Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
125 kapcsolatok: Afrika, Agade, Ahhijava, Ahura Mazdá, Akkád Birodalom, Akkád nyelv, Akkádok, Amoriták, Anatólia, Apaszasz, Arámi nyelv, Arámiak, Újbabiloni Birodalom, Újperzsa nyelv, Asszíria, Az Óperzsa Birodalom királyainak listája, Íszín, Óbabiloni Birodalom, Óperzsa Birodalom, Babilon, Bronzkor, Dingir, Dzsemdet Naszr-kultúra, Egyiptom, Egyiptomi Újbirodalom, Egyiptomi Óbirodalom, Egyiptomi Középbirodalom, Elám, Első átmeneti kor, Eridu, Etiópia, Földközi-tenger, Görögök, Görögország, Gilgames és Agga, Gutik, Hammurapi babiloni király, Hattum, Hattuszasz, Hükszoszok, Hellenisztikus civilizáció, Hettita Birodalom, Hettiták, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 12. század, I. e. 19. század, I. e. 2. évezred, I. e. 20. század, I. e. 3. évezred, I. e. 330, ..., I. e. 4. évezred, I. e. 5. évezred, I. e. 539, I. e. 550, I. e. 585, I. e. 6. század, I. e. 612, I. e. 626, I. e. 7. század, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, III. uri dinasztia, Indra (isten), Kambúdzsija perzsa király, Kassúk, Közel-Kelet, Kőrézkor, Ki (ékírás), Kis (település), Korai dinasztikus kor, Kurgán-kultúra, Lagas, Larsza, Líbia, Lükia, Levante, Második átmeneti kor, Médek, Mezopotámia, Millavanda, Minószi civilizáció, Mitanni, Mithrász, Nagada I, Nagada II, Nagada III, Napfogyatkozás, Ningirszu (település), Perzsa nyelv, Phrügia, Predinasztikus kor, Régészet, Sumer, Sumer nyelv, Sumerek, Szantorini, Szeha, Szudán, Szumuabum, Történettudomány, Tell el-Ubaid, Tengerföld, Tengeri népek, Termékeny félhold, Trója, Ubaid-kultúra, Ugarit, Ur, Urartu, Uruk, Uruk-kultúra, Uruki archaikus szövegek, Vaskor, Városállam (politika), Vilusza, XI. dinasztia, XIX. dinasztia, XVIII. dinasztia, XX. dinasztia, XXI. dinasztia, XXII. dinasztia, XXIII. dinasztia, Zarathustra, Zsidók, 0. dinasztia. Bővíteni index (75 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Ókori Kelet és Afrika · Többet látni »
Agade
Agade – sumer neve KUR.URIKI (ékírással,, később AGA.DĒKI), ma gyakran Akkád néven említik – volt az Akkád Birodalom fővárosa.
Új!!: Ókori Kelet és Agade · Többet látni »
Ahhijava
Ahhijava (hettita Aḫḫiyawa) királysága a hettita dokumentumokban előforduló országnév.
Új!!: Ókori Kelet és Ahhijava · Többet látni »
Ahura Mazdá
Az ún. Faravahar, mely az Ahura Mazdával való egyesülés jelképe Ahura Mazdá (jelentése: „Bölcs Úr”; óperzsa: 𐎠𐎢𐎼𐎶𐏀𐎭𐎠; újperzsa: اهورامزدا), másképp (későbbi nevén) Ormizd, vagy Ormazd, a jó princípiuma, a legfőbb szellem az ókori iráni vallásban, különösen Zoroaszter iráni próféta vallási rendszerében, aki minden természetfeletti lény tiszteletét elvetette, kivéve Ahura Mazdáét.
Új!!: Ókori Kelet és Ahura Mazdá · Többet látni »
Akkád Birodalom
Az Akkád Birodalom i. e. 2000 körül Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylista szerint Sarrukín alapított.
Új!!: Ókori Kelet és Akkád Birodalom · Többet látni »
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Új!!: Ókori Kelet és Akkád nyelv · Többet látni »
Akkádok
Az akkádok kora ókori szemita népcsoport Mezopotámia területén.
Új!!: Ókori Kelet és Akkádok · Többet látni »
Amoriták
Amurrú istennek Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî, egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.DU vagy Mardu) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten.
Új!!: Ókori Kelet és Amoriták · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Ókori Kelet és Anatólia · Többet látni »
Apaszasz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Epheszosz.
