Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ősrobbanás

Index Ősrobbanás

Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

106 kapcsolatok: Alapvető kölcsönhatások, Albert Einstein, Androméda-galaxis, Annihiláció, Antianyag, Arno Penzias, Atom, Atommag, Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása, Az idő rövid története, Ősrobbanás, Bariogenezis, Barion, BBC, Belgium, Cambridge-i Egyetem, COBE, Csillag, Csillagászati színképelemzés, Deutérium, Doppler-effektus, Edwin Hubble, Einstein-egyenletek, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elemi részecske, Energia, Exponenciális növekedés, Fénysebesség, Fekete lyuk, Feketetest-sugárzás, Foton, Fred Hoyle, Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika, Galaxis, Gödel, George Gamow, Georges Lemaître, Gluon, Gravitáció, Gravitációs szingularitás, Hadron, Halmazállapot, Hans Albrecht Bethe, Hélium, Hőmérséklet, Hidrogén, Hubble űrtávcső, Hubble-állandó, Hubble–Lemaître-törvény, ..., Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmológia, Kozmológiai állandó, Kvantumgravitáció, Kvark, Kvark-gluon plazma, Kvazár, Lítium, Lepton, Leuveni Katolikus Egyetem, Mach, Matematika, Matematikai modell, Mélyégobjektum, Műhold, Müon, Metrikus tér, Neutron, Nukleoszintézis, Nyomás, Nyugalmi tömeg, Paradigma, Planck-korszak, Pozitron, Proton, Relativitáselmélet, Robert Woodrow Wilson, Roger Penrose, Sűrűség, Sötét anyag, Sötét energia, Simon Singh, Standard modell, Stephen W. Hawking, Steven Weinberg, Szupernóva, Távcső, Távolság, Téridő, Tejútrendszer, Tudomány, Univerzum, Vöröseltolódás, Világegyetem, WMAP, 1927, 1929, 1946, 1948, 1949, 1950, 1960-as évek, 1964, 1990-es évek, 1994, 21. század. Bővíteni index (56 több) »

Alapvető kölcsönhatások

A fizikában alapvető erő, vagy alapvető kölcsönhatás a neve annak a mechanizmusnak, melynek segítségével részecskék kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, és amely más kölcsönhatással nem magyarázható.

Új!!: Ősrobbanás és Alapvető kölcsönhatások · Többet látni »

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Ősrobbanás és Albert Einstein · Többet látni »

Androméda-galaxis

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.

Új!!: Ősrobbanás és Androméda-galaxis · Többet látni »

Annihiláció

Az annihiláció (megsemmisülés) az az esemény, amikor egy elemi részecske az antirészecske-párjával találkozik, mindkettő megsemmisül, és a tömegüknek megfelelő energia fotonok formájában távozik.

Új!!: Ősrobbanás és Annihiláció · Többet látni »

Antianyag

Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építik fel.

Új!!: Ősrobbanás és Antianyag · Többet látni »

Arno Penzias

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arno Allan Penzias.

Új!!: Ősrobbanás és Arno Penzias · Többet látni »

Atom

A kémiában az atom a kémiai elemek azon legkisebb részecskéje, ami megőrzi az elem kémiai tulajdonságait.

Új!!: Ősrobbanás és Atom · Többet látni »

Atommag

A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.

Új!!: Ősrobbanás és Atommag · Többet látni »

Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása

Az Ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása az idő kezdetétől a Primordiális Sötét Kor végéig és a visszaionizálódás (csillagszületés) kezdetéig A lefolyás időszakai 10-es alapú logaritmikus skálán vannak ábrázolva, de nem log(másodperc) hanem 10*log(másodperc) skálában.

Új!!: Ősrobbanás és Az ősrobbanás lefolyásának grafikus ábrázolása · Többet látni »

Az idő rövid története

Az idő rövid története Stephen Hawking a térről és időről szóló, a modern fizika témáit boncolgató ismeretterjesztő könyve.

Új!!: Ősrobbanás és Az idő rövid története · Többet látni »

Ősrobbanás

Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.

Új!!: Ősrobbanás és Ősrobbanás · Többet látni »

Bariogenezis

A kozmológiában általánosan bariogenezisnek nevezzük azt a hipotetikus fizikai folyamatot, melynek következtében a barionok és antibarionok között aszimmetria jött létre az univerzum korai időszakában.

Új!!: Ősrobbanás és Bariogenezis · Többet látni »

Barion

A proton kvarkszerkezete A szokásos barionok három kvarkból álló részecskék.

