Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ókori görög irodalom

Index Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

270 kapcsolatok: A jelenések könyve, Achilleus Tatios, Aelius Aristides, Aeneszidémosz, Agy, Aiszóposz, Aiszkhülosz, Aiszkhinész (athéni szónok), Alexandriai Hészükhiosz, Alexandriai könyvtár, Alexandriai Philón, Alexandrosz Aitólosz, Alexandrosz Polühisztór, Algebra, Alkaiosz (költő), Alkiphrón, Anakreón, Anatómia, Anaximandrosz, Anaximenész, Andokidész (szónok), Androszthenész, Antigonosz (szobrász), Antiphanész, Antiszthenész (filozófus), Antonius Polemon, Apollóniosz Rhodiosz, Appianosz, Arábia, Arion, Arisztarkhosz (grammatikus), Arisztophanész, Arisztotelész, Arkhilokhosz, Arkhimédész, Artéria, Újszövetség, Athén, Az apostolok cselekedetei, Ókori Görögország, Éliszi Hippiasz, Babilónia, Babriosz, Bakkhülidész, Békaegérharc, Bérósszosz, Bizánci Birodalom, Bizánci irodalom, Borzsák István, Caius Musonius Rufus, ..., Cassius Dio, Cinikusok, Csányi Ferenc (táblabíró), Démétriosz (peripatetikus filozófus), Démokritosz, Démoszthenész, Deinarkhón, Dexipposz (történetíró), Dión Khrüszosztomosz, Didümosz Khalkenterosz, Diodórosz (történetíró), Diogenész Laertiosz, Dionüsziosz, Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok), Dionüsziosz Thrax, Diophantosz, Diphilosz (komédiaköltő), Egyetemes irodalomtörténet (Heinrich), Egyiptom, Eleai Zénón, Elemek, Empedoklész, Epheszoszi Hérakleitosz, Epheszoszi Szóranosz, Ephorosz (történetíró), Epiktétosz, Epikurosz, Eraszisztratosz, Eratoszthenész Pentatlosz, Eukleidész (matematikus), Eunapiosz, Euripidész, Evangélium, Falus Róbert, Galénosz, Görög ábécé, Görögország, Geocentrikus világkép, Héber Biblia, Hégémón, Hégésziasz (rétor), Héliodórosz (regényíró), Héraklész, Hérakleitosz Grammatikosz, Héródianosz (történetíró), Hérodotosz, Hérophilosz, Hésziodosz, Hüpereidész, Hegedűs István (klasszika-filológus), Heliocentrikus világkép, Hellenica Oxyrhynchia, Herodes Atticus, Himeriosz, Himnusz, Hipparkhosz (csillagász), Hippüsz, Hippokratész, Hippokratészi eskü, Homérosz, I. e. 1. század, I. e. 4. évezred, I. e. 4. század, I. e. 5. század, I. e. 8. század, I. Ptolemaiosz, Iamblikhiosz (író), Iamblikhosz, Ióannész Sztobaiosz, II. Agészilaosz spártai király, II. Heródes Agrippa zsidó király, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Iliasz, Iosephus Flavius, Iszokratész, Iulianus római császár, Jézus, Johannes Scherr, Kaiszareiai Euszebiosz, Kallimakhosz, Kalliszthenész, Kapitánffy István, Karneadész, Köpesdy Sándor, Kereszténység, Kharón, Khoirilosz, Khrüszipposz, Kitioni Zénón, Klaudiosz Ptolemaiosz, Klazomenai Anaxagorasz, Kolophóni Xenophanész, Korinna, Ktészibiosz, Larisszai Philón, Lükurgosz (athéni szónok), Lüsziasz, Leontinoi Gorgiasz, Libaniosz, Longinosz, Longosz, Lucius Annaeus Cornutus, Lucius Flavius Arrianus Xenophon, Lukianosz, Manethón, Marcus Vitruvius Pollio, Maximus Tyrius, Márton Jenő, Mózes, Melanippidész, Menandrosz (komédiaköltő), Milétoszi Hekataiosz, Mimnermosz, Mimus, Mindennapi élet Athénban Periklész korában, Mitológia, Muszaiosz (költő, 5. század), Naukratiszi Athénaiosz, Nőgyógyászat, Nikandrosz (orvos), Nikolaosz Damaszkénosz, Nonnosz, Numeniosz (filozófus), Odüsszeia, Onészikritosz, Optika, Oribasziosz, Panaitiosz (filozófus), Panüasszisz, Parmenidész, Patroklész, Pauszaniasz Periégétész, Pál apostol, Pürrhón, Püthagorasz, Pütheasz, Pecz Vilmos, Pedaniosz Dioszkoridész, Pharmakológia, Philón (mérnök), Philinosz (orvos), Philodémosz, Philolaosz, Phleiuszi Timón, Pindarosz, Platón, Plótinosz, Plutarkhosz, Polübiosz, Porphüriosz, Praxagorasz, Prótagorasz, Priszkosz rétor, Proklosz, Radó Antal, Római Birodalom, Római irodalom, Rhamnoszi Antiphón, Rodosz (sziget), Rodoszi Poszeidóniosz, Rufusz Ephesziosz, Schill Salamon, Sextus Empiricus, Steiger Kornél, Synesius, Szamoszi Arisztarkhosz, Szamoszi Melisszosz, Szapphó, Szókratész, Szótadész, Szepessy Tibor, Szerb Antal, Szicíliai Epikharmosz, Szimónidész, Szimplikiosz, Szinópéi Diogenész, Szofizmus, Szolón, Szophoklész, Szophrón, Szteszikórusz, Sztoicizmus, Sztrabón, Szuda-lexikon, Tarszoszi Hermogenész, Türtaiosz, Thalész, Thébai Kratész, Themisztiosz, Theognisz, Theokritosz (költő), Theophrasztosz, Theopomposz, Thuküdidész, Timagenész, Tralleszi Phlegon, Véna, Voltaire, Wagner József, Xanthosz, Xenophón, Zószimosz (történetíró), 1. század, 10. század, 13. század, 14. század, 1457, 1484, 1594, 1726, 1763, 1787, 1890, 19. század, 2. század, 476, 5. század, 6. század, 895. Bővíteni index (220 több) »

A jelenések könyve

látomása Patmosz szigetén ''„Én János, a ki néktek atyátokfia is vagyok, társatok is a Jézus Krisztus szenvedésében és királyságában és tűrésében, a szigeten valék, a mely Páthmósnak neveztetik, az Isten beszédéért és a Jézus Krisztus bizonyságtételéért. Lélekben valék ott az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót, mint egy trombitáét”'' Jelenések könyve Tetramorf. ''„és a királyi széknél középen négy élőlény, elöl és hátul szemekkel tele. Az első élőlény oroszlánhoz, a második bikához volt hasonló, a harmadik élőlénynek olyan arca volt, mint egy embernek, a negyedik élőlény pedig repülő sashoz hasonlított. A négy élőlény, amelynek egyenként hat szárnya volt, körös-körül és belül tele volt szemekkel”''A jelenések könyve, vagy más bibliafordítási neveinː Jelenések könyve vagy János jelenései stb., elterjedt nevén János apokalipszise (Αποκάλυψη τουἸωάννου) a Biblia újszövetségi iratainak utolsó, prófétai igénnyel fellépő könyve, görög nyelvű őskeresztény mű.

