Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
43 kapcsolatok: Anglia, Arberesek, Augusztus 31., Bohdan Hmelnickij, Hahner Péter, Harmincéves háború, I. Károly angol király, I. Károly angol király fiának trónöröklését kizáró törvény, II. János Kázmér lengyel király, Január 20., Január 25., Január 30., Jaroslav Bořita z Martinic, Július 10., Július 23., Koháry István (országbíró), Kozákok, Lengyelország, London, Május 10., Március 12., Március 20., Március 24., November 11., Országgyűlés, Oszmán Birodalom, Pálffy Pál (nádor), Pápa (egyházfő), Pápai Páriz Ferenc, Pozsony, Római katolikus egyház, Tatárok, Westminster-palota, XI. Kelemen pápa, Zrínyi Ilona, 1580, 1582, 1649 a tudományban, 1649 az irodalomban, 1700, 1716, 1721, 1731.
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Új!!: 1649 és Anglia · Többet látni »
Arberesek
Az arberesek által lakott olasz tartományok: lila – Abruzzo világoszöld – Molise narancs – Campania rózsaszín – Puglia sárga – Basilicata sötétzöld – Calabria kék – Sicilia Az arberesek (albánul arbëreshë) a Dél-Olaszországban élő albán nemzetiség elnevezése.
Új!!: 1649 és Arberesek · Többet látni »
Augusztus 31.
Névnapok: Erika, Bella + Aida, Aldán, Amina, Amira, Árisz, Arisztid, Dórabella, Hanga, Izabella, Metella, Móna, Pamína, Rajmond, Rajmonda, Rajmund, Rajmunda, Ramóna.
Új!!: 1649 és Augusztus 31. · Többet látni »
Bohdan Hmelnickij
Bohdan Hmelnickij, teljes nevén Bohdan Zinovij Mihajlovics Hmelnickij (1593/1595 ? – Csihirin, 1657. augusztus 16.) zaporizzsjai kozák hetman, ukrán uralkodó és hadvezér.
Új!!: 1649 és Bohdan Hmelnickij · Többet látni »
Hahner Péter
Hahner Péter (Budapest, 1954. június 27. –) magyar történész, tanszékvezető egyetemi docens.
Új!!: 1649 és Hahner Péter · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: 1649 és Harmincéves háború · Többet látni »
I. Károly angol király
I.
Új!!: 1649 és I. Károly angol király · Többet látni »
I. Károly angol király fiának trónöröklését kizáró törvény
Az An Act prohibiting the proclaiming any person to be King of England or Ireland, or the Dominions thereof (magyarul Törvény, mely megtiltja, hogy bármely személyt Anglia vagy Írország vagy azok domíniumai királyának kikiáltsanak) egy parlamenti törvény volt, mely királyi jóváhagyás nélkül I. Károly angol király kivégzése napján, 1649.
Új!!: 1649 és I. Károly angol király fiának trónöröklését kizáró törvény · Többet látni »
II. János Kázmér lengyel király
II.
Új!!: 1649 és II. János Kázmér lengyel király · Többet látni »
Január 20.
Névnapok: Fábián, Sebestyén + Eutim, Fabiána, Fabó, Özséb, Sebastian, Sebő, Sebők, Sedékiás, Szebasztian, Tímea.
Új!!: 1649 és Január 20. · Többet látni »
Január 25.
Névnapok: Pál + Apostol, Bottyán, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Saul.
Új!!: 1649 és Január 25. · Többet látni »
Január 30.
Névnapok: Gerda, Martina + Adelgund, Adelgunda, Aminta, Bors, Barsz, Gellért, Gerhárd, Hiacinta, Jácinta, Martinella, Martinka, Orgona, Sziringa, Taciána.
Új!!: 1649 és Január 30. · Többet látni »
Jaroslav Bořita z Martinic
Wolfgang Kilian (? – 17. század): ''Jaroslav Bořita z Martinic'' (metszet) Jaroslav Bořita z Martinic (németül Jaroslav Martinitz, 1582. január 6. – Prága, 1649. november 21.) gróf, osztrák államférfi, II. Rudolf, II. Mátyás és II. Ferdinánd tanácsosa.