Új!!: Ókori Kelet és Apaszasz · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Ókori Kelet és Arámi nyelv · Többet látni »
Arámiak
Az arámiak vagy arameusok a sémi nyelvcsaládhoz tartozó arámi nyelvet beszélő ókori nép.
Új!!: Ókori Kelet és Arámiak · Többet látni »
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Új!!: Ókori Kelet és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »
Újperzsa nyelv
A perzsa nyelv (más néven: fárszi nyelv; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik.
Új!!: Ókori Kelet és Újperzsa nyelv · Többet látni »
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Új!!: Ókori Kelet és Asszíria · Többet látni »
Az Óperzsa Birodalom királyainak listája
A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált.
Új!!: Ókori Kelet és Az Óperzsa Birodalom királyainak listája · Többet látni »
Íszín
Íszín (i3-si-inKI, azaz ísīn, ma Išān Baḥriyāt, أيشان بحريات) sumer városállam volt az ókori Mezopotámiában, de a sumer korból nem ismerjük uralkodóit.
Új!!: Ókori Kelet és Íszín · Többet látni »
Óbabiloni Birodalom
Az Óbabiloni Birodalom (körülbelül i. e. 18–16. század) az I. babiloni dinasztia korának második fele, a Hammurapi uralkodásától Samsu-ditána uralkodásáig tartó időszak.
Új!!: Ókori Kelet és Óbabiloni Birodalom · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Ókori Kelet és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: Ókori Kelet és Babilon · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Ókori Kelet és Bronzkor · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Ókori Kelet és Dingir · Többet látni »
Dzsemdet Naszr-kultúra
Fekete márvány ülő bika (berakások helyével) a Dzsemdet Naszr-korból, Urukból, kb. i.e.3000 A Dzsemdet Naszr-kultúra korai ókori kultúra dél-Mezopotámiában – Sumer, a mai Irak területén.
Új!!: Ókori Kelet és Dzsemdet Naszr-kultúra · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Ókori Kelet és Egyiptom · Többet látni »
Egyiptomi Újbirodalom
II. Ramszesz szobra a kairói Egyiptom Múzeumban Az egyiptomi Újbirodalom korszaka a hükszoszok kiűzésével kezdődött i. e. 1532-ben.
Új!!: Ókori Kelet és Egyiptomi Újbirodalom · Többet látni »
Egyiptomi Óbirodalom
Az Óbirodalom az ókori Egyiptom történelmének körülbelül öt évszázadot felölelő korszaka.
Új!!: Ókori Kelet és Egyiptomi Óbirodalom · Többet látni »
Egyiptomi Középbirodalom
Théba: Ámon-templom A Középbirodalom az ókori Egyiptom történetében az első átmeneti kor utáni időszakot felölelő félezer éves korszak, melyben a XI-XIV.
Új!!: Ókori Kelet és Egyiptomi Középbirodalom · Többet látni »
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Új!!: Ókori Kelet és Elám · Többet látni »
Első átmeneti kor
Az Óbirodalom összeomlása után szomorú időszak következett Egyiptom történelmében, polgárháborúkkal, egymással viszálykodó trónkövetelőkkel, zűrzavarral, idegen hódítókkal és éhínséggel.
Új!!: Ókori Kelet és Első átmeneti kor · Többet látni »
Eridu
Eridu (NUN.KI, EridugKI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél-Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város.
Új!!: Ókori Kelet és Eridu · Többet látni »
Etiópia
Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található.
Új!!: Ókori Kelet és Etiópia · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: Ókori Kelet és Földközi-tenger · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Ókori Kelet és Görögök · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Ókori Kelet és Görögország · Többet látni »
Gilgames és Agga
A Gilgames és Agga című, 115 soros eposz az uruki epikus ciklus része, feltehetően a Gilgames-eposzba összefűzött Gilgames-ciklus legkorábbi darabja.
Új!!: Ókori Kelet és Gilgames és Agga · Többet látni »
Gutik
A gutik (kútúk, gutiak, kútaiak) már az i. e. 4 – 3. évezred fordulóján Mezopotámia peremvidékén élő népesség volt.
Új!!: Ókori Kelet és Gutik · Többet látni »
Hammurapi babiloni király
Hammurapi (álló), törvényoszlopa csúcsán, Samas istennel (ülő) Hammurapi (vagy Hammurábi, akkád ḫa-am-mu-ra-p/bi, a „gyógyító fia”) Babilon város királya (rövid kronológia: i. e. 1728 – i. e. 1686, középső kronológia: i. e. 1792 – i. e. 1750, hosszú kronológia: i. e. 1848 – i. e. 1806), az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt.