Új!!: Ókori görög irodalom és A jelenések könyve · Többet látni »

Achilleus Tatios

Achilleus Tatios ''Leukippé és Kleitophón története'' (Oxyrhycnhus papiruszok, London, The Egypt Exploration Society, 1914) Achilleus Tatios (görög Ἀχιλλεὺς Τάτιος; latin Achilles Tatius) római kori görög író volt, valószínüleg Alexandriában élt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Achilleus Tatios · Többet látni »

Aelius Aristides

Aelius Aristides (117 – 189?) ókori görög szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Aelius Aristides · Többet látni »

Aeneszidémosz

Aeneszidémosz (i. e. 1. század) görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Aeneszidémosz · Többet látni »

Agy

Az emberi agy Csimpánz agya Az agyféltekék lebenyei (animáció) Az övtekervény (animáció) Hippocampus (animáció) Parahippocampalis tekervény (animáció) A köztiagy (piros) térbeli helyzete (animáció). Legnagyobb részét a talamusz képezi A limbikus rendszer Az agykamrák helyzete a koponyában. Oldalkamrák vetülete piros, harmadik és negyedik agykamráké sötétkék színnel jelölve A híd térbeli helyzete (animáció) A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció) Az agy (más néven agyvelő; ógörögül ἐγκέφαλον,, „a koponyában”) a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része.

Új!!: Ókori görög irodalom és Agy · Többet látni »

Aiszóposz

Aiszóposz elképzelt alakja egy 15. századi metszeten Aiszóposz egyik meséjének illusztrációja egy 273-ból származó ravennai templomi padlómozaikon Aiszóposz mesefigurái, Perugia, 1275 A tücsök és a hangya, Milo Winter illusztrációja (1919) Aiszóposz (átírásban: Aísōpos; latinul: Aesopus), magyaros formában Ezópus(z) (Amorium, Kis-Ázsia, Kr. e. 620 körül – Delphoi, Kr. e. 564 körül) híres ókori görög meseköltő, a „mesék Homérosza”.

Új!!: Ókori görög irodalom és Aiszóposz · Többet látni »

Aiszkhülosz

Aiszkhülosz (görögül Αἰσχύλος,; Eleuszisz, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456) görög tragédiaköltő, „a tragédia atyja”.

Új!!: Ókori görög irodalom és Aiszkhülosz · Többet látni »

Aiszkhinész (athéni szónok)

Aiszkhinész (tudományos magyar átírásban: Aischinés), (Athén, i. e. 389 körül – Szamosz, i. e. 314 körül) görög (athéni) szónok és politikus; Démoszthenész politikai ellenfele.

Új!!: Ókori görög irodalom és Aiszkhinész (athéni szónok) · Többet látni »

Alexandriai Hészükhiosz

Alexandriai Hészükhiosz, késő ókori (5. század) görög szótáríró, idegen kifejezéssel élve lexikográfus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alexandriai Hészükhiosz · Többet látni »

Alexandriai könyvtár

A római Tiberius Claudius Balbilusnak tulajdonított felirat (Kr. u. 56), amely igazolja, hogy az alexandriai könyvtár még a Krisztus utáni első században is működött Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alexandriai könyvtár · Többet látni »

Alexandriai Philón

Alexandriai Philón (átírva Philōn), (Kr. e. 25/20 körül – Kr. u. 41/45 körül), röviden gyakran csak Philo, görög nyelvű zsidó filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alexandriai Philón · Többet látni »

Alexandrosz Aitólosz

Alexandrosz Aitólosz (Kr. e. 4-3. század körül) görög költő Életéről azon kívül, hogy Alexandriában élt és alkotott, semmit sem tudunk.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alexandrosz Aitólosz · Többet látni »

Alexandrosz Polühisztór

Alexandrosz Polühisztór (Kr. e. 100 körül – Kr. e. 40 körül) ókori görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alexandrosz Polühisztór · Többet látni »

Algebra

Az algebra a matematika egyik ága, a matematikai műveletek általános tudománya.

Új!!: Ókori görög irodalom és Algebra · Többet látni »

Alkaiosz (költő)

Alkaiosz és Szapphó egy 19. századi festményen Szapphó és Alkaiosz Alkaiosz vagy latinosan Alcaeus (i. e. 620 – i. e. 570. vagy i. e. 580.) görög költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alkaiosz (költő) · Többet látni »

Alkiphrón

Alkiphrón, (2. század) ókori görög levélíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Alkiphrón · Többet látni »

Anakreón

Anakreón (ógörög: Ἀνακρέων) (i. e. 582, Theósz – i. e. 485) ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól híres.

Új!!: Ókori görög irodalom és Anakreón · Többet látni »

Anatómia

Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.

Új!!: Ókori görög irodalom és Anatómia · Többet látni »

Anaximandrosz

Anaximandrosz világtérképe Anaximandrosz (görögül: Αναξίμανδρος), (kb. i. e. 610 – i. e. 547 vagy i. e. 546) görög filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola kiemelkedő alakja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Anaximandrosz · Többet látni »

Anaximenész

Anaximenész, (i. e. 586 körül – i. e. 528 körül) filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Anaximenész · Többet látni »

Andokidész (szónok)

Andokidész, (i. e. 440 körül – i. e. 391) ókori görög szónok, az úgynevezett tíz attikai szónok egyike.

Új!!: Ókori görög irodalom és Andokidész (szónok) · Többet látni »

Androszthenész

Androszthenész (Ἀνδρόσθενης, latinosan: Androsthenes) (i. e. 4. század) görög földrajzi író Feltehetőleg Thaszoszban született, s Amphipoliszban élt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Androszthenész · Többet látni »

Antigonosz (szobrász)

Antigonosz vagy Antigonosz Karüsztiosz (Kr. e. 3. század) görög szobrász, művészeti író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Antigonosz (szobrász) · Többet látni »

Antiphanész

#ÁTIRÁNYÍTÁS Antiphanész (egyértelműsítő lap).

Új!!: Ókori görög irodalom és Antiphanész · Többet látni »

Antiszthenész (filozófus)

Antiszthenész, görög filozófus volt, a cinikus iskola megalapítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Antiszthenész (filozófus) · Többet látni »

Antonius Polemon

Antonius Polemon (88 – 144) görög filozófus és szónok (rétor).

Új!!: Ókori görög irodalom és Antonius Polemon · Többet látni »

Apollóniosz Rhodiosz

Apollóniosz Rhodiosz, Argonauták (részlete) az 1280-ban írt kéziratban, Biblioteca Medicea Laurenziana, Firenze Apollóniosz Rhodiosz (Alexandria, i. e. 295 – Rodosz, i. e. 215) Kr.

Új!!: Ókori görög irodalom és Apollóniosz Rhodiosz · Többet látni »

Appianosz

Appianosz (Alexandria, 95 – Róma, 165) alexandriai görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Appianosz · Többet látni »

Arábia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Arab-félsziget.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arábia · Többet látni »

Arion

Az Arion egy ünnepelt görög költő és zeneszerző neve, a név jelentése: a gyors, az erős.Ladó-Bíró, 31.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arion · Többet látni »

Arisztarkhosz (grammatikus)

Szamothrakéi Arisztarkhosz, (i. e. 216 körül – i. e. 143) ókori alexandriai görög nyelvész, az ókor legkiválóbb szövegkritikusa.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arisztarkhosz (grammatikus) · Többet látni »

Arisztophanész

Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arisztophanész · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arisztotelész · Többet látni »

Arkhilokhosz

Arkhilokhosz vagy latinosan Archilochus (Párosz sziget, i. e. 7. század) görög költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arkhilokhosz · Többet látni »

Arkhimédész

bélyegkép Arkhimédész (ógörögül: Αρχιμήδης), (Szürakuszai, Kr. e. 287 k. – Szürakuszai, Kr. e. 212) ókori szicíliai görög természettudós, matematikus, mérnök, fizikus, csillagász, filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Arkhimédész · Többet látni »

Artéria

Az artériák 18. századi ábrázolása Vérkeringés:'''Vörös'''.

Új!!: Ókori görög irodalom és Artéria · Többet látni »

Újszövetség

Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része.

Új!!: Ókori görög irodalom és Újszövetség · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Új!!: Ókori görög irodalom és Athén · Többet látni »

Az apostolok cselekedetei

Fjodor Zubov: Az Apostolok Minisztériuma Az apostolok cselekedetei az Újszövetség ötödik irata, a négy evangélium után soron következő történeti könyv, melyben az ősegyház történetének kezdetéről és elterjedéséről kapunk beszámolót.

Új!!: Ókori görög irodalom és Az apostolok cselekedetei · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Ókori Görögország · Többet látni »

Éliszi Hippiasz

Az Eliszből való Hippiasz (i. e. 460 körül – i. e. 399 körül) ókori görög szofista filozófus és matematikus volt Athénben.

Új!!: Ókori görög irodalom és Éliszi Hippiasz · Többet látni »

Babilónia

Babilónia volt a neve az ókor végén Dél-Mezopotámiának – a mai Irak középső és déli részének –, aminek az Óbabiloni Birodalom korától a hellénizmus idejéig Babilon volt a legjelentősebb városa, szellemi központja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Babilónia · Többet látni »

Babriosz

Babriosz, olykor Babriasz, (III. század) késő ókori görög meseíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Babriosz · Többet látni »

Bakkhülidész

Bakkhülidész, latinosan Bacchylides (Kr. e. 516 körül – Kr. e. 451 körül) ókori görög lantos költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Bakkhülidész · Többet látni »

Békaegérharc

A Békaegérharc (latin betűkkel Batrakhomüomakhia) egy Homérosznak tulajdonított ógörög komikus kiseposz.

Új!!: Ókori görög irodalom és Békaegérharc · Többet látni »

Bérósszosz

Bérósszosz (akkádul *Bēl-rē'ûšu) A hellenisztikus korban (i. e. 340 körül – i. e. 280 után) alkotó kháldeus származású görög író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Bérósszosz · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Bizánci irodalom

Bizánci irodalomnak, vagy középkori görög irodalomnak a görög irodalom második fejlődési fázisát nevezik, amely az ógörög irodalmat követte a középkor kezdetén.

Új!!: Ókori görög irodalom és Bizánci irodalom · Többet látni »

Borzsák István

Borzsák István (Monor, 1914. december 24. – Budapest, 2007. december 9.) Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, ókortudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Borzsák István · Többet látni »

Caius Musonius Rufus

Caius Musonius Rufus (1. század) római filozófus Volsiniiből származott, egy Capito nevű lovag fia volt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Caius Musonius Rufus · Többet látni »

Cassius Dio

Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus, (Nicea, 155 vagy 163/164 – 229 után) görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Cassius Dio · Többet látni »

Cinikusok

Diogenész Jean-Léon Gérôme festményén A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században.

Új!!: Ókori görög irodalom és Cinikusok · Többet látni »

Csányi Ferenc (táblabíró)

Székelyudvarhelyi Csányi Ferenc (Kolozsvár, 1842. január 21. – Kolozsvár, 1897. május 22.) irodalomtörténész, királyi táblai bíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Csányi Ferenc (táblabíró) · Többet látni »

Démétriosz (peripatetikus filozófus)

Phaléroni Démétriosz, görögösen Démétriosz Phalériosz, (i. e. 360 körül – i. e. 282) athéni szónok, államférfi és peripatetikus filozófus, Arisztotelész és Theophrasztosz tanítványa, az alexandriai könyvtár első vezető könyvtárosa.

Új!!: Ókori görög irodalom és Démétriosz (peripatetikus filozófus) · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Ókori görög irodalom és Démokritosz · Többet látni »

Démoszthenész

Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.

Új!!: Ókori görög irodalom és Démoszthenész · Többet látni »

Deinarkhón

Dinarkhosz, (Kr. e. 361 – Kr. e. 291) ókori görög szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Deinarkhón · Többet látni »

Dexipposz (történetíró)

Latinosan Publius Herennius Dexippus, görögösen Dexipposz, (210 körül – 273) ókori görög szónok és történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Dexipposz (történetíró) · Többet látni »

Dión Khrüszosztomosz

Dión Khrüszosztomosz, (40 körül – 120 körül) ókori görög szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Dión Khrüszosztomosz · Többet látni »

Didümosz Khalkenterosz

Didümosz Khalkenterosz, (Alexandria, Kr. e. 63 körül – Róma, Kr. u. 10 körül) a legnevezetesebb ókori görög nyelvtudósok és kommentárírók egyike.

Új!!: Ókori görög irodalom és Didümosz Khalkenterosz · Többet látni »

Diodórosz (történetíró)

Diodórosz Szikulosz (a. m. "Szicíliai Diodórosz"), (Kr. e. 90 körül – Kr. e. 27 körül) ókori görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Diodórosz (történetíró) · Többet látni »

Diogenész Laertiosz

Diogenész Laertiosz műve 1594-es római kiadásának címlapja Diogenész Laertiosz, (Laerté, Kilikia, 180 körül – ?, 240 körül) görög történetíró; nevét mint az ókori görög filozófusok életrajzainak megírójáét ismerik.

Új!!: Ókori görög irodalom és Diogenész Laertiosz · Többet látni »

Dionüsziosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dionüsziosz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Ókori görög irodalom és Dionüsziosz · Többet látni »

Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)

Dionüsziosz Halikarnasszeusz, magyarosan Halikarnasszoszi Dionüsziosz, (Halikarnasszosz, i. e. 54 körül – Róma, i. e. 8 körül) ókori görög szónok és történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok) · Többet látni »

Dionüsziosz Thrax

Dionüsziosz Thrax, (i. e. 170 körül – i. e. 90 körül) görög grammatikaíró volt, szamothrakéi Arisztarkhosz tanítványa.

Új!!: Ókori görög irodalom és Dionüsziosz Thrax · Többet látni »

Diophantosz

Az ''Aritmetika'' hatodik könyve (az első, 1621-es latin nyelvű kiadás címlapja) Diophantosz (200 – 284 vagy 214 – 298 körül) egyiptomi hellenisztikus matematikus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Diophantosz · Többet látni »

Diphilosz (komédiaköltő)

Diphilosz (Δίφιλος, i. e. 355, Szinópé – i. e. 289, Szmürna) görög komédiaköltő, Menandrosz kortársa, az „új attikai komédia” képviselője.

Új!!: Ókori görög irodalom és Diphilosz (komédiaköltő) · Többet látni »

Egyetemes irodalomtörténet (Heinrich)

A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelent Egyetemes irodalomtörténet A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet, ''A magyar nemzet története'', és A zsidók egyetemes története mellett egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt készült nagy terjedelmű összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

Új!!: Ókori görög irodalom és Egyetemes irodalomtörténet (Heinrich) · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Új!!: Ókori görög irodalom és Egyiptom · Többet látni »

Eleai Zénón

Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Eleai Zénón · Többet látni »

Elemek

Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.

Új!!: Ókori görög irodalom és Elemek · Többet látni »

Empedoklész

Empedoklész (görög Ἐμπεδοκλῆς, Akragasz, Szicília, kb. i. e. 495 – i. e. 435) ókori görög filozófus, orvos, vallási tanító.

Új!!: Ókori görög irodalom és Empedoklész · Többet látni »

Epheszoszi Hérakleitosz

Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Epheszoszi Hérakleitosz · Többet látni »

Epheszoszi Szóranosz

Epheszószi Szóranosz, (98 – 138) római kori görög orvos és író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Epheszoszi Szóranosz · Többet látni »

Ephorosz (történetíró)

Ephorosz (i. e. 4. század) görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Ephorosz (történetíró) · Többet látni »

Epiktétosz

Epiktétosz Epiktétosz (Hierapolisz, i. sz. 55 körül – Nikopolisz, i. sz. 120 körül) görög sztoikus filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Epiktétosz · Többet látni »

Epikurosz

Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.

Új!!: Ókori görög irodalom és Epikurosz · Többet látni »

Eraszisztratosz

Erasziszratosz felfedezi a szír király fia betegségének okát. Jacques-Louis David (1774) festménye Eraszisztratosz (görög: Ἐρασίστρατος) (Kr. e. 3. század) görög orvos.

Új!!: Ókori görög irodalom és Eraszisztratosz · Többet látni »

Eratoszthenész Pentatlosz

Kürénéi Eratoszthenész (görögül: Ἐρατοσθένης) (Küréné, i. e. 276 – Alexandria, i. e. 194) egyiptomi hellenisztikus matematikus, földrajztudós, csillagász, filozófus, költő, zenész.

Új!!: Ókori görög irodalom és Eratoszthenész Pentatlosz · Többet látni »

Eukleidész (matematikus)

Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.

Új!!: Ókori görög irodalom és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »

Eunapiosz

Eunapiosz, (347 – 414 után) késő ókori görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Eunapiosz · Többet látni »

Euripidész

Еuripidész arcképe Euripidész (Szalamisz szigete, i. e. 480 – Arethusza?, i. e. 406) görög tragédiaköltő, Aiszkhülosz és Szophoklész mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike.

Új!!: Ókori görög irodalom és Euripidész · Többet látni »

Evangélium

Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír, amellyel általában az Újszövetség első négy könyvét jelölik (illetve az úgynevezett apokrif evangéliumokat).

Új!!: Ókori görög irodalom és Evangélium · Többet látni »

Falus Róbert

Falus Róbert (eredeti neve: Frankl Róbert) (Budapest, 1925. október 2. – Budapest, 1983. augusztus 1.) magyar klasszika-filológus, kritikus, egyetemi tanár, József Attila-díjas (1967).

Új!!: Ókori görög irodalom és Falus Róbert · Többet látni »

Galénosz

Görögösen Galénosz, (Pergamon, 129 szeptembere – Róma, 216 körül): görög származású római orvos, filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Galénosz · Többet látni »

Görög ábécé

A görög ábécét a görög nyelv írására használják az i. e. 9. század vége (vagy a 8. század eleje) óta, egészen napjainkig.

Új!!: Ókori görög irodalom és Görög ábécé · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Új!!: Ókori görög irodalom és Görögország · Többet látni »

Geocentrikus világkép

A ptolemaioszi világkép. Illusztráció Andreas Cellarius ''Harmonia macrocosmica seu atlas universalis et novus, totius universi creati cosmographiam generalem, et novam exhibens'' című művéből (1661) A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest.

Új!!: Ókori görög irodalom és Geocentrikus világkép · Többet látni »

Héber Biblia

A héber Biblia vagy Tanakh (keresztény szóhasználatban retronim elnevezéssel gyakran: Ószövetség vagy Ótestamentum) a zsidóság szent könyve.

Új!!: Ókori görög irodalom és Héber Biblia · Többet látni »

Hégémón

Hégémón (Kr. e. III. század – Kr. e. II. század) görög epigrammaköltő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hégémón · Többet látni »

Hégésziasz (rétor)

Hégésziasz (Kr. e. 2. század) görög rétor, szofista Magnéziában született.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hégésziasz (rétor) · Többet látni »

Héliodórosz (regényíró)

Héliodórosz Kr.

Új!!: Ókori görög irodalom és Héliodórosz (regényíró) · Többet látni »

Héraklész

Héraklész (görög betűkkel: Ἡρακλῆς; újgörögösen: Iraklísz; latinosan Hercules; magyarosan: Herkules), születési nevén Alkaiosz (Ἀλκαῖος) görög mitológiai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke.

Új!!: Ókori görög irodalom és Héraklész · Többet látni »

Hérakleitosz Grammatikosz

Hérakleitosz Grammatikosz (műk. Kr. u. 1. században) görög filozófus, kommentátor.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hérakleitosz Grammatikosz · Többet látni »

Héródianosz (történetíró)

Héródianosz, (kb. 178 – kb. 240/250) görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Héródianosz (történetíró) · Többet látni »

Hérodotosz

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hérodotosz · Többet látni »

Hérophilosz

Khalkédoni Hérophilosz (i. e. 3. század) görög orvos Alexandriában élt és dolgozott.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hérophilosz · Többet látni »

Hésziodosz

Hésziodosz (ógörögül Ἡσίοδος) (i. e. 8. század első fele) görög epikus költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hésziodosz · Többet látni »

Hüpereidész

Hüpereidész, (Kollütosz, Attika, Kr. e. 389 – Athén, Kr. e. 322) görög szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hüpereidész · Többet látni »

Hegedűs István (klasszika-filológus)

Hegedűs István (Kolozsvár, 1848. szeptember 7. – Orosháza, 1925. december 31.) magyar klasszika-filológus, esztéta, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896; rendes: 1910), a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hegedűs István (klasszika-filológus) · Többet látni »

Heliocentrikus világkép

Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.

Új!!: Ókori görög irodalom és Heliocentrikus világkép · Többet látni »

Hellenica Oxyrhynchia

A Hellenica Oxyrhynchia az I. e. 4. századból származó papirusztöredék, amely 1906.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hellenica Oxyrhynchia · Többet látni »

Herodes Atticus

Herodes Atticus mellszobra az athéni Archeológiai Múzeumban Herodes Atticus (teljes nevén Lucius Vibullius Hipparchus Tiberius Claudius Atticus Herodes; 101 – Marathón, kb. 177) görög-római szónok, politikus és mecénás.

Új!!: Ókori görög irodalom és Herodes Atticus · Többet látni »

Himeriosz

Himeriosz, (315 körül – 386 körül) ókori görög szofista filozófus, szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Himeriosz · Többet látni »

Himnusz

A himnusz dicsőítő és magasztaló ének.

Új!!: Ókori görög irodalom és Himnusz · Többet látni »

Hipparkhosz (csillagász)

Hipparkhosz (i. e. 160 körül – i. e. 125 körül) ókori görög csillagász; gyakran „a csillagászat atyjának” nevezik.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hipparkhosz (csillagász) · Többet látni »

Hippüsz

Hippüsz (Kr. e. 4. század) görög történetíró Rhegiumból származott, a Szuda-lexikon alapján a perzsa háborúk idején élt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hippüsz · Többet látni »

Hippokratész

Kószi Hippokratész, (Kosz, Kr. e. 460 – Larissza, Kr. e. 377 körül) ókori görög orvos, a kószi orvosi iskola vezetője, természettudományos író, antropológus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hippokratész · Többet látni »

Hippokratészi eskü

Az eskü részlete egy 3. századi dokumentumon A hippokratészi eskü (latinul Hippocratis Jusjurandum) az ókori Görögországban keletkezett orvosi eskü, amelynek emelkedett szelleme a mai orvosi esküket is áthatja, az orvosi etika máig ható hivatkozási alapja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Hippokratészi eskü · Többet látni »

Homérosz

Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Homérosz · Többet látni »

I. e. 1. század

A világ keleti fele az i. e. 1. század végén, az időszámítás kezdete körül (angol nyelvű).

Új!!: Ókori görög irodalom és I. e. 1. század · Többet látni »

I. e. 4. évezred

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és I. e. 4. évezred · Többet látni »

I. e. 4. század

A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).

Új!!: Ókori görög irodalom és I. e. 4. század · Többet látni »

I. e. 5. század

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és I. e. 5. század · Többet látni »

I. e. 8. század

A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.

Új!!: Ókori görög irodalom és I. e. 8. század · Többet látni »

I. Ptolemaiosz

I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.

Új!!: Ókori görög irodalom és I. Ptolemaiosz · Többet látni »

Iamblikhiosz (író)

Iamblikhiosz, Iamblichus (Szíria, 2. század) ókori görög író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Iamblikhiosz (író) · Többet látni »

Iamblikhosz

Iamblikhosz (arámi nyelven ya-mlku, „Ő egy király”), (Khalkisz, Szíria, Coelosyria, 250 körül – 330 körül) szíriai, valószínűleg arameus származású, görögül író filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Iamblikhosz · Többet látni »

Ióannész Sztobaiosz

Ióannész Sztobaiosz (szülőhelye után kapott mellékneve; Sztoboi, Makedónia, Kr. u. V. század – ?,?) görög író, egy filozófiai és irodalmi szöveggyűjtemény összeállítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Ióannész Sztobaiosz · Többet látni »

II. Agészilaosz spártai király

II.

Új!!: Ókori görög irodalom és II. Agészilaosz spártai király · Többet látni »

II. Heródes Agrippa zsidó király

II.

Új!!: Ókori görög irodalom és II. Heródes Agrippa zsidó király · Többet látni »

II. Kurus perzsa király

Kurus reliefje Paszargadaiban II.

Új!!: Ókori görög irodalom és II. Kurus perzsa király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Ókori görög irodalom és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Iliasz

Az Iliasz (ógörögül: Ἰλιάς, IPA /iːliás/) Homérosz műve.

Új!!: Ókori görög irodalom és Iliasz · Többet látni »

Iosephus Flavius

Iosephus Flavius (Jeruzsálem, 37 körül – Róma, 100 körül), eredeti nevén Joszéf ben Mattitjáhu zsidó történetíró és hadvezér.

Új!!: Ókori görög irodalom és Iosephus Flavius · Többet látni »

Iszokratész

Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338 augusztusa) ókori görög szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Iszokratész · Többet látni »

Iulianus római császár

Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.

Új!!: Ókori görög irodalom és Iulianus római császár · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Új!!: Ókori görög irodalom és Jézus · Többet látni »

Johannes Scherr

Johannes Scherr (régi magyarítással Scherr János) (Hohenrechberg ma Schwäbisch Gmünd része, 1817. október 3. – Zürich, 1886. november 21.) német irodalom- és művelődéstörténet író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Johannes Scherr · Többet látni »

Kaiszareiai Euszebiosz

Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).

Új!!: Ókori görög irodalom és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »

Kallimakhosz

Kallimakhosz, (Küréné, i. e. 310 körül – Alexandria, i. e. 235 körül) görög költő és grammatikus a hellenizmus korában.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kallimakhosz · Többet látni »

Kalliszthenész

Olünthoszi Kalliszthenész (Καλλισθενης, Kr. e. 370 – kb. 327) görög tudós és történetíró, Nagy Sándor udvari történésze, és a kiemelkedő filozófus, Arisztotelész unokaöccse (nővére lányának fia) és tanítványa, továbbá a filozófus legkiemelkedőbbnek tartott tanítványának, Theophrasztosznak barátja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kalliszthenész · Többet látni »

Kapitánffy István

Kapitánffy István (Budapest, 1932. október 23. – Budapest, 1997. november 15.) klasszika-filológus, irodalomtörténész, bizantológus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kapitánffy István · Többet látni »

Karneadész

Kürénéi Karneadész, (Küréné, i. e. 214/213 – Athén, i. e. 128. november 5.) ókori görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Karneadész · Többet látni »

Köpesdy Sándor

Köpesdy Sándor (Kiskunfélegyháza, 1840. december 10. – Budapest, 1925. március 29.) irodalomtörténész, pedagógus, pedagógiai író, főgimnáziumi igazgató.

Új!!: Ókori görög irodalom és Köpesdy Sándor · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kereszténység · Többet látni »

Kharón

Dante Isteni színjátékához) Kharón (görög Χάρων, latin Charon) görög mitológiai alak.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kharón · Többet látni »

Khoirilosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Khoirilosz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Ókori görög irodalom és Khoirilosz · Többet látni »

Khrüszipposz

Khrüszipposz, (i. e. 279 körül – i. e. 206 körül) ókori görög sztoikus filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Khrüszipposz · Többet látni »

Kitioni Zénón

Kitióni Zénón Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, ritkábban ciprusi Zénón, Kition, Ciprus, i. e. 336 körül – Athén, i. e. 264) a hellenizmus korszakának filozófusa, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kitioni Zénón · Többet látni »

Klaudiosz Ptolemaiosz

Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus) (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül – Alexandria, 168 körül), görögül író, Egyiptomban élő, római polgár matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Klaudiosz Ptolemaiosz · Többet látni »

Klazomenai Anaxagorasz

Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.

Új!!: Ókori görög irodalom és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »

Kolophóni Xenophanész

Xenophanész (görögül: Ξενοφάνης Kr. e. 570 körül – Kr. e. 475 körül), Kis-Ázsia görög lakosságú nyugati részén, Kolophón városában született.

Új!!: Ókori görög irodalom és Kolophóni Xenophanész · Többet látni »

Korinna

A KorinnaA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név női név, vélhetőleg a görög Kora név származéka, de a német nyelvben a Kora, Kordula és Kornélia beceneveként is használatos.

Új!!: Ókori görög irodalom és Korinna · Többet látni »

Ktészibiosz

Ktészibiosz (i. e. 3. század) görög matematikus, feltaláló.

Új!!: Ókori görög irodalom és Ktészibiosz · Többet látni »

Larisszai Philón

Larisszai Philón (i. e. 154/3 – 84/3) görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Larisszai Philón · Többet látni »

Lükurgosz (athéni szónok)

Athéni Lükurgosz, (i. e. 390 körül – i. e. 324) a nevezetes tíz attikai szónok egyike.

Új!!: Ókori görög irodalom és Lükurgosz (athéni szónok) · Többet látni »

Lüsziasz

Lüsziasz Lüsziasz, (Athén, i. e. 445 – Athén, i. e. 380) Athénban élő beszédíró (logographos) és szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Lüsziasz · Többet látni »

Leontinoi Gorgiasz

Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »

Libaniosz

Libaniosz, (Antiokheia, ma Antakya, Törökország, 314 – 393?) görög szónok, görög szofista filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Libaniosz · Többet látni »

Longinosz

Longinosz, teljes nevén Kassziosz Longinosz, (Athén, 213 körül – Palmüra, 273) késő ókori újplatonista görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Longinosz · Többet látni »

Longosz

Longosz görög író a Kr.

Új!!: Ókori görög irodalom és Longosz · Többet látni »

Lucius Annaeus Cornutus

Cornutus (más változatban: Phurnutus), teljes nevén Lucius Annaeus Cornutus (Afrika, Leptis, Kr. u. 20 körül – ?, Kr. u. 65 után), római sztoikus filozófus, irodalomkritikus, író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Lucius Annaeus Cornutus · Többet látni »

Lucius Flavius Arrianus Xenophon

Lucius Flavius Arrianus Xenophon (86 körül – 165 körül) görög nemzetiségű római történetíró, Arrianosz, Arrianus, illetve akadémiai átírásban Arrhianos, Arrianos néven ismert.

Új!!: Ókori görög irodalom és Lucius Flavius Arrianus Xenophon · Többet látni »

Lukianosz

Lukianosz, (Szamoszata, 120 körül – Alexandria, 180 körül) híres szatíraírója, kora gyengeségeinek kifigurázója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Lukianosz · Többet látni »

Manethón

Manethón, az i. e. 4. században élt egyiptomi pap, aki történetíróként ismert.

Új!!: Ókori görög irodalom és Manethón · Többet látni »

Marcus Vitruvius Pollio

A "De architectura libri decem" 1692-es angol kiadása Marcus Vitruvius Pollio, általánosan elterjedt nevén Vitruvius (i. e. 80-70 körül – i. e. 15 után) római építész, hadmérnök és szakíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Marcus Vitruvius Pollio · Többet látni »

Maximus Tyrius

Maximus Tyrius (2. század vége) görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Maximus Tyrius · Többet látni »

Márton Jenő

Márton Jenő (Sopron, 1862. május 16. – Pozsony, 1923. július 13.) magyar irodalomtörténész, líceumi tanár.

Új!!: Ókori görög irodalom és Márton Jenő · Többet látni »

Mózes

Mózes (egyiptomiul, latin betűkkel: Mosze, jelentése: „fia valakinek”, „gyermek”; héberül:, latinosan: Moyses) az egyik legismertebb bibliai alak.

Új!!: Ókori görög irodalom és Mózes · Többet látni »

Melanippidész

Melanippidész (Μελανιππίδης, Melosz, Kr. e. 480? – Pella?, Kr. e. 412?) ókori görög lírai költő, muzsikus (melopoiosz), elsősorban dithüramboszok szerzőjeként szerzett hírnevet.

Új!!: Ókori görög irodalom és Melanippidész · Többet látni »

Menandrosz (komédiaköltő)

Menandrosz, (Athén, Kr. e. 342 – Pireusz, Kr. e. 291) az attikai újkomédia legkiemelkedőbb alkotója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Menandrosz (komédiaköltő) · Többet látni »

Milétoszi Hekataiosz

Hekataiosz (Ἑκαταῖος, Milétosz, i. e. 540 körül – i. e. 479 körül) földrajztudós, Hégészandrosz fia.

Új!!: Ókori görög irodalom és Milétoszi Hekataiosz · Többet látni »

Mimnermosz

Mimnermosz, latinosan Mimnermus (működött Kr. e. 670–Kr. e. 600 körül) ókori görög elégiaköltő, a panaszdal első valódi képviselője.

Új!!: Ókori görög irodalom és Mimnermosz · Többet látni »

Mimus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Gezerigó.

Új!!: Ókori görög irodalom és Mimus · Többet látni »

Mindennapi élet Athénban Periklész korában

Az ókori Athén mindennapi élete az i. e. 5. századra, Periklész korára, például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is.

Új!!: Ókori görög irodalom és Mindennapi élet Athénban Periklész korában · Többet látni »

Mitológia

Adónisz görög mitológiai alak, meghaló és feltámadó közeli-keleti istenek görögösített alakja, aki az ősszel meghaló és tavasszal újjászülető természetet testesítette meg A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek.

Új!!: Ókori görög irodalom és Mitológia · Többet látni »

Muszaiosz (költő, 5. század)

Muszaiosz költő, valószínűleg Kr.

Új!!: Ókori görög irodalom és Muszaiosz (költő, 5. század) · Többet látni »

Naukratiszi Athénaiosz

Deipnosophistae, 1535 Naukratiszi Athenaiosz, (Naukratisz, 170 körül – ?, 223 után) ókori görög nyelvész és szónoklattantanár, polihisztori műveltségű tudós.

Új!!: Ókori görög irodalom és Naukratiszi Athénaiosz · Többet látni »

Nőgyógyászat

1822 A nőgyógyászat a női nemi szervek betegségeivel és azok kezelésével foglalkozik.

Új!!: Ókori görög irodalom és Nőgyógyászat · Többet látni »

Nikandrosz (orvos)

Nikandrosz: ''Theriaca.'' 10. század, Konstantinápoly Kolophóni Nikandrosz (Νίκανδρος ὁ Κολοφώνιος, i. e. 197 körül, Kolophón–Klarosz – i. e. 130 körül, Pergamon) görög orvos, költő, nyelvtudós.

Új!!: Ókori görög irodalom és Nikandrosz (orvos) · Többet látni »

Nikolaosz Damaszkénosz

Nikolaosz Damaszkénosz (Damaszkusz, Kr. e. 64 – Róma, Kr. u. 4 után) ókori görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Nikolaosz Damaszkénosz · Többet látni »

Nonnosz

A ''Dionysiaká'' az 1280-ban írt kéziratban, Biblioteca Medicea Laurenziana, Firenze Panopoliszi Nonnosz, (ógörög nyelven Νόννος) a mai Egyiptom területén található Panopoliszban (ma: Akhmim) született, a 4.

Új!!: Ókori görög irodalom és Nonnosz · Többet látni »

Numeniosz (filozófus)

Numeniosz (2. század) görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Numeniosz (filozófus) · Többet látni »

Odüsszeia

Az Odüsszeia (ógörögül Ὀδύσσεια) Homérosznak tulajdonított Kr. e. VIII. századi eposz, az Iliasz folytatása.

Új!!: Ókori görög irodalom és Odüsszeia · Többet látni »

Onészikritosz

Onészikritosz (I. e. 4. század) görög cinikus filozófus, történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Onészikritosz · Többet látni »

Optika

Az optika vagy fénytan a fizikának a fény és általában az elektromágneses sugárzás terjedésével foglalkozó tudományága.

Új!!: Ókori görög irodalom és Optika · Többet látni »

Oribasziosz

Oribasziosz (latinos alakban Oribasius, Pergamon, 326 – Konstantinápoly, 403) görög orvos.