Új!!: 1649 és Jaroslav Bořita z Martinic · Többet látni »
Július 10.
Névnapok: Amália + Alma, Almanda, Amál, Amilla, Bekény, Bekes, Elma, Engelbert, Január, Kanut, Kenese, Melina, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Szilvána, Szilvánusz, Ulrik.
Új!!: 1649 és Július 10. · Többet látni »
Július 23.
Névnapok: Lenke + Apollinár, Apollinária, Birgit, Brigitta, Laborc, Libor, Polina, Polla, Rázsoly, Rázsony, Romola, Ronalda.
Új!!: 1649 és Július 23. · Többet látni »
Koháry István (országbíró)
Gróf csábrági és szitnyai Koháry István (Csábrág, 1649. március 11. – Csábrág, 1731. március 29.) magyar országbíró, hadvezér, politikus, költő.
Új!!: 1649 és Koháry István (országbíró) · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: 1649 és Kozákok · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: 1649 és Lengyelország · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: 1649 és London · Többet látni »
Május 10.
Névnapok: Ármin, Pálma + Aina, Ainó, Ajna, Ajnó, Alda, Áldea, Alexia, Antónia, Armand, Armanda, Armandina, Blandina, Cserne, Csikó, Csörsz, Filadelfia, Gardénia, Gordána, Gordon, Jávorka, Jázmin, Joáb, Jób, Koridon, Míra, Miranda, Mira, Palmira, Kada, Szolanzs.
Új!!: 1649 és Május 10. · Többet látni »
Március 12.
Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.
Új!!: 1649 és Március 12. · Többet látni »
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: 1649 és Március 20. · Többet látni »
Március 24.
Névnapok: Gábor, Karina + Almár, Almira, Almiréna, Ella, Elli, Gabos, Gábriel, Gabriella, Jella, Kapolcs, Karen, Karin, Katalin, Katarina, Katerina, Simeon.
Új!!: 1649 és Március 24. · Többet látni »
November 11.
Névnapok: Márton + Ata, Atád, Atos, Atosz, Martin, Martos, Ménás, Ménrót, Nimród.
Új!!: 1649 és November 11. · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: 1649 és Országgyűlés · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: 1649 és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pálffy Pál (nádor)
Erdődi Pálffy Pál (Pozsony, 1580-as évek vége – Pozsony, 1653. november 26.) Magyarország nádora.
Új!!: 1649 és Pálffy Pál (nádor) · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: 1649 és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pápai Páriz Ferenc
Ars heraldica, 1695 Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.
Új!!: 1649 és Pápai Páriz Ferenc · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: 1649 és Pozsony · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: 1649 és Római katolikus egyház · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: 1649 és Tatárok · Többet látni »
Westminster-palota
A Westminster-palota (angolul Palace of Westminster, Westminster Palace vagy Houses of Parliament) az Egyesült Királyság parlamentjének épülete, ahol a parlament két háza, a Lordok Háza és a Képviselőház tartja üléseit.
Új!!: 1649 és Westminster-palota · Többet látni »
XI. Kelemen pápa
XI.
Új!!: 1649 és XI. Kelemen pápa · Többet látni »
Zrínyi Ilona
Gróf Zrínyi Ilona (Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Új!!: 1649 és Zrínyi Ilona · Többet látni »
1580
Nincs leírás.
Új!!: 1649 és 1580 · Többet látni »
1582
Nincs leírás.
Új!!: 1649 és 1582 · Többet látni »
1649 a tudományban
Az 1649.
Új!!: 1649 és 1649 a tudományban · Többet látni »
1649 az irodalomban
Az 1649.
Új!!: 1649 és 1649 az irodalomban · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: 1649 és 1700 · Többet látni »
1716
Nincs leírás.
Új!!: 1649 és 1716 · Többet látni »
1721
Nincs leírás.
Új!!: 1649 és 1721 · Többet látni »
1731
Nincs leírás.
Új!!: 1649 és 1731 · Többet látni »