Új!!: Ősrobbanás és Barion · Többet látni »

BBC

A British Broadcasting Corporation, röviden: BBC egy állami tulajdonú, kvázi független brit közszolgálati műsorszolgáltató, egyben a világ legnagyobb műsorszolgáltatója.

Új!!: Ősrobbanás és BBC · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: Ősrobbanás és Belgium · Többet látni »

Cambridge-i Egyetem

A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge, a köznyelvben gyakran Cambridge University vagy Cambridge) állami tudományegyetem az Egyesült Királyságban, Cambridge városában.

Új!!: Ősrobbanás és Cambridge-i Egyetem · Többet látni »

COBE

#ÁTIRÁNYÍTÁS Cosmic Background Explorer.

Új!!: Ősrobbanás és COBE · Többet látni »

Csillag

date.

Új!!: Ősrobbanás és Csillag · Többet látni »

Csillagászati színképelemzés

A színképelemzés vagy spektrumanalízis az összetevőire bontott elektromágneses sugárzás, a színkép vizsgálatát jelenti.

Új!!: Ősrobbanás és Csillagászati színképelemzés · Többet látni »

Deutérium

Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.

Új!!: Ősrobbanás és Deutérium · Többet látni »

Doppler-effektus

A hullámforrás balra mozog. A frekvencia nagyobb a bal oldalon, és alacsonyabb a jobb oldalon A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség, esetleg Doppler-hatás a hullám frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában megjelenő változás, mely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog.

Új!!: Ősrobbanás és Doppler-effektus · Többet látni »

Edwin Hubble

Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.

Új!!: Ősrobbanás és Edwin Hubble · Többet látni »

Einstein-egyenletek

A Riemann-geometriában a tér metrikáját a metrikus tenzor (g_) határozza meg.

Új!!: Ősrobbanás és Einstein-egyenletek · Többet látni »

Elektromágneses sugárzás

Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.

Új!!: Ősrobbanás és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »

Elektron

Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.

Új!!: Ősrobbanás és Elektron · Többet látni »

Elemi részecske

Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.

Új!!: Ősrobbanás és Elemi részecske · Többet látni »

Energia

Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.

Új!!: Ősrobbanás és Energia · Többet látni »

Exponenciális növekedés

Az exponenciálisan növekedő mennyiségek minél nagyobbak, annál gyorsabban növekednek.

Új!!: Ősrobbanás és Exponenciális növekedés · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Ősrobbanás és Fénysebesség · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Új!!: Ősrobbanás és Fekete lyuk · Többet látni »

Feketetest-sugárzás

A feketetest-sugárzás az abszolút fekete test hőmérsékleti sugárzása.

Új!!: Ősrobbanás és Feketetest-sugárzás · Többet látni »

Foton

A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.

Új!!: Ősrobbanás és Foton · Többet látni »

Fred Hoyle

Sir Fred Hoyle (1915. június 24. – 2001. augusztus 20.) angol kozmológus, matematikus-csillagász.

Új!!: Ősrobbanás és Fred Hoyle · Többet látni »

Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika

A Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika (FLRW) az Einstein-egyenletek egy egzakt megoldása az általános relativitáselméletben.

Új!!: Ősrobbanás és Friedmann–Lemaître–Robertson–Walker-metrika · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Új!!: Ősrobbanás és Galaxis · Többet látni »

Gödel

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kurt Gödel.

Új!!: Ősrobbanás és Gödel · Többet látni »

George Gamow

Gamow sírja Boulderben (Colorado) a Green Mountain temetőben George Gamow — George Anthony Gamow, eredetileg Георгий Антонович Гамов (Georgij Antonovics Gamov), Odessza, 1904.

Új!!: Ősrobbanás és George Gamow · Többet látni »

Georges Lemaître

Georges Henri Joseph Édouard Lemaître (ejtsd: zsorzs anri zsozef eduár lömetr) (Charleroi, Belgium, 1894. július 17. – Leuven, 1966. június 20.) belga katolikus pap, fizikus, egyetemi tanár.

Új!!: Ősrobbanás és Georges Lemaître · Többet látni »

Gluon

A részecskefizika területén gluonoknak nevezzük a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskéket.

