Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
147 kapcsolatok: A királyok első és második könyve, A példabeszédek könyve, A prédikátor könyve, Akiba ben Jószéf, Alexandria (Egyiptom), Alexandriai Philón, Apokalipszis, Apokrif iratok, Arab nyelv, Arab-félsziget, Arámi nyelv, Asszíria, Ábrahám apokalipszise, Ámosz, Örmény nyelv, Ószövetség, Énekek éneke, Ézsaiás próféta, Babilon, Bar Kohba, Báruk könyve, Bírák könyve, Biblia, Bibliai kánon, Dániel könyve, Dávid király, Démétriosz, Debóra éneke, Domán István, Egyiptom, Elóhista forrás, Elizeus próféta, Esdrás könyve, Esszénusok, Eszter könyve, Ezékiel könyve, Ezra próféta, Farizeusok, Földközi-tenger, Fönícia, Filiszteusok, Filológia, Filozófia, Gézeri parasztnaptár, Görög nyelv, Görögország, Geniza, Gilgames és Agga, Hahn István, Héber írás, ..., Héber Biblia, Héber nyelv, Hésziodosz, Hóseás próféta, Hellenisztikus civilizáció, Hillél, Holt-tenger, Holt-tengeri tekercsek, Huber Lipót, I. Constantinus római császár, I. e. 10. század, I. e. 11. század, I. e. 166, II. Theodosius bizánci császár, Illés apokalipszise, Illés próféta, IMIT, Iosephus Flavius, Izrael, Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Jahvista forrás, Jóél, Jób könyve, Jób testamentuma, Jónás könyve, Jósiás júdai király, Jeremiás levele, Jeremiás próféta, Jeruzsálem, Jubileumok könyve, Judea, Judit könyve, Kánaán, Középkori zsidó irodalom, Közel-Kelet, Kopt nyelv, Kr. e. 1. század, Kr. e. 10. század, Kr. e. 11. század, Kr. e. 14. század, Kr. e. 2. század, Kr. e. 4. század, Kr. e. 400, Kr. e. 5. század, Kr. e. 587, Kr. e. 6. század, Kr. e. 621, Kr. e. 7. század, Kr. e. 8. század, Kr. e. 9. század, Latin nyelv, Luzsénszky Alfonz (újságíró), Makkabeusok, Maszada, Mésa felirata, Mítosz, Mózes, Mózes apokalipszise, Mózes második könyve, Mezopotámia, Midrás, Misna, Mitológia, Náhum, Nehemjá, Palesztina, Perzsa Birodalom, Róma, Római Birodalom, Ruth könyve, Salamon zsidó király, Salamon zsoltárai, Saul, Sámuel, Septuaginta, Siralmak könyve, Szadduceusok, Szír nyelv, Talmud, Tanakh, Tízparancsolat, Tóbiás könyve, Tóra, Teremtés könyve, Xeravits Géza, Zsoltár, Zsoltárok könyve, 1. század, 132, 135, 165, 2. század, 400, 500, 6. század, 66, 70. Bővíteni index (97 több) »
A királyok első és második könyve
A királyok első és második könyve protokanonikus történeti könyv az Ószövetségből.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és A királyok első és második könyve · Többet látni »
A példabeszédek könyve
A Példabeszédek könyve (héberül: Mislé - a Mislé S(e)lómó - Salamon példabeszédei teljesebb címből rövidülve -; jiddis: Misle) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi könyve, az izraelita bölcsességi irodalom egyik legjellegzetesebb alkotása.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és A példabeszédek könyve · Többet látni »
A prédikátor könyve
A prédikátor könyve (Qó`helet; Kojhelesz). A könyv része a Héber bibliának, s így a keresztény felekezetek is protokanonikus könyvnek tekintik.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és A prédikátor könyve · Többet látni »
Akiba ben Jószéf
Akiba ben Joszef, közismertebb nevén Rabbi Akiba (Lod, 50 körül – Caesarea Maritima, 132) rabbi, Talmud-magyarázó.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Akiba ben Jószéf · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Alexandriai Philón
