Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Ajjúbidák, Aleppó, Arab nyelv, Şanlıurfa (tartomány), Ábrahám (Terah fia), Örmény apostoli ortodox egyház, Bőr (anyag), Biblia, Bizánci Birodalom, Caracalla római császár, Edessza, Eufrátesz, Göbekli Tepe, Görög nyelv, Gyapot, Harrán, I. e. 9. évezred, Irak, Iszlám, Jézus, Jób (mitológia), Júdás apostol, Kaiszareiai Euszebiosz, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kurd nyelv, Kurdok, Mecset, Mezopotámia, Neolitikus forradalom, Nimród (király), Omajjádok, Oszmán Birodalom, Püspök, Római katolikus egyház, Sára (Ábrahám felesége), Szír nyelv, Szír ortodox egyház, Szeldzsuk-dinasztia, Szeleukida Birodalom, Törökország, Tigris (folyó), Ur, V. Abgarus, 100, 1146, 1830, 1924, 2000, 201, ..., 639. Bővíteni index (1 több) »
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Ajjúbidák · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Aleppó · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Arab nyelv · Többet látni »
Şanlıurfa (tartomány)
Şanlıurfa tartomány (szírül: ܐܘܪܗܝ Urhoy) Törökország egyik tartománya a Délkelet-anatóliai régióban, székhelye Şanlıurfa városa.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Şanlıurfa (tartomány) · Többet látni »
Ábrahám (Terah fia)
Ábrahám (héberül: Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Ábrahám (Terah fia) · Többet látni »
Örmény apostoli ortodox egyház
Az örmények a III. század elején fogadták el a kereszténységet, és már 295-ben (a konstantini fordulat előtt) államvallássá tették.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Örmény apostoli ortodox egyház · Többet látni »
Bőr (anyag)
Száradó állatbőrök (Marokkó) Európai pézsmapocok gereznák A bőröket ősidők óta fölhasználja az emberiség ruhák, takarók, eszközök készítésére.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Bőr (anyag) · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Biblia · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Caracalla római császár
Imperator Caesar Marcus Aurelius Antoninus Augustus, általánosan elterjedt ragadványnevén Caracalla császár, született (Lucius) Septimius Bassianus (Lugdunum, 188. április 4. – Harran, 217. április 8.) római császár, Septimius Severus és Julia Domna idősebb fia.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Caracalla római császár · Többet látni »
Edessza
#ÁTIRÁNYÍTÁS Edessza (egyértelműsítő lap).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Edessza · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Eufrátesz · Többet látni »
Göbekli Tepe
Göbekli Tepe régészeti lelőhely a mai Törökország délkeleti részén.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Göbekli Tepe · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Görög nyelv · Többet látni »
Gyapot
A gyapot (Gossypium) a valódi kétszikűek közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) valószínűleg legismertebb, kiemelkedő gazdasági jelentőségű nemzetsége.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Gyapot · Többet látni »
Harrán
Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Harrán · Többet látni »
I. e. 9. évezred
Az i. e. 9.
Új!!: Şanlıurfa (település) és I. e. 9. évezred · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Irak · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Iszlám · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Jézus · Többet látni »
Jób (mitológia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jób (Biblia).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Jób (mitológia) · Többet látni »
Júdás apostol
Júdás apostol vagy Szent Júdás Taddeus, olykor magyarosan Tádé apostol, (1. század) Jézus tizenkét apostolának egyike volt.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Júdás apostol · Többet látni »
Kaiszareiai Euszebiosz
Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Kereszténység · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kurd nyelv
A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Kurd nyelv · Többet látni »
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Kurdok · Többet látni »
Mecset
Konya, Törökország A mecset az iszlám vallás temploma.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Mecset · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Mezopotámia · Többet látni »
Neolitikus forradalom
A neolitikus forradalom kifejezést elsőként az ausztrál régész, Vere Gordon Childe (1892-1957) használta a neolitikum időszakában a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepült, földművelő életformára való áttérés magyarázatául.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Neolitikus forradalom · Többet látni »
Nimród (király)
Id. Pieter Bruegel festménye (1563), Bábel tornya építése. Nimród (sztenderd héber: נִמְרוֹד Nimrod, tiberi héber: נִמְרֹד Nimrōḏ mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Szülei: Kus és Szemirámisz. Előképe a sumer tűzisten Gisdhubar lehetett, aki a sémi mitológiában a Naphoz kötődő hérosszá vált. Magyar szerzők Nimród nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik a Kézai Simon művében – Gesta Hunnorum et Hungarorum (Hunok és magyarok cselekedetei) – szereplő Menróth óriással (Menrot gygans), Thana fiával, Jáfet ivadékával, a magyarok mondabeli vagy valóságos ősével, fejedelmével.Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó. (2005) p 91.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Nimród (király) · Többet látni »
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Omajjádok · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Püspök · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Római katolikus egyház · Többet látni »
Sára (Ábrahám felesége)
Sára (Szárá (śārâ), jelentése: hercegnő; magas rangú nő; arabul سارة Szārā), eredeti nevén שָׂרַי Száraj (śārăy), magyarban Szárai illetve Sárai Terah lánya, Ábrahám felesége és egyben féltestvére volt a Héber Biblia és a Korán leírása szerint.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Sára (Ábrahám felesége) · Többet látni »
Szír nyelv
A szír nyelv vagy szír-arámi nyelv a sémi nyelveken belül egy kelet-arámi nyelvjárás (dialektus).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Szír nyelv · Többet látni »
Szír ortodox egyház
A szír ortodox egyházat a hagyomány szerint Péter és Pál apostol alapították.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Szír ortodox egyház · Többet látni »
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »
Szeleukida Birodalom
A Szeleukida Birodalom ókori ázsiai birodalom, amely magába foglalta Nagy Sándor ázsiai hódításainak jó részét (Szíria, Mezopotámia, Perzsa Birodalom, Kis-Ázsia).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Szeleukida Birodalom · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Törökország · Többet látni »
Tigris (folyó)
A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).
Új!!: Şanlıurfa (település) és Tigris (folyó) · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Şanlıurfa (település) és Ur · Többet látni »
V. Abgarus
V. Abgarus a ''mandylionnal'', Jézus képmásával a kezében. 10. század, Szent Katalin Monostor, Sínai-hegy). V. Abgarus vagy Edesszai V. Abgar vagy Abgarus Uchomo (a fekete) (arabul: أبجر الخامس أوكاما - ʾAḇgar al-kḤəmiš ʾUkkāmā, arámiul:ܐܒܓܪ ܚܡܝܫܝܐ ܐܘܟܡܐ - ʾAḇgar Ḥəmišāyā ʾUkkāmā, örményül: Աբգար Ե Եդեսացի - Abgar Hingerord Jedessazi, ógörögül: Ἄβγαρος - Abgaros) (ur. először: Kr. e. 4. – Kr. u. 7. és másodszor 13 – 50) Oszrhoéné hellenisztikus állam uralkodója, Edessza város fejedelme.
Új!!: Şanlıurfa (település) és V. Abgarus · Többet látni »
100
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 100 · Többet látni »
1146
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 1146 · Többet látni »
1830
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 1830 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 1924 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 2000 · Többet látni »
201
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 201 · Többet látni »
639
Nincs leírás.
Új!!: Şanlıurfa (település) és 639 · Többet látni »