Új!!: Ősrobbanás és Gluon · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Új!!: Ősrobbanás és Gravitáció · Többet látni »

Gravitációs szingularitás

Az általános relativitáselmélet gravitációs szingularitás kialakulását, egyben a téridő végtelen görbületét jósolja a fekete lyuknak is nevezett, extrém nagy tömegű, extrém nagy gravitációjú égitestek közvetlen közelében Gravitációs szingularitásról akkor beszélünk, amikor a gravitációs mezőt leíró modellben a koordináta-rendszertől függetlenül végtelen mennyiségek jelennek meg.

Új!!: Ősrobbanás és Gravitációs szingularitás · Többet látni »

Hadron

Szokásos és egzotikus hadronok A részecskefizikában hadronnak nevezzük az olyan összetett szubatomi részecskéket, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok.

Új!!: Ősrobbanás és Hadron · Többet látni »

Halmazállapot

Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.

Új!!: Ősrobbanás és Halmazállapot · Többet látni »

Hans Albrecht Bethe

Hans Albrecht Bethe (Strasbourg, 1906. július 2. – Ithaca, New York, 2005. március 6.) német–amerikai Nobel-díjas fizikus.

Új!!: Ősrobbanás és Hans Albrecht Bethe · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Új!!: Ősrobbanás és Hélium · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Új!!: Ősrobbanás és Hőmérséklet · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Új!!: Ősrobbanás és Hidrogén · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Új!!: Ősrobbanás és Hubble űrtávcső · Többet látni »

Hubble-állandó

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hubble–Lemaître-törvény.

Új!!: Ősrobbanás és Hubble-állandó · Többet látni »

Hubble–Lemaître-törvény

Edwin Powell Hubble amerikai csillagász 1929-ben figyelte meg, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, azaz annál nagyobb sebességgel látszik távolodni.

Új!!: Ősrobbanás és Hubble–Lemaître-törvény · Többet látni »

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.

Új!!: Ősrobbanás és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Többet látni »

Kozmológia

A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.

Új!!: Ősrobbanás és Kozmológia · Többet látni »

Kozmológiai állandó

Kozmológiai állandónak az általános relativitáselméletben az Einstein-egyenletekben megjelenő állandót nevezik.

Új!!: Ősrobbanás és Kozmológiai állandó · Többet látni »

Kvantumgravitáció

A kvantumgravitáció az elméleti fizika egy ága, melynek fő célja a természetben fellelhető alapvető kölcsönhatások közül hármat leíró kvantummechanika és a negyedik kölcsönhatást, a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése.

Új!!: Ősrobbanás és Kvantumgravitáció · Többet látni »

Kvark

right A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek.

Új!!: Ősrobbanás és Kvark · Többet látni »

Kvark-gluon plazma

A kvark-gluon plazma (quark-gluon plasma, QGP) a kvantum-színdinamika egyik fázisa, ami igen magas hőmérsékleten, és/vagy igen nagy sűrűség esetén jön létre.

Új!!: Ősrobbanás és Kvark-gluon plazma · Többet látni »

Kvazár

Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány galaxis magjából „dobódnak ki” A kutatók az 1960-as években csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrás – rövidítéséből).

Új!!: Ősrobbanás és Kvazár · Többet látni »

Lítium

A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.

Új!!: Ősrobbanás és Lítium · Többet látni »

Lepton

A leptonok olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást.

Új!!: Ősrobbanás és Lepton · Többet látni »

Leuveni Katolikus Egyetem

A Leuveni Katolikus Egyetem (hollandul: Katholieke Universiteit Leuven, hivatalos rövidítése: K.U.Leuven, szóközök nélkül) a Németalföld legősibb egyeteme, valamint a legrégibb, ma is fennálló katolikus egyetem a világon.

Új!!: Ősrobbanás és Leuveni Katolikus Egyetem · Többet látni »

Mach

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mach-szám.

Új!!: Ősrobbanás és Mach · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Ősrobbanás és Matematika · Többet látni »

Matematikai modell

A matematikai modell egy rendszer leírása matematikai elképzelésekkel a matematika nyelvén.

Új!!: Ősrobbanás és Matematikai modell · Többet látni »

Mélyégobjektum

Az Orion csillagképben található számos ködöt általában mélyégobjektumnak nevezik A mélyégobjektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként.

Új!!: Ősrobbanás és Mélyégobjektum · Többet látni »

Műhold

A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.

Új!!: Ősrobbanás és Műhold · Többet látni »

Müon

A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból.

Új!!: Ősrobbanás és Müon · Többet látni »

Metrikus tér

A metrikus tér fogalma a matematikában olyan halmazt jelent, melyen egy távolságfüggvény, azaz metrika van értelmezve.