Alexandriai Philón (átírva Philōn), (Kr. e. 25/20 körül – Kr. u. 41/45 körül), röviden gyakran csak Philo, görög nyelvű zsidó filozófus.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Alexandriai Philón · Többet látni »
Apokalipszis
Albrecht Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa Az apokalipszis számos vallásban kozmikus méretű pusztulásként, illetve a "jó és a gonosz" hatalom végső küzdelmeként írja le az idők végezetét.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Apokalipszis · Többet látni »
Apokrif iratok
A katolikus szóhasználattal apokrifek, protestáns szóhasználattal pszeudoepigrafák a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Apokrif iratok · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Arab nyelv · Többet látni »
Arab-félsziget
Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Arab-félsziget · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Arámi nyelv · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Asszíria · Többet látni »
Ábrahám apokalipszise
Ábrahám apokalipszise az i. e. 100 körül keletkezett, ószláv nyelven fennmaradt apokrif könyv.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ábrahám apokalipszise · Többet látni »
Ámosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ámosz próféta.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ámosz · Többet látni »
Örmény nyelv
Az örmény nyelv (örményül: հայերեն լեզու, IPA – hayeren lezu) az indoeurópai nyelvcsalád keleti ágába tartozó nyelv, amelyet elsősorban Örményországban, Grúziában és az örmény diaszpórában beszélnek.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Örmény nyelv · Többet látni »
Ószövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ószövetség · Többet látni »
Énekek éneke
Az Énekek éneke Salamon királynak tulajdonított, a menyasszony és a vőlegény szerelmi énekeiből álló sorozat a Bibliában.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Énekek éneke · Többet látni »
Ézsaiás próféta
Ézsaiás vagy Isaiás vagy Izajás vagy Jesajá (héber יְשַׁעְיָהוּ sztenderd: Yəšaʿyáhu, tiberiasi Yəšaʿăyāhû; görög: Ἠσαΐας, Észaiasz; arab اشعیاء, Asíja).
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ézsaiás próféta · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Babilon · Többet látni »
Bar Kohba
Bar Kohba ezüst tetradrachmája Bar Kohba (családnevén Simon ben Kosziba, 1. század - 2. század) zsidó szabadságharcos, a Bar Kohba-felkelés vezetője.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Bar Kohba · Többet látni »
Báruk könyve
A Báruk könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Báruk könyve · Többet látni »
Bírák könyve
Bírák könyve Az Ószövetség egyik történeti könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Bírák könyve · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Biblia · Többet látni »
Bibliai kánon
A bibliai kánon olyan szövegek (vagy „könyvek”) összessége, amelyeket egy adott zsidó vagy keresztény vallási közösség hiteles írásnak tekint.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Bibliai kánon · Többet látni »
Dániel könyve
Dániel könyve a Bibliában az Ószövetség része, annak második legkésőbbi eredetű könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Dániel könyve · Többet látni »
Dávid király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dávid zsidó király.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Dávid király · Többet látni »
Démétriosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Démétriosz (egyértelműsítő lap).
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Démétriosz · Többet látni »
Debóra éneke
A Debóra éneke a Héber Biblia/Ószövetség egyik legrégebbi poétikus szövege, melyet a hagyomány a Bírák könyvében található Debóra bíra-prófétanő nevéhez köt.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Debóra éneke · Többet látni »
Domán István
Domán István (Budapest, 1922. november 17. – 2015 február) zsidó származású magyar hittudós, főrabbi, egyetemi tanár.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Domán István · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Egyiptom · Többet látni »
Elóhista forrás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Elohista forrás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Elóhista forrás · Többet látni »
Elizeus próféta
Elizeus (héber: אֱלִישָׁע) Kr. e. 9. századi héber próféta.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Elizeus próféta · Többet látni »
Esdrás könyve
Az Esdrás könyve, az apokrif Esdrásokat is beleszámítva Esdrás első könyve protokanonikus Ószövetségi könyv.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Esdrás könyve · Többet látni »
Esszénusok
Az esszénusok egy ókori zsidó vallási közösség, amely tagjaitól szigorú aszkézist kívánt.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Esszénusok · Többet látni »
Eszter könyve
Eszter könyve (Eszter) a könyv főhőséről, Eszterről kapta a nevét.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Eszter könyve · Többet látni »
Ezékiel könyve
Ezékiel könyve egy protokanonikus ószövetségi könyv a Bibliából, melynek tartalmát és megírását Ezékiel prófétának tulajdonítják.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ezékiel könyve · Többet látni »
Ezra próféta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Esdrás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ezra próféta · Többet látni »
Farizeusok
A farizeusok egy ókori, szigorú vallási elveket valló zsidó párt volt, amelynek tagjai életüket azáltal kívánták Istennek szentelni, hogy az előírásokat szigorúan megtartották.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Farizeusok · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Földközi-tenger · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Fönícia · Többet látni »
Filiszteusok
A filiszteusok mediterrán eredetű, kora vaskori nép.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Filiszteusok · Többet látni »
Filológia
A filológia egy nyelv szövegeivel való tudományos foglalkozás megnevezése.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Filológia · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Filozófia · Többet látni »
Gézeri parasztnaptár
A Gezeri parasztnaptár vagy Gézeri parasztnaptár egy feltehetően a Kr. e. 10. század második felében keletkezett, óhéber feliratos nyelvemlék, a héber irodalom egyik legkorábbi, Biblián kívüli emléke.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Gézeri parasztnaptár · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Görög nyelv · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Görögország · Többet látni »
Geniza
A geniza (héber: גניזה tároló; többes számban: genizot) olyan tárolóhelyiség vagy hely a zsinagógában, a közelében, vagy a zsidó temetőben, ahol a vallásos zsidók ideiglenesen elhelyezik a már nem használható, de vallási szabályaik alapján meg nem semmisíthető írásokat, könyveket.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Geniza · Többet látni »
Gilgames és Agga
A Gilgames és Agga című, 115 soros eposz az uruki epikus ciklus része, feltehetően a Gilgames-eposzba összefűzött Gilgames-ciklus legkorábbi darabja.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Gilgames és Agga · Többet látni »
Hahn István
Hahn István (Budapest, 1913. március 28. – Budapest, 1984. július 26.) magyar ókortörténész, rabbi, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1982).
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Hahn István · Többet látni »
Héber írás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber ábécé.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Héber írás · Többet látni »
Héber Biblia
A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Héber Biblia · Többet látni »
Héber nyelv
A héber nyelv (héberül: ivrit) (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Héber nyelv · Többet látni »
Hésziodosz
Hésziodosz (ógörögül Ἡσίοδος) (i. e. 8. század első fele) görög epikus költő.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Hésziodosz · Többet látni »
Hóseás próféta
Hósea ábrázolása Duccio di Buoninsegna 1308 és 1311 közti festményén Hóseás, (névváltozat: Hósea; teljes név: Hóséa ben Böéri; görögös alak: Ószée; latinos alak: Osee; magyaros alak: Ozeás) Kr. e. 8. századi héber próféta.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Hóseás próféta · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hillél
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Hillél.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Hillél · Többet látni »
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Holt-tenger · Többet látni »
Holt-tengeri tekercsek
Kumrán. Ahol megtalálták a tekercseket A holt-tengeri tekercsek az időszámítás előtti három, illetve az utána következő első évszázadban keletkezett vallásos iratok, amelyeket egy korabeli zsidó szekta rejtett el a Holt-tenger sivatagos partján lévő barlangokban.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Holt-tengeri tekercsek · Többet látni »
Huber Lipót
Huber Lipót és családjának sírboltja a zombori belvárosi Szent Rókus temetőben Huber Lipót (Zombor, 1861. október 23. – Kalocsa, 1946. március 7.) római katolikus pap, címzetes apát, főegyházmegyei cenzor, teológus, egyházi író.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Huber Lipót · Többet látni »
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és I. Constantinus római császár · Többet látni »
I. e. 10. század
A világ i. e. 1000 körül (angol nyelvű).
Új!!: Ókori zsidó irodalom és I. e. 10. század · Többet látni »
I. e. 11. század
Az i. e. 11.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és I. e. 11. század · Többet látni »
I. e. 166
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és I. e. 166 · Többet látni »
II. Theodosius bizánci császár
II.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és II. Theodosius bizánci császár · Többet látni »
Illés apokalipszise
Illés apokalipszise egy névtelen apokrif, amelyet egy angyal által adott kinyilatkoztatásként mutatnak be.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Illés apokalipszise · Többet látni »
Illés próféta
Illés szobra az észak-izraeli Fasszutában Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi héber próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Illés próféta · Többet látni »
IMIT
#ÁTIRÁNYÍTÁS Izraelita Magyar Irodalmi Társulat.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és IMIT · Többet látni »
Iosephus Flavius
Iosephus Flavius (Jeruzsálem, 37 körül – Róma, 100 körül), eredeti nevén Joszéf ben Mattitjáhu zsidó történetíró és hadvezér.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Iosephus Flavius · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Izrael · Többet látni »
Izraelita Magyar Irodalmi Társulat
Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (rövidítve: IMIT) az Országos Izraelita Iroda kezdeményezése folytán hosszabb eszmecsere után 1894.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Izraelita Magyar Irodalmi Társulat · Többet látni »
Jahvista forrás
A jahvista forrás a Tóra egyik elbeszélő forrása.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jahvista forrás · Többet látni »
Jóél
Jóél, több bibliai, ótestamentumi alak neve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jóél · Többet látni »
Jób könyve
thumb Jób könyve (rövidítve: Jób) (Ijjóv, Iev) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, a zsidó bölcsességi irodalom kiemelkedő alkotása, amely legkésőbb Kr. e. 5. és 3. század között keletkezett.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jób könyve · Többet látni »
Jób testamentuma
Jób testamentuma egy ószövetségi apokrif mű, amelyet valószínűleg az Ókori Egyiptomban készítettek a Kr.e. 1. század és i.sz. 1. század vége között.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jób testamentuma · Többet látni »
Jónás könyve
Jónást a tengerbe hajítják. A római Priscilla-katakomba ókeresztény freskója Jónás könyve (héberül סֵפֶר יוֹנָה Széfer Jóná - Galamb) egyike a Biblia prófétai könyveinek, központi alakja mind a zsidó, mind a keresztény kánonban a kispróféták írásai közé tartozik.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jónás könyve · Többet látni »
Jósiás júdai király
Jósiás vagy Jozija júdai király (heb. יֹאשִׁיָּהוּ, jelentése: ’Isten megsegíti őt’; görögül: Ιωσιας, latinul: Josias) i.e. 641-ben, nyolcéves korában került Júda trónjára (2Kir. 22:1) és i.e. 609-ig uralkodott.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jósiás júdai király · Többet látni »
Jeremiás levele
Jeremiás levele (latin cím: Epistula Jeremiae) feltehetően a Kr. e. 5. században keletkezett héber nyelvű irodalmi mű az ószövetségi apokrifek – katolikus felfogás szerint: deuterokanonikus írások – közül.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jeremiás levele · Többet látni »
Jeremiás próféta
Jeremiás (nevének (יִרְמְיָהוּ Yirməyāhū) jelentése "Jah(weh) felmagasztal/felemel") Izrael egyik legnagyobb prófétája.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jeremiás próféta · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jeruzsálem · Többet látni »
Jubileumok könyve
A Jubileumok könyve egy ószövetségi apokrif irat.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Jubileumok könyve · Többet látni »
Judea
#ÁTIRÁNYÍTÁS Júdea.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Judea · Többet látni »
Judit könyve
A Judit könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Judit könyve · Többet látni »
Kánaán
A Bibliában említett Kánaán földje Kánaán (akkádul ma-at Ki-in-a-ni, vagy ma-at ki-in-a-nimKI, föníciai nyelven: כנענ, Kana'n) tágabb értelemben azon terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Sínai-félszigetet.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kánaán · Többet látni »
Középkori zsidó irodalom
Középkori zsidó irodalomnak nevezik az európai középkorral részben párhuzamosan meghatározható zsidó irodalom fejlődési szakaszát.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Középkori zsidó irodalom · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Közel-Kelet · Többet látni »
Kopt nyelv
A kopt nyelv a koptok által a késő ókortól beszélt nyelv, az egyiptomi nyelv legkésőbbi fejlődési fázisa.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kopt nyelv · Többet látni »