Új!!: Ókori Kelet és Hammurapi babiloni király · Többet látni »
Hattum
Anatólia az i. e. 2. évezred második felében, a hettita településekkel és földrajzi-politikai egységeivel Hattum (óasszír Ḫattum) ókori földrajzi és politikai fogalom, amely az i. e. 3. évezred végén alakult ki, és gyakorlatilag azonos a később Kappadókia néven ismert tájegységgel.
Új!!: Ókori Kelet és Hattum · Többet látni »
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Új!!: Ókori Kelet és Hattuszasz · Többet látni »
Hükszoszok
A hükszoszok, i.e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény) A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett.
Új!!: Ókori Kelet és Hükszoszok · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: Ókori Kelet és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Ókori Kelet és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Ókori Kelet és Hettiták · Többet látni »
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Új!!: Ókori Kelet és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
I. e. 12. század
Az i. e. 12.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 12. század · Többet látni »
I. e. 19. század
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 19. század · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 20. század
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 20. század · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 330
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 330 · Többet látni »
I. e. 4. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 4. évezred · Többet látni »
I. e. 5. évezred
I. e. 4500 körül készült korsó a Brandenburgi Állami Múzeumban.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 5. évezred · Többet látni »
I. e. 539
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 539 · Többet látni »
I. e. 550
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 550 · Többet látni »
I. e. 585
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 585 · Többet látni »
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 6. század · Többet látni »
I. e. 612
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 612 · Többet látni »
I. e. 626
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 626 · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Ókori Kelet és I. e. 7. század · Többet látni »
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Új!!: Ókori Kelet és II. Kurus perzsa király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Ókori Kelet és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. uri dinasztia
A korabeli politikai egységek vázlata. A határok gyakran változtak. A III.
Új!!: Ókori Kelet és III. uri dinasztia · Többet látni »
Indra (isten)
Indra (dévanágari írással: इन्द्र) a mennydörgés, villámlás és a harc istene a hindu mitológiában.
Új!!: Ókori Kelet és Indra (isten) · Többet látni »
Kambúdzsija perzsa király
Kambúdzsija (óperzsal:, ka-ma-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kambūjiya,, azaz II. Kambüszész), (Kr. e. 558 – Kr. e. 522 júliusa) akhamenida uralkodó, II. Kurus (Kürosz) legidősebb fia, Kr. e. 529-től utóda.
Új!!: Ókori Kelet és Kambúdzsija perzsa király · Többet látni »
Kassúk
Babilónia, i. e. 13. század A kassúk, más néven kassziták ókori nép.
Új!!: Ókori Kelet és Kassúk · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Ókori Kelet és Közel-Kelet · Többet látni »
Kőrézkor
A kőrézkor régészeti korszak, amely a újkőkorszak végétől a bronzkor kezdetéig tartott.
Új!!: Ókori Kelet és Kőrézkor · Többet látni »
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Új!!: Ókori Kelet és Ki (ékírás) · Többet látni »
Kis (település)
Kis (sumer nyelven, KišKI) ókori sumer városállam volt, romja a mai Tell al-Uhajmir Irak területén, Bagdadtól 80 km-re délre, Babilontól 12 km-re keletre.
Új!!: Ókori Kelet és Kis (település) · Többet látni »
Korai dinasztikus kor
#ÁTIRÁNYÍTÁS thiniszi kor.
Új!!: Ókori Kelet és Korai dinasztikus kor · Többet látni »
Kurgán-kultúra
Egy sztyeppei kurgán A kurgán-kultúra vagy kurgán-műveltség a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bronzkori kultúrkör volt, nagyon sok régészeti kultúrát foglalt magában, amelyre jellemzőek voltak a kurgánok különböző formái.
Új!!: Ókori Kelet és Kurgán-kultúra · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: Ókori Kelet és Lagas · Többet látni »
Larsza
Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt.
Új!!: Ókori Kelet és Larsza · Többet látni »
Líbia
Líbia, hivatalosan Líbia Állam (دولة ليبيا) észak-afrikai állam a Földközi-tenger déli partján, Egyiptom és Tunézia között helyezkedik el.
Új!!: Ókori Kelet és Líbia · Többet látni »
Lükia
Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.
Új!!: Ókori Kelet és Lükia · Többet látni »
Levante
A szűken vett Levante hozzávetőleges elhelyezkedése Levante történelmi földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el.
Új!!: Ókori Kelet és Levante · Többet látni »
Második átmeneti kor
A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik.
Új!!: Ókori Kelet és Második átmeneti kor · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Ókori Kelet és Médek · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Ókori Kelet és Mezopotámia · Többet látni »
Millavanda
#ÁTIRÁNYÍTÁS Milétosz (település) Kategória:Hettita vazallus államok Kategória:Hettita települések.
Új!!: Ókori Kelet és Millavanda · Többet látni »
Minószi civilizáció
A minószi civilizáció a bronzkorban jött létre Kréta szigetén i. e. 2700 körül és az i. e. 15. századig virágzott.
Új!!: Ókori Kelet és Minószi civilizáció · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Ókori Kelet és Mitanni · Többet látni »
Mithrász
Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.
Új!!: Ókori Kelet és Mithrász · Többet látni »
Nagada I
A Nagada I. kultúra vagy amrai kultúra az ókori Egyiptom predinasztikus korában a Nagada-kultúra legkorábbi szakasza.
Új!!: Ókori Kelet és Nagada I · Többet látni »
Nagada II
A Nagada II.
Új!!: Ókori Kelet és Nagada II · Többet látni »
Nagada III
A Nagada III („szemainen”) periódus az ókori Egyiptom predinasztikus korának utolsó szakasza, a Nagada kultúra harmadik fázisa.
Új!!: Ókori Kelet és Nagada III · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Ókori Kelet és Napfogyatkozás · Többet látni »
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Új!!: Ókori Kelet és Ningirszu (település) · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Ókori Kelet és Perzsa nyelv · Többet látni »
Phrügia
Phrügia, latinosan Phrygia, egyes magyar változatokban Frügia, Frígia, akkádul Muski egy rövid életű ókori anatóliai államalakulat volt, amely Urartu meggyengülésével párhuzamosan emelkedett fel, ám alig három évtizeden belül áldozatul esett a kimmerek támadásainak.
Új!!: Ókori Kelet és Phrügia · Többet látni »
Predinasztikus kor
Narmer palettája A predinasztikus kor Egyiptom történelmében a dinasztiák korát megelőző időszak.
Új!!: Ókori Kelet és Predinasztikus kor · Többet látni »
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Új!!: Ókori Kelet és Régészet · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Ókori Kelet és Sumer · Többet látni »
Sumer nyelv
A sumer nyelvA magyarban néha a sumér, sumír, szumír alakok is használatosak.
Új!!: Ókori Kelet és Sumer nyelv · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
Új!!: Ókori Kelet és Sumerek · Többet látni »
Szantorini
SzantoriniOH. 1297.
Új!!: Ókori Kelet és Szantorini · Többet látni »
Szeha
Szeha (vagy Šeḫa) a Bakırçay folyó (klasszikus ókorban (Kaikosz)) i. e. 14. században használt hettita neve.
Új!!: Ókori Kelet és Szeha · Többet látni »
Szudán
Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén; több mint 1,8 millió km²-es területével körülbelül ötször akkora, mint Németország.
Új!!: Ókori Kelet és Szudán · Többet látni »
Szumuabum
Szumuabum (sumer su-mu-a-bu-um) az I. babiloni dinasztia valószínűsíthető alapítója, Babilon első ismert királya.
Új!!: Ókori Kelet és Szumuabum · Többet látni »
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Ókori Kelet és Történettudomány · Többet látni »
Tell el-Ubaid
Tell el-Ubaid (Tell el Ubaid vagy Obeid) ősi mezopotámiai település volt Irakban, Ur városától 6 km-re északnyugatra.
Új!!: Ókori Kelet és Tell el-Ubaid · Többet látni »
Tengerföld
Tengerföld (vagy Tengeri Ország, Tengermellék, Vízi Ország, Vízföld, sumer KURa-ab-baKI, KURab-baKI, akkád nyelven Māt-Tāmti, arámi nyelven Bít-Jakíni) Mezopotámia délkeleti részének neve.
Új!!: Ókori Kelet és Tengerföld · Többet látni »
Tengeri népek
A híres Nílus-deltai csata az egyiptomiak és a tengeri népek között A tengeri népek kifejezés az ókori népek két csoportját jelöli, akik tengeri portyázókként a keleti Mediterráneum partjain megtámadták Anatóliát, Ciprust, Levantét és Egyiptomot két hullámban (első és második tengeri koalíció), az i. e. 13–12.
Új!!: Ókori Kelet és Tengeri népek · Többet látni »
Termékeny félhold
A termékeny félhold A termékeny félhold a Közel-Kelet egy félhold alakú területe, ami eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is.
Új!!: Ókori Kelet és Termékeny félhold · Többet látni »
Trója
Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, amelynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.
Új!!: Ókori Kelet és Trója · Többet látni »
Ubaid-kultúra
Az Ubaid-kultúra területe Az Ubaid-kultúra egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz az egykori Sumer (a mai Dél-Irak) területén, ami az Ur városához közeli Tell el-Ubaid halomról kapta a nevét.
Új!!: Ókori Kelet és Ubaid-kultúra · Többet látni »
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Új!!: Ókori Kelet és Ugarit · Többet látni »
Ur
Ur (sumer nyelven: URIM2KI, URIM5KI, ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett.
Új!!: Ókori Kelet és Ur · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Ókori Kelet és Urartu · Többet látni »
Uruk
Uruk (sumerül URUUNU(G), ékírásban, a Bibliában Erek, mai arab nevén Varka, Irak) az egyik legősibb ókori mezopotámiai, sumerek lakta városállam volt Sumer földjén, az Eufrátesz alsó folyásánál.
Új!!: Ókori Kelet és Uruk · Többet látni »
Uruk-kultúra
Mezopotámia az Uruk-korban Az Uruk-kultúra egy őskori kultúra dél-Mezopotámiában – a későbbi Sumer, a mai Irak területén –, ami az ókori Uruk városáról kapta a nevét.
Új!!: Ókori Kelet és Uruk-kultúra · Többet látni »
Uruki archaikus szövegek
Az uruki archaikus szövegek nevű leletcsoport a sumer proto-ékírás Urukból előkerült, az Uruk-kultúra dominanciájának utolsó szakaszában (Uruk-V; Uruk-IV, i. e. 3500 – i. e. 3100) és a Dzsemdet Naszr-kultúra kezdetére (i. e. 3100 – i. e. 2900) datálható agyagtáblára írt dokumentumok összefoglaló neve.
Új!!: Ókori Kelet és Uruki archaikus szövegek · Többet látni »
Vaskor
A vaskor régészeti korszak, az egyes népek fejlődésének az a fázisa, amikor a vaseszközök (szerszámok és fegyverek) használata kiemelkedő.
Új!!: Ókori Kelet és Vaskor · Többet látni »
Városállam (politika)
Monaco A városállam olyan állam, melynek területe egy városra, illetve annak közvetlen környezetére korlátozódik.
Új!!: Ókori Kelet és Városállam (politika) · Többet látni »
Vilusza
Tarhuntanu pecsétje luvi nyelvű hieroglif írással Vilusza (Vilusa, Wilusa) a bronzkorból, hettita nyelvű szövegek alapján ismert régió és/vagy állam.
Új!!: Ókori Kelet és Vilusza · Többet látni »
XI. dinasztia
A XI.
Új!!: Ókori Kelet és XI. dinasztia · Többet látni »
XIX. dinasztia
A XIX.
Új!!: Ókori Kelet és XIX. dinasztia · Többet látni »
XVIII. dinasztia
A XVIII.
Új!!: Ókori Kelet és XVIII. dinasztia · Többet látni »
XX. dinasztia
Az ókori egyiptomi XX.
Új!!: Ókori Kelet és XX. dinasztia · Többet látni »
XXI. dinasztia
Az Ókori Egyiptom XXI.
Új!!: Ókori Kelet és XXI. dinasztia · Többet látni »
XXII. dinasztia
Az ókori egyiptomi XXII.
Új!!: Ókori Kelet és XXII. dinasztia · Többet látni »
XXIII. dinasztia
Az ókori egyiptomi XXIII.
Új!!: Ókori Kelet és XXIII. dinasztia · Többet látni »
Zarathustra
Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia) ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek.
Új!!: Ókori Kelet és Zarathustra · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Ókori Kelet és Zsidók · Többet látni »
0. dinasztia
abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) az ismert uralkodósírokkal A 0.
Új!!: Ókori Kelet és 0. dinasztia · Többet látni »