Új!!: Ősrobbanás és Metrikus tér · Többet látni »

Neutron

A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.

Új!!: Ősrobbanás és Neutron · Többet látni »

Nukleoszintézis

A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.

Új!!: Ősrobbanás és Nukleoszintézis · Többet látni »

Nyomás

A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.

Új!!: Ősrobbanás és Nyomás · Többet látni »

Nyugalmi tömeg

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tömeg.

Új!!: Ősrobbanás és Nyugalmi tömeg · Többet látni »

Paradigma

A paradigma szó jellemzően négy fő jelentésben használatos.

Új!!: Ősrobbanás és Paradigma · Többet látni »

Planck-korszak

A Planck skáláról elnevezett Planck-korszak az Univerzum történetének legkorábbi időszaka, nullától 10−43 másodpercig (egy Planck-idő), ami alatt mind a négy alapvető kölcsönhatás egyesítve volt, és nem léteztek az általunk ismert elemi részecskék.

Új!!: Ősrobbanás és Planck-korszak · Többet látni »

Pozitron

A pozitron az elektron antirészecskéje.

Új!!: Ősrobbanás és Pozitron · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és Proton · Többet látni »

Relativitáselmélet

Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.

Új!!: Ősrobbanás és Relativitáselmélet · Többet látni »

Robert Woodrow Wilson

Robert Woodrow Wilson (Houston, Texas, 1936. január 10. –) Nobel-díjas amerikai fizikus, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás egyik felfedezője.

Új!!: Ősrobbanás és Robert Woodrow Wilson · Többet látni »

Roger Penrose

Roger Penrose Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus.

Új!!: Ősrobbanás és Roger Penrose · Többet látni »

Sűrűség

Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.

Új!!: Ősrobbanás és Sűrűség · Többet látni »

Sötét anyag

Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.

Új!!: Ősrobbanás és Sötét anyag · Többet látni »

Sötét energia

A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.

Új!!: Ősrobbanás és Sötét energia · Többet látni »

Simon Singh

Simon Lehna Singh MBE brit népszerű tudományos szerző, elméleti és részecskefizikus.

Új!!: Ősrobbanás és Simon Singh · Többet látni »

Standard modell

Az elemi részecskék standard modellje A részecskefizika standard modellje (gyakran magyarban is nagy kezdőbetűkkel írják: Standard Modell (SM), ejtsd sztenderd modell) az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást, valamint az alapvető elemi részecskéket leíró kvantumtérelmélet.

Új!!: Ősrobbanás és Standard modell · Többet látni »

Stephen W. Hawking

#ÁTIRÁNYÍTÁS Stephen Hawking.

Új!!: Ősrobbanás és Stephen W. Hawking · Többet látni »

Steven Weinberg

Steven Weinberg (New York, 1933. május 3. – Austin, 2021. július 23.) Nobel-díjas amerikai fizikus.

Új!!: Ősrobbanás és Steven Weinberg · Többet látni »

Szupernóva

Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Új!!: Ősrobbanás és Szupernóva · Többet látni »

Távcső

A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Új!!: Ősrobbanás és Távcső · Többet látni »

Távolság

A távolság két pont közé eső szakasz hossza.

Új!!: Ősrobbanás és Távolság · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Új!!: Ősrobbanás és Téridő · Többet látni »

Tejútrendszer

A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.

Új!!: Ősrobbanás és Tejútrendszer · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Ősrobbanás és Tudomány · Többet látni »

Univerzum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Világegyetem.

Új!!: Ősrobbanás és Univerzum · Többet látni »

Vöröseltolódás

Egy távoli galaxishalmaz fényének vöröseltolódása a látható tartományban Vörös-, illetve kékeltolódás Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését.

Új!!: Ősrobbanás és Vöröseltolódás · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Új!!: Ősrobbanás és Világegyetem · Többet látni »

WMAP

#ÁTIRÁNYÍTÁS Wilkinson Microwave Anisotropy Probe.

Új!!: Ősrobbanás és WMAP · Többet látni »

1927

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1927 · Többet látni »

1929

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1929 · Többet látni »

1946

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1946 · Többet látni »

1948

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1948 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1949 · Többet látni »

1950

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1950 · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1960-as évek · Többet látni »

1964

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1964 · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1990-es évek · Többet látni »

1994

Nincs leírás.

Új!!: Ősrobbanás és 1994 · Többet látni »

21. század

Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.

Új!!: Ősrobbanás és 21. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Nagyságrendek listája (idő).

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »