Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Benzin, Bután, Dohányzás, Elektromosság, Fémek, Gáz, Gyufa, Hő, Johann Wolfgang Döbereiner, Kőolaj, Kosztolányi Dezső, Kovakő, Kristály, Műanyag, Pásztorművészet, Piezoelektromosság, Tűz, 1823.
Benzin
Benzin befőttesüvegben A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék.
Új!!: Öngyújtó és Benzin · Többet látni »
Bután
A bután vagy n-bután (C4H10) négy szénatomot tartalmazó egyenes szénláncú alkán: CH3CH2CH2CH3. A bután nevet használják gyűjtőfogalomként is az n-butánra és az izobutánra, mely utóbbi az n-bután szerkezeti (konstitúciós) izomerje: CH3CH(CH3)2. A bután igen gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz. A bután név a görögül boysz (βσυς: marha) és tyrosz (τυρος: túró, sajt) összetételéből, a boytyron (βσύ-τῡρον: vaj) szóból származik. A vajsav a butánhoz hasonló, ugyancsak négy szénatomból álló vegyület.
Új!!: Öngyújtó és Bután · Többet látni »
Dohányzás
''Nicotiana alata'' Egykor dohányos ember tüdeje, boncolás után A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek olyan élvezete, amikor a szárított növény égetése során keletkező füstöt beszívják.
Új!!: Öngyújtó és Dohányzás · Többet látni »
Elektromosság
A villámlás során energia sugárzódik szét fény és hő formájában, a föld felé a kisülésben erős elektromos áram folyik. Benjamin Franklin sárkányeregetésének helyszínét ez a tábla jelzi (Saint Stephen templom, Philadelphia, USA) Nikola Tesla Az elektromosság szó, ami a villamosság szóval egyenértékű, a görög elektron szóból ered (jelentése: gyanta, borostyánkő).
Új!!: Öngyújtó és Elektromosság · Többet látni »
Fémek
A fémek csoportjához tartozik a kémiai elemek nagyobbik része.
Új!!: Öngyújtó és Fémek · Többet látni »
Gáz
A részecskék véletlenszerű hőmozgása, vagyis diffúziója. A mozgás teljesen rendezetlen, vagyis nincs benne semmi rendszer vagy periodicitás. A gázrészecskék elektromos mező hiányában szabadon mozognak A gáz forma az anyag egyik halmazállapota.
Új!!: Öngyújtó és Gáz · Többet látni »
Gyufa
Égő gyufaszál A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika.
Új!!: Öngyújtó és Gyufa · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Öngyújtó és Hő · Többet látni »
Johann Wolfgang Döbereiner
Johann Wolfgang Döbereiner (Hof, 1780. december 13. – Jéna, 1849. március 24.) német kémikus.
Új!!: Öngyújtó és Johann Wolfgang Döbereiner · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Öngyújtó és Kőolaj · Többet látni »
Kosztolányi Dezső
Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. Szent Teréz egyházközség anyakönyve – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, eszperantista, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Öngyújtó és Kosztolányi Dezső · Többet látni »
Kovakő
Kovásodott mocsárciprus Visontán a külfejtésben (faopál) A kovakő a kvarc régies ásványtani elnevezése, a szakirodalom ma már csak ritkán használja.
Új!!: Öngyújtó és Kovakő · Többet látni »
Kristály
Kvarckristály A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre.
Új!!: Öngyújtó és Kristály · Többet látni »
Műanyag
Mindennapok során használatos, műanyagból készült termékek A műanyagok mesterséges úton előállított vagy átalakított óriásmolekulájú anyagok, szerves polimerek.
Új!!: Öngyújtó és Műanyag · Többet látni »
Pásztorművészet
A pásztorművészet a népművészet egyik ága.
Új!!: Öngyújtó és Pásztorművészet · Többet látni »
Piezoelektromosság
A piezoelektromosság olyan fizikai jelenség, melynek során bizonyos anyagokon (kristály, kerámia) összenyomás hatására elektromos polarizáció (töltésszétválasztás) lép fel.
Új!!: Öngyújtó és Piezoelektromosság · Többet látni »
Tűz
Egy fahasáb a tűzön A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.
Új!!: Öngyújtó és Tűz · Többet látni »
1823
Nincs leírás.
Új!!: Öngyújtó és 1823 · Többet látni »
