Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
25 kapcsolatok: Álmos herceg, Árpád-kor, Örmények, Békés vármegye, Békéscsaba, Györffy György, Gyomaendrőd, Hunya, Kardos (település), Középkor, Község, Kondoros, Magyarország, Mezőberény, Szarvas (település), Szarvasi járás, Szlovákok, Török hódoltság, Zaránd vármegye, 18. század, 19. század, 44-es főút (Magyarország), 4641-es mellékút (Magyarország), 4642-es mellékút (Magyarország), 4645-ös mellékút (Magyarország).
Álmos herceg
Álmos herceg (Székesfehérvár, 1075 körül – Bizánc, 1127. szeptember 1.) magyar királyi herceg.
Megnézni Örménykút és Álmos herceg
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Megnézni Örménykút és Árpád-kor
Örmények
Az örmények kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport.
Megnézni Örménykút és Örmények
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni Örménykút és Békés vármegye
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Megnézni Örménykút és Békéscsaba
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Megnézni Örménykút és Györffy György
Gyomaendrőd
A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.
Megnézni Örménykút és Gyomaendrőd
Hunya
Hunya község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Megnézni Örménykút és Hunya
Kardos (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kardos (Magyarország).
Megnézni Örménykút és Kardos (település)
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Örménykút és Középkor
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Megnézni Örménykút és Község
Kondoros
Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.
Megnézni Örménykút és Kondoros
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Örménykút és Magyarország
Mezőberény
Mezőberény város Békés vármegyében, a Békési járásban.
Megnézni Örménykút és Mezőberény
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Megnézni Örménykút és Szarvas (település)
Szarvasi járás
A Szarvasi járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Megnézni Örménykút és Szarvasi járás
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Örménykút és Szlovákok
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Örménykút és Török hódoltság
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Megnézni Örménykút és Zaránd vármegye
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Örménykút és 18. század
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Örménykút és 19. század
44-es főút (Magyarország)
A 44-es főút egy elsőrendű főútvonal Magyarországon, azon belül is három vármegyét köt össze, Bács-Kiskunt, Jász-Nagykun-Szolnokot és Békés vármegyét.
Megnézni Örménykút és 44-es főút (Magyarország)
4641-es mellékút (Magyarország)
A 4641-es számú mellékút egy bő 35 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Békés vármegye területén; Mezőberény városa és a 47-es főút, illetve Szarvas és a 443-as főút között fekvő kisebb községeket köti össze egymással és a végponti településekkel, főutakkal.
Megnézni Örménykút és 4641-es mellékút (Magyarország)
4642-es mellékút (Magyarország)
A 4642-es számú mellékút egy közel 70 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye területén; Gyomaendrőd városát és a 46-os főutat köti össze Szentessel és a 44-es, illetve 45-ös főutakkal.
Megnézni Örménykút és 4642-es mellékút (Magyarország)
4645-ös mellékút (Magyarország)
A 4645-ös számú mellékút egy rövid, kevesebb, mint öt kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Békés vármegye területén; Örménykút és Kardos településeket köti össze egymással, illetve a térséget feltáró két fontosabb útvonallal, a 44-es főúttal és a 4641-es úttal.
Megnézni Örménykút és 4645-ös mellékút (Magyarország)