Noricumi Szent Szeverin, Odoaker, Rugiak, Szászánida Birodalom, Theuderik keleti gót király, Zénón bizánci császár.
Államok vezetőinek listája 488-ban
Ezen az oldalon az i. sz.
Új!!: 488 és Államok vezetőinek listája 488-ban · Többet látni »
Balás szászánida király
Balás (? – 488?) Péroz testvére, a Szászánida Birodalom királya 484-488 között.
Új!!: 488 és Balás szászánida király · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: 488 és Belgrád · Többet látni »
Gepidák
Európa 526 körül A gepidák keleti-germán eredetű, a vandálokkal és a gótokkal rokon dialektust beszélő nép volt.
Új!!: 488 és Gepidák · Többet látni »
Hunvulf
Hunvulf, más írásmóddal Onoulf, (440 körül – 493 márciusa) a szkírek ifjabb királya, majd római tábornok.
Új!!: 488 és Hunvulf · Többet látni »
I. Kavád szászánida király
I.
Új!!: 488 és I. Kavád szászánida király · Többet látni »
I. Péroz szászánida király
Péroz (? – 484 januárja) II. Jazdagird (438–456) fia, III. Hurmuz (456–459) testvére, szászánida király 459–484 között.
Új!!: 488 és I. Péroz szászánida király · Többet látni »
Leontius (trónkövetelő)
Leontius, görögösen Leontiosz (trónkövetelő 484. július 19. – 488) feltehetően iszauri – vagy trákiai, esetleg szíriai – származású hadvezér, Zénón keletrómai császár ellencsászára volt.
Új!!: 488 és Leontius (trónkövetelő) · Többet látni »
Noricum
Noricum a Római Birodalom provinciája volt, mely a Keleti-Alpok térségét, elsősorban a mai Ausztria területét foglalta magában.
Új!!: 488 és Noricum · Többet látni »
Noricumi Szent Szeverin
Szent Szeverin (kb. 410 – 482. január 8.) korai keresztény szerzetes.
Új!!: 488 és Noricumi Szent Szeverin · Többet látni »
Odoaker
Odoaker, teljes nevén Flavius Odoaker, neve előfordul még Odovacar, Odowaker, Odoacer írásmóddal is, gyakran említik Odoaker, a herul formában (433 – vélhetőleg 493. március 15.Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 48. oldal) germán származású hadvezér, aki 476-ban megfosztotta trónjától Romulus Augustulust, az utolsó nyugatrómai császárt.
Új!!: 488 és Odoaker · Többet látni »
Rugiak
Rugiföld 460-ban A rugiak egy a Weichsel és az Odera folyók között letelepedett keleti-germán törzs volt.
Új!!: 488 és Rugiak · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: 488 és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Theuderik keleti gót király
Nagy TheuderikA germán nevek írásában nem lehet egyetlen helyes írásmódról beszélni, minthogy az egykorú forrásokban többféle változatban kerülnek elő. Lásd még: Kiss 2004: Iordanes: Getica, A gótok eredete és tettei. oktatási segédkönyv L’ Harmattan, Bp. 2004. 3. javított és bővített! (lásd Kiss M.: Alarich 2004.) kiadás. vagy Theodorik (egykorú, latin nyelvű forrásokban Theodericus, Theodoricus), a német szakirodalom nyomán elterjedt írásmóddal Theoderich, (453/454, újabb kutatás szerint 455A tanulmányban a szerző az írott- és a régészeti források összevetése során meggyőzően bizonyítja, hogy Theoderik születési éve 455, születési helye pedig a Balaton vidéke, feltehetően Valcum (Keszthely-Fenékpuszta).
Új!!: 488 és Theuderik keleti gót király · Többet látni »
Zénón bizánci császár
Zénón (görög Ζήνων, latin Zeno, Zenopolisz, 426 körül – Konstantinápoly, 491. április 9.) iszauri származású keletrómai császár 474-től 475-ig, illetve 476-tól haláláig.