Új!!: Ókori görög irodalom és Oribasziosz · Többet látni »

Panaitiosz (filozófus)

Rhodoszi Panaitiosz, (i. e. 185 körül – i. e. 110/109 körül) ókori görög sztoikus filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Panaitiosz (filozófus) · Többet látni »

Panüasszisz

Panüasszisz (átírásváltozat: Panyassis; Panyasis; Halikarnasszosz, ma Bodrum, Törökország, i. e. 5. század első fele – Halikarnasszosz, i. e. 454.) i. e. 5.

Új!!: Ókori görög irodalom és Panüasszisz · Többet látni »

Parmenidész

Az eleai Parmenidész (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Elea városában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Parmenidész · Többet látni »

Patroklész

Patroklész (Kr. e. 3. század) görög író, hadvezér.

Új!!: Ókori görög irodalom és Patroklész · Többet látni »

Pauszaniasz Periégétész

Pauszaniasz (körülbelül 115 – 180) görög író, utazó, geográfus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pauszaniasz Periégétész · Többet látni »

Pál apostol

Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pál apostol · Többet látni »

Pürrhón

Pürrhón (Πύρρων, I. e. 360 – I. e. 270) Pleisztarkhosz fia, éliszi görög filozófus, az első, akit a szkeptikus filozófusok sorában ismerünk, a pürrhonizmus megalapítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pürrhón · Többet látni »

Püthagorasz

Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) Szamoszi Püthagorasz (a matematikában meghonosodott, nem szabályos átírással Pitagorasz), (Kr. e. 570 körül – Kr. e. 495) ión származású, preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Püthagorasz · Többet látni »

Pütheasz

Pütheasz, (i. e. 380 körül – i. e. 310 körül) masszaliai (ma Marseille) ógörög utazó volt az i. e. 4. században.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pütheasz · Többet látni »

Pecz Vilmos

Pecz Vilmos (Horgospataka, 1854. március 20. – Budapest, 1923. november 9.) nyelvész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pecz Vilmos · Többet látni »

Pedaniosz Dioszkoridész

Dioszkoridész arcképe egy késői metszeten Pedaniosz Dioszkoridész (vagy, Anazarba, Kilikia, Kr. u. 40 körül – Kr. u. 90 körül) görög katonaorvos és szakíró, akit a farmakognózia atyjaként tisztelnek.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pedaniosz Dioszkoridész · Többet látni »

Pharmakológia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Farmakológia.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pharmakológia · Többet látni »

Philón (mérnök)

Philón (Φίλων, i. e. 280 körül, Konstantinápoly – i. e. 220 körül, Alexandria) görög mérnök, szakíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Philón (mérnök) · Többet látni »

Philinosz (orvos)

Philinosz (1. század?) görög orvos Életéről mindössze annyit tudunk, hogy Kósz szigetéről származott.

Új!!: Ókori görög irodalom és Philinosz (orvos) · Többet látni »

Philodémosz

Philodémosz, (Gadara, i. e. 110 körül – valószínűleg Herculaneum, i. e. 40/35 körül) ókori görög epikureus filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Philodémosz · Többet látni »

Philolaosz

Philolaosz vagy gyakran Krotóni Philolaosz (ógörögül:: Φιλόλαος; latinul: Philolaus; i. e. 470 körül – 385 körül) ókori görög preszókratikus, püthagoreus filozófus, természettudós aki leginkább zeneelméleti kutatásairól valamint az Ellenföld létezésével kapcsolatos elképzelésével illetve azt tartalmazó kozmológiai rendszeréről lett ismert.

Új!!: Ókori görög irodalom és Philolaosz · Többet látni »

Phleiuszi Timón

Phleiuszi Timón (kb. Kr. e. 315 – Kr. e. 226) görög szkeptikus filozófus-költő, Pürrhón tanítványa volt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Phleiuszi Timón · Többet látni »

Pindarosz

Pindarosz vagy latinosan Pindarus (nevének átírásváltozata Pindaros; Künoszkephalai, i. e. 522/518 – Argosz, i. e. 442/438) ókori görög költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Pindarosz · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Ókori görög irodalom és Platón · Többet látni »

Plótinosz

Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Plótinosz · Többet látni »

Plutarkhosz

Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.

Új!!: Ókori görög irodalom és Plutarkhosz · Többet látni »

Polübiosz

Polübiosz, (Megalopolisz, i. e. 200 körül – i. e. 118) i. e. 2. századi görög történetíró, politikus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Polübiosz · Többet látni »

Porphüriosz

Porphüriosz, eredeti nevén Malkhosz (Türosz, 232/233 – Róma, 304 körül) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Porphüriosz · Többet látni »

Praxagorasz

Praxagorasz (Kr. e. 4. század) görög orvos, aki elsőként megkülönböztette az ütőereket a vivőerektől.

Új!!: Ókori görög irodalom és Praxagorasz · Többet látni »

Prótagorasz

Prótagorasz (kb. i. e. 480 Abdéra – i. e. 410?) az egyik legjelentősebb szofista gondolkodó.

Új!!: Ókori görög irodalom és Prótagorasz · Többet látni »

Priszkosz rétor

Priszkosz rétor, (410/420 körül – 472 után) késő ókori keletrómai (görög) diplomata, történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Priszkosz rétor · Többet látni »

Proklosz

Proklosz, (Konstantinápoly, 412. február 8. – Athén, 485. április 17.) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Proklosz · Többet látni »

Radó Antal

Radó Antal, születési nevén Roder Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) zsidó származású magyar író, költő, irodalomtörténész, egyben kora egyik legnagyobb műfordítója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Radó Antal · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Ókori görög irodalom és Római Birodalom · Többet látni »

Római irodalom

Vergilus ''Aeneis'' című munkájának első oldala a Vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzött 5. századi kódexből A római irodalom vagy ókori latin irodalom alatt a Róma alapításától (Kr. e. 753) a Nyugatrómai Birodalom bukásáig (476), vagy kissé tágabban értelmezve a longobárdok Itáliába való betöréséig (568) a római állam határain belül keletkezett irodalmat értjük.

Új!!: Ókori görög irodalom és Római irodalom · Többet látni »

Rhamnoszi Antiphón

3. századi papirusztöredék Antiphón egyik beszédével Rhamnoszi Antiphón, (Athén, i. e. 480 körül – Rhamnosz, i. e. 411) a tíz attikai szónok egyike, egyben ókori görög államférfi.

Új!!: Ókori görög irodalom és Rhamnoszi Antiphón · Többet látni »

Rodosz (sziget)

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.

Új!!: Ókori görög irodalom és Rodosz (sziget) · Többet látni »

Rodoszi Poszeidóniosz

Rodoszi Poszeidóniosz vagy apameiai Poszeidóniosz, (Apameia, i. e. 135 – Róma?, i. e. 51) a szíriai Apameiában született, Rodosz szigetén vált elismert filozófussá, végül Rodoszon vagy Rómában halt meg.

Új!!: Ókori görög irodalom és Rodoszi Poszeidóniosz · Többet látni »

Rufusz Ephesziosz

''Ouvres'', 1879 Rufusz Ephesziosz (1. század vége – 2. század eleje) görög orvos.

Új!!: Ókori görög irodalom és Rufusz Ephesziosz · Többet látni »

Schill Salamon

Schill Salamon (Óbuda, 1849. október 4. – Budapest, 1918. május 31.) tanár, irodalomtörténész.

