Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
17 kapcsolatok: Ózd, Csank János, Csernai Tibor, Fehér, Fekete, Labdarúgás, Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály), Magyarország, Máriási Zsolt, Rendszerváltás Magyarországon, Városi Stadion (Ózd), Vincze Ottó (labdarúgó), Zoran Kuntić, 1990-es évek, 1995, 2000, 2019.
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Új!!: Ózdi FC és Ózd · Többet látni »
Csank János
Csank János (Ózd, 1946. október 27. –) magyar labdarúgókapus, labdarúgó-edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.
Új!!: Ózdi FC és Csank János · Többet látni »
Csernai Tibor
Csernai Tibor (Pilis, 1938. december 3. – Tatabánya, 2012. szeptember 11.) olimpiai bajnok magyar labdarúgó.
Új!!: Ózdi FC és Csernai Tibor · Többet látni »
Fehér
Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza.
Új!!: Ózdi FC és Fehér · Többet látni »
Fekete
A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.
Új!!: Ózdi FC és Fekete · Többet látni »
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Új!!: Ózdi FC és Labdarúgás · Többet látni »
Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)
Az NB III a magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya (1997 őszétől 2005 tavaszáig a negyedosztálya volt, a harmadosztályt az NB II jelentette).
Új!!: Ózdi FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ózdi FC és Magyarország · Többet látni »
Máriási Zsolt
Máriási Zsolt (Ózd, 1967. október 14. –) válogatott labdarúgó, hátvéd.
Új!!: Ózdi FC és Máriási Zsolt · Többet látni »
Rendszerváltás Magyarországon
Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.
Új!!: Ózdi FC és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »
Városi Stadion (Ózd)
Az ózdi Városi Stadion egy labdarúgó-stadion Ózd városának Bolyok városrészében, az Ózdi FC hazai pályája.
Új!!: Ózdi FC és Városi Stadion (Ózd) · Többet látni »
Vincze Ottó (labdarúgó)
Vincze Ottó (Ózd, 1974. augusztus 29. –) magyar válogatott labdarúgó.
Új!!: Ózdi FC és Vincze Ottó (labdarúgó) · Többet látni »
Zoran Kuntić
Zoran Kuntić (Cirill írással: Зopaн Kунтић; Szabadka, 1967. március 23.–) bunyevác származású szerbiai labdarúgó, edző.
Új!!: Ózdi FC és Zoran Kuntić · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Ózdi FC és 1990-es évek · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Ózdi FC és 1995 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
Új!!: Ózdi FC és 2000 · Többet látni »
2019
----.
Új!!: Ózdi FC és 2019 · Többet látni »
