Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
34 kapcsolatok: Árpád-kor, Balaton, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Balatonfüredi járás, Békefi Remig, Bél Mátyás, Fényes Elek, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, I. István magyar király, Jankó János (néprajzkutató), Község, Németek, Nepomuki Szent János, Olaszrizling, Oláh János (református lelkész), Papkeszi, Rómer Flóris, Rheinland-Pfalz, Rizlingszilváni, Romanika, Sörös Pongrác, Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal, Török hódoltság, Tihanyi-félsziget, Veszprém vármegye, Zala vármegye, Zádor-vár, 13. század, 18. század, 19. század, 1950-es megyerendezés, 2. század, 4. század, 71-es főút (Magyarország).
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni Örvényes és Árpád-kor
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Megnézni Örvényes és Balaton
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.
Megnézni Örvényes és Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Balatonfüredi járás
A Balatonfüredi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Balatonfüred.
Megnézni Örvényes és Balatonfüredi járás
Békefi Remig
Békefi Remig (született: Bröckl József) (Hajmáskér, 1858. augusztus 3. – Eger, 1924. május 21.) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896, rendes: 1908) Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
Megnézni Örvényes és Békefi Remig
Bél Mátyás
Bél Mátyás (szlovákul Matej Bel, latinosan: Matthias Belius) Ocsova, 1684.
Megnézni Örvényes és Bél Mátyás
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Megnézni Örvényes és Fényes Elek
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Megnézni Örvényes és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
I. István magyar király
I.
Megnézni Örvényes és I. István magyar király
Jankó János (néprajzkutató)
Jankó János (ifjabb Jankó János; Pest, 1868. március 13. – Borszék, 1902. július 28.) földrajz- és néprajztudós.
Megnézni Örvényes és Jankó János (néprajzkutató)
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Örvényes és Község
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Örvényes és Németek
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Megnézni Örvényes és Nepomuki Szent János
Olaszrizling
Az olaszrizling a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó olasz vagy francia eredetű elterjedt szőlőfajta.
Megnézni Örvényes és Olaszrizling
Oláh János (református lelkész)
Oláh János (Papkeszi (Veszprém megye), 1793. október 26. – Nagypécsely, 1867. szeptember 10.) református lelkész, író.
Megnézni Örvényes és Oláh János (református lelkész)
Papkeszi
Papkeszi község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.
Megnézni Örvényes és Papkeszi
Rómer Flóris
Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc) (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok, kinevezett püspök A magyar régészet atyja.
Megnézni Örvényes és Rómer Flóris
Rheinland-Pfalz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rajna-vidék-Pfalz.
Megnézni Örvényes és Rheinland-Pfalz
Rizlingszilváni
#ÁTIRÁNYÍTÁS Müller-Thurgau.
Megnézni Örvényes és Rizlingszilváni
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Megnézni Örvényes és Romanika
Sörös Pongrác
Sörös (Pál) Pongrác (Komárom, 1873. augusztus 24. – Győr, 1919. január 5.) bencés áldozópap és tanár, történet- és életrajzíró, az MTA levelező (1909) tagja.
Megnézni Örvényes és Sörös Pongrác
Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal
| A Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal a MÁV 29-es számú vonala.
Megnézni Örvényes és Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Örvényes és Török hódoltság
Tihanyi-félsziget
A Tihanyi-félsziget a Balaton nagy félszigete, mely annak északi partjáról Aszófő táján nyúlik be a tóba.
Megnézni Örvényes és Tihanyi-félsziget
Veszprém vármegye
Veszprém vármegye, 1950 és 2022 között Veszprém megye, közigazgatási egység a közép-dunántúli régióban.
Megnézni Örvényes és Veszprém vármegye
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Megnézni Örvényes és Zala vármegye
Zádor-vár
Zádorvár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Barnag és Pécsely község között.
Megnézni Örvényes és Zádor-vár
13. század
A 13.
Megnézni Örvényes és 13. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Örvényes és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Örvényes és 19. század
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Megnézni Örvényes és 1950-es megyerendezés
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Megnézni Örvényes és 2. század
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
Megnézni Örvényes és 4. század
71-es főút (Magyarország)
A 71-es számú főút a Balaton északi partján végig haladó út, a 7-es a 76-os főutakat köti össze.
Megnézni Örvényes és 71-es főút (Magyarország)