Kr. e. 1. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 1. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 1. század · Többet látni »
Kr. e. 10. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 10. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 10. század · Többet látni »
Kr. e. 11. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 11. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 11. század · Többet látni »
Kr. e. 14. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 14. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 14. század · Többet látni »
Kr. e. 2. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 2. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 2. század · Többet látni »
Kr. e. 4. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 4. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 4. század · Többet látni »
Kr. e. 400
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 400.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 400 · Többet látni »
Kr. e. 5. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 5. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 5. század · Többet látni »
Kr. e. 587
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 587.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 587 · Többet látni »
Kr. e. 6. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 6. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 6. század · Többet látni »
Kr. e. 621
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 621.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 621 · Többet látni »
Kr. e. 7. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 7. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 7. század · Többet látni »
Kr. e. 8. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS i. e. 8. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 8. század · Többet látni »
Kr. e. 9. század
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 9. század.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Kr. e. 9. század · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Latin nyelv · Többet látni »
Luzsénszky Alfonz (újságíró)
Luzsénszky Alfonz (néhol Luzsánszky, Luzsinszky, Luzsinsky vagy Szentesy-Luzsénszky alakban is, Budapest, 1876. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1953. december 30.) katolikus lapkiadó, szélsőjobboldali író-újságíró, természetgyógyász.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Luzsénszky Alfonz (újságíró) · Többet látni »
Makkabeusok
Mattatiás felhívása a zsidókhoz, a ''The Doré Bible Illustrations'' illusztrációja A makkabeusok egy zsidó pap, Mattatiás leszármazottai, illetve követőik voltak, akik felvették a harcot az idegen elnyomók ellen és Kr.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Makkabeusok · Többet látni »
Maszada
#ÁTIRÁNYÍTÁSMasszáda.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Maszada · Többet látni »
Mésa felirata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mésa-sztélé.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mésa felirata · Többet látni »
Mítosz
A mítosz (a görög μυθος.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mítosz · Többet látni »
Mózes
Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mózes · Többet látni »
Mózes apokalipszise
Mózes apokalipszise vagy Ádám és Éva élete ószövetségi apokrif irat.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mózes apokalipszise · Többet látni »
Mózes második könyve
Mózes második könyve, más néven A kivonulás könyve – héberül: Sémót vagy Semót/Smót („Nevek”), askenázi: Smajsz; jiddis: Smojsz; („Kivonulás”) – a zsidó vallásban a Tóra, a kereszténységben pedig az Ószövetség, azon belül a Pentateuchus második könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mózes második könyve · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mezopotámia · Többet látni »
Midrás
Midrás (héb. szó, a „deras” gyökből, a. m. „tanulmányozás”, „nyomozás”), a, zsidó bibliaexegetika eredeti, ókori formája s az ezt felölelő rendkívül kiterjedt Midrás-irodalom elnevezése.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Midrás · Többet látni »
Misna
A Misná, magyarul Ismétléssel tanulás (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Misna · Többet látni »
Mitológia
Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Mitológia · Többet látni »
Náhum
Színeváltozás temploma, Oroszország). Náhum (héber: נַחוּם Naḥūm) a bibliai 12 kispróféta egyike, kinek próféciái az ószövetségi Náhum könyvében maradtak megörökítve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Náhum · Többet látni »
Nehemjá
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nehémiás (Biblia).
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Nehemjá · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Palesztina · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Róma · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Római Birodalom · Többet látni »
Ruth könyve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rúth könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Ruth könyve · Többet látni »
Salamon zsidó király
Salamon találkozik Sába királynőjével, Piero della Francesca festménye Salamon király (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 931 körül) a Héber Biblia szerint az ókori Izrael uralkodója és Dávid király fia.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Salamon zsidó király · Többet látni »
Salamon zsoltárai
Salamon zsoltárai, rövidítve SalZsoltKatolikus lexikon, alatt 18 darab ószövetségi apokrif zsoltárszerű írást tartanak nyilván.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Salamon zsoltárai · Többet látni »
Saul
A SaulA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név héber eredetű férfinév, jelentése: kért, kiesdeklett.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Saul · Többet látni »
Sámuel
A SámuelA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név férfinév a héber Semuélnévből származik.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Sámuel · Többet látni »
Septuaginta
Latinosan Septuaginta, magyarosan Szeptuaginta (rövidítése LXX, görögül Ἡ Μετάφραση τῶν Ἑβδομήκοντα) a Héber Biblia (Ószövetség) koiné görög nyelvű fordítása.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Septuaginta · Többet látni »
Siralmak könyve
A Siralmak könyve vagy Jeremiás siralmai (Megilát Échá – rövidítései: Sir, Siral, Siralm, JSir, Échá - Jaj!, Hogyan?, Ejkho) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, mely a Héber Biblia harmadik – Ketuvim – részében, annak második csoportjában helyezkedik el, az Öt tekercs egyikét alkotva.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Siralmak könyve · Többet látni »
Szadduceusok
A szadduceusok egy – elsősorban politikai – párt volt a zsidóságon belül az I. e. 2. századtól a Második Templom pusztulásáig.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Szadduceusok · Többet látni »
Szír nyelv
A szír nyelv vagy szír-arámi nyelv a sémi nyelveken belül egy kelet-arámi nyelvjárás (dialektus).
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Szír nyelv · Többet látni »
Talmud
A Talmud (תַּלמוּד héberül: „tan, tanulmány, ami tanulva lett”) a posztbiblikus zsidó irodalom legnagyobb és egyértelműen legfontosabb, tematikus rendszerbe foglalt gyűjteménye, a zsidóság enciklopédiája, jogi és vallási alapvetése, szokásjogi gyűjteménye, bibliaértelmezéseinek tárháza, a rabbinikus judaizmus kiindulópontja.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Talmud · Többet látni »
Tanakh
#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Tanakh · Többet látni »
Tízparancsolat
A tízparancsolat (héberül: עֲשֶׂרֶת הַדִּיבְרוֹת ă`szeret haddivrót) a judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Tízparancsolat · Többet látni »
Tóbiás könyve
Tóbiás könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Tóbiás könyve · Többet látni »
Tóra
230px A Tóra (Tórá, Torá, ask: Tajró / Tajre, jiddis kiejtéssel tojre), vagy más néven a Mózesi könyvek vagy Pentateuchus a Biblia ótestamentumi részének első öt könyve, amelyet a zsidó és a keresztény hagyomány kevés kivételtől eltekintve Mózesnek tulajdonított, és amelyet a konzervatív bibliamagyarázat lényegét tekintve ma is Mózestől származtat.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Tóra · Többet látni »
Teremtés könyve
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mózes első könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Teremtés könyve · Többet látni »
Xeravits Géza
Xeravits Géza, (Budapest, 1971. február 20. – 2019. szeptember 27.), magyar teológus, egyetemi tanár.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Xeravits Géza · Többet látni »
Zsoltár
A zsoltár egyfajta verses imádság, himnusz.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Zsoltár · Többet látni »
Zsoltárok könyve
#ÁTIRÁNYÍTÁS A zsoltárok könyve.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és Zsoltárok könyve · Többet látni »
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 1. század · Többet látni »
132
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 132 · Többet látni »
135
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 135 · Többet látni »
165
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 165 · Többet látni »
2. század
A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 2. század · Többet látni »
400
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 400 · Többet látni »
500
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 500 · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 6. század · Többet látni »
66
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 66 · Többet látni »
70
Nincs leírás.
Új!!: Ókori zsidó irodalom és 70 · Többet látni »