Új!!: Ókori görög irodalom és Schill Salamon · Többet látni »

Sextus Empiricus

Latinosan elterjedt nevén Sextus Empiricus, eredeti, görögös formában Szextosz Empeirikósz, (160 körül – 210 körül) ókori görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Sextus Empiricus · Többet látni »

Steiger Kornél

Steiger Kornél (Elek, 1945. április 16. –) magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára.

Új!!: Ókori görög irodalom és Steiger Kornél · Többet látni »

Synesius

Latinosan Synesius, görögösen Szünésziosz, (Küréné, 373 körül – Küréné, 414) késő ókori görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Synesius · Többet látni »

Szamoszi Arisztarkhosz

Számoszi Arisztarkhosz (Számosz, i. e. 310 körül – Alexandria, i. e. 230 körül) Hellászban, majd Egyiptomban alkotó filozófus, matematikus és csillagász, a heliocentrikus világkép első megfogalmazója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szamoszi Arisztarkhosz · Többet látni »

Szamoszi Melisszosz

Szamoszi Melisszosz (ógörögül: Μέλισσος Σάμιος) antik görög filozófus, akméját körülbelül Kr.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szamoszi Melisszosz · Többet látni »

Szapphó

Alkaiosz Szapphó és Alkaiosz Théodore Chassériau: Szapphó leugrik Leukadia egyik sziklájáról, mert elhagyta és megcsalta a szerelme, egy férfi, a mitilini Phaon Charles Mengin: Szapphó (1877) Szapphó (kiejtése szapfó), (Kr. e. 630/620 k. – Kr. e. 570 k.) ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szapphó · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szókratész · Többet látni »

Szótadész

Szótadész (Kr. e. III. század) görög komédiaköltő A trákiai maroneából származott, s a künaidologosz-nak, egy meglehetősen obszcén drámai műfajnak volt művelője.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szótadész · Többet látni »

Szepessy Tibor

Szepessy Tibor (Budapest, 1929. január 7. – 2018. április 15.) magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szepessy Tibor · Többet látni »

Szerb Antal

Budapest, II. Torockó utca 9. – Szerb Antal egykori lakóháza alt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szerb Antal · Többet látni »

Szicíliai Epikharmosz

Szicíliai Epikharmosz (i. e. 6–5. század) görög komédiaköltő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szicíliai Epikharmosz · Többet látni »

Szimónidész

Szimónidész (görögül Σιμωνίδης, Kr. e. 557/556 – Akragasz, Kr. e. 468/467) ókori görög költő, akinek életművéből mindössze 150 töredék maradt ránk.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szimónidész · Többet látni »

Szimplikiosz

Kilikiai Szimplikiosz, (Kilikia, 490 körül – Szíria?, 560 körül) késő ókori/kora középkori görög filozófus, az újplatonisták utolsó nemzedékének a tagja.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szimplikiosz · Többet látni »

Szinópéi Diogenész

Szinópéi Diogenész, gyakorta csak Diogenész (görög betűkkel Διογένης, latinul Diogenes), (Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szinópéi Diogenész · Többet látni »

Szofizmus

A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szofizmus · Többet látni »

Szolón

Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szolón · Többet látni »

Szophoklész

Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szophoklész · Többet látni »

Szophrón

Szophrón (i. e. 5. század) görög költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szophrón · Többet látni »

Szteszikórusz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztészikhorosz.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szteszikórusz · Többet látni »

Sztoicizmus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Sztoikus filozófia.

Új!!: Ókori görög irodalom és Sztoicizmus · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Új!!: Ókori görög irodalom és Sztrabón · Többet látni »

Szuda-lexikon

A Szuda vagy Szouda (görögül: Σοῦδα) egy nagy terjedelmű X. századi bizánci lexikon.

Új!!: Ókori görög irodalom és Szuda-lexikon · Többet látni »

Tarszoszi Hermogenész

Tarszoszi Hermogenész (Ἑρμογένης ὁ Ταρσεύς 2. század–3. század) görög rétor.

Új!!: Ókori görög irodalom és Tarszoszi Hermogenész · Többet látni »

Türtaiosz

Türtaiosz, (ógörög nyelven Τυρταῖος) ógörög elégiaköltő, a Kr.

Új!!: Ókori görög irodalom és Türtaiosz · Többet látni »

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül).

Új!!: Ókori görög irodalom és Thalész · Többet látni »

Thébai Kratész

Thébai Kratész, (i. e. 365 körül – i. e. 285 körül) athéni filozófus volt, a cinikusok iskolájának tagja az i. e. 3. században.

Új!!: Ókori görög irodalom és Thébai Kratész · Többet látni »

Themisztiosz

Themisztiosz (Θεμίστιος, 317–388) görög szónok.

Új!!: Ókori görög irodalom és Themisztiosz · Többet látni »

Theognisz

Theognisz (ógörög nyelven: Θέογνις) Megarából származott ógörög elégiaköltő, az I. e. 6. század második felében alkotott.

Új!!: Ókori görög irodalom és Theognisz · Többet látni »

Theokritosz (költő)

Theokritosz (Siracusa, Kr. e. 310–305 körül – Kr. e. 245 ? körül) ókori görög költő.

Új!!: Ókori görög irodalom és Theokritosz (költő) · Többet látni »

Theophrasztosz

Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.

Új!!: Ókori görög irodalom és Theophrasztosz · Többet látni »

Theopomposz

Theopomposz (i. e. 378/377, Khiosz – i. e. 315 körül) görög történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Theopomposz · Többet látni »

Thuküdidész

Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.

Új!!: Ókori görög irodalom és Thuküdidész · Többet látni »

Timagenész

Alexandriai Timagenész, (műk. Kr. e. I. században) ókori görög szónok és történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Timagenész · Többet látni »

Tralleszi Phlegon

Tralleszi Phlegon, (működött a Kr. u. 2. században) ókori görög történetíró, paradoxográfus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Tralleszi Phlegon · Többet látni »

Véna

Vérkeringés:'''Kék'''.

Új!!: Ókori görög irodalom és Véna · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakja; író, költő és filozófus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Voltaire · Többet látni »

Wagner József

Wagner József (Budapest, 1882. október 21. – Budapest, 1956. november 29.) gimnáziumi tanár, író, klasszika-filológus.

Új!!: Ókori görög irodalom és Wagner József · Többet látni »

Xanthosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Xanthosz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Ókori görög irodalom és Xanthosz · Többet látni »

Xenophón

Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.

Új!!: Ókori görög irodalom és Xenophón · Többet látni »

Zószimosz (történetíró)

Zószimosz, (5-6. század) az utolsó pogány történetíró.

Új!!: Ókori görög irodalom és Zószimosz (történetíró) · Többet látni »

1. század

Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1. század · Többet látni »

10. század

A 10.

Új!!: Ókori görög irodalom és 10. század · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: Ókori görög irodalom és 13. század · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Ókori görög irodalom és 14. század · Többet látni »

1457

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1457 · Többet látni »

1484

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1484 · Többet látni »

1594

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1594 · Többet látni »

1726

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1726 · Többet látni »

1763

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1763 · Többet látni »

1787

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1787 · Többet látni »

1890

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 1890 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Ókori görög irodalom és 19. század · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Ókori görög irodalom és 2. század · Többet látni »

476

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 476 · Többet látni »

5. század

Az 5.

Új!!: Ókori görög irodalom és 5. század · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

Új!!: Ókori görög irodalom és 6. század · Többet látni »

895

Nincs leírás.

Új!!: Ókori görög irodalom és 895 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »