Tartalomjegyzék
70 kapcsolatok: Alföld, Ócsa, Ócsai Madárvárta, Barna rétihéja, Bíbic, Bölömbika, Budapest, Cigányréce, Csátés láprét, Dabas, Duna, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Duna–Tisza köze, Elevenszülő gyík, Erdő, Európai szalakóta, Ezüstsávos szénalepke, Fülemülesitke, Gödöllői-dombság, Hamvas fűz, Hamvas rétihéja, Haris, Hektár, Illatos csengettyűvirág, Inárcs, Interglaciális, Jégmadár, Kabasólyom, Kék vércse, Kékperje, Kétlevelű árnyékvirág, Közönséges nád, Kerecsensólyom, Kereklevelű kapotnyak, Kis vöcsök, Kosborfélék, Láp, Láperdő, Lápi békabuzogány, Lápi csalán, Lápi póc, Láprét, Locustella, Magyar kőris, Magyarország, Mocsári teknős, Nagy kócsag, Nagy póling, Nádirigó, Pesti-síkság, ... Bővíteni index (20 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Alföld
Ócsa
Ócsa város Pest vármegyében, a Gyáli járásban, a budapesti agglomerációban, a fővárostól déli irányban 30 kilométerre.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Ócsa
Ócsai Madárvárta
Az Ócsai Madárvárta Pest vármegyében, az Ócsai Tájvédelmi Körzetben működő ornitológiai és természetvédelmi létesítmény, amely az 1980-as években jött létre Csörgő Tibor ornitológus és társai kezdeményezésére, és azóta is megszakítás nélkül működik, az Actio Hungarica gyűrűzőtábor-hálózat részeként.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Ócsai Madárvárta
Barna rétihéja
A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Barna rétihéja
Bíbic
A bíbic könnyen felismerhető széles szárnyairól és csapongó röptéről Fiatal példány A bíbic (Vanellus vanellus), régi népi nevein bébic, libuc, kibic, klíbicz a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Bíbic
Bölömbika
Egy állatkerti példány jellegzetes gubbasztó testtartásban (Poznań) A bölömbika (Botaurus stellaris) a madarak (Aves) osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a bölömbikaformák (Botaurinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Bölömbika
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Budapest
Cigányréce
A cigányréce (Aythya nyroca) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Cigányréce
Csátés láprét
Kormos csáté ''(Schoenus nigricans)'' A csátés láprét (Orchio-Schoenetum nigricantis (Allorge 1921) Oberd. 1957), illetve Schoenetum nigricantis az üde mészkedvelő rétlápok (Caricion davallianae) társulástani csoportjának egyik növénytársulása.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Csátés láprét
Dabas
Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Dabas
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Duna
Duna–Ipoly Nemzeti Park
A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Duna–Ipoly Nemzeti Park
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Duna–Tisza köze
Elevenszülő gyík
Melanisztikus példány Fiatal elevenszülő gyíkok Az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) egy eurázsiai hüllőfaj, mely utódait vagy elevenen hozza világra, vagy a tojásokat rak.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Elevenszülő gyík
Erdő
Első hó az őszi erdőben Az erdő olyan természetes vagy telepített élőhely, amelynek jellegét a sűrűn álló fák határozzák meg.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Erdő
Európai szalakóta
265px Az európai szalakóta vagy szalakóta (Coracias garrulus) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Európai szalakóta
Ezüstsávos szénalepke
Az ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó szénalepke nem egyik faja.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Ezüstsávos szénalepke
Fülemülesitke
A fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon, régebben használatos nevén Lusciniola melanopogon vagy Calamodus melanopogon) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Fülemülesitke
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Gödöllői-dombság
Hamvas fűz
A rekettyefűz vagy hamvas fűz (Salix cinerea) a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó cserje.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Hamvas fűz
Hamvas rétihéja
A hamvas rétihéja (Circus pygargus) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Hamvas rétihéja
Haris
A haris (Crex crex) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Haris
Hektár
m².
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Hektár
Illatos csengettyűvirág
Az illatos csengettyűvirág vagy egyszerűen csak csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) a harangvirágfélék családjába tartozó növényfaj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Illatos csengettyűvirág
Inárcs
Inárcs nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Inárcs
Interglaciális
Az interglaciális (vagy ritkán jégkorszakköz) egy eljegesedési időszakon belüli melegebb éghajlatú periódus.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Interglaciális
Jégmadár
A jégmadár (Alcedo atthis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Jégmadár
Kabasólyom
A kabasólyom (Falco subbuteo) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kabasólyom
Kék vércse
A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kék vércse
Kékperje
A kékperje (Molinia) a perjevirágúak rendjébe és a perjefélék családjába tartozó nemzetség.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kékperje
Kétlevelű árnyékvirág
'''Kétlevelű árnyékvirág''' ''(Maianthemum bifolium)'' virága A kétlevelű árnyékvirág (Maianthemum bifolium) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjében a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó árnyékvirág növénynemzetség egyetlen, Magyarországon is honos faja — gyakran közönségesen csak árnyékvirágnak nevezik.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kétlevelű árnyékvirág
Közönséges nád
A közönséges nád (Phragmites australis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Közönséges nád
Kerecsensólyom
A kerecsensólyom (Falco cherrug) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kerecsensólyom
Kereklevelű kapotnyak
A kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, örökzöld évelő növény.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kereklevelű kapotnyak
Kis vöcsök
A kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis) a vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék (Podicipedidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kis vöcsök
Kosborfélék
A kosborfélék vagy orchideafélék (Orchidaceae) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó család.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Kosborfélék
Láp
A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Láp
Láperdő
A láperdő nedves mélyedések, kis medencék, holtágak, oxigénszegény, tőzeges talajú termőhelyeinek társulása.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Láperdő
Lápi békabuzogány
A lápi békabuzogány (Sparganium natans) a gyékényfélék családjába tartozó, sekély vízben, mocsarakban élő növényfaj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Lápi békabuzogány
Lápi csalán
A lápi csalán vagy kúszó csalán (Urtica kioviensis) a csalánfélék családjába tartozó védett, endemikus növényfaj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Lápi csalán
Lápi póc
A lápi póc (Umbra krameri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a csukaalakúak (Esociformes) rendjébe, a pócfélék (Umbridae) családjába tartozó védett faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Lápi póc
Láprét
A láprétek olyan fátlan növénytársulások, amelyek gyökérszintjében a gyakori vízelöntés miatt reduktív körülmények alakulnak ki.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Láprét
Locustella
A Locustella a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Locustella
Magyar kőris
A magyar kőris vagy pannon kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó fafaj, a Dél-Európában honos keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) alfaja.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Magyar kőris
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Magyarország
Mocsári teknős
Tojást rakó teknős rókák A mocsári teknős (Emys orbicularis) a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Mocsári teknős
Nagy kócsag
A nagy kócsag (Ardea alba) régebben (herodias alba) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Nagy kócsag
Nagy póling
Repülés közben A nagy póling, gojzer vagy szélkiáltó (Numenius arquata) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Nagy póling
Nádirigó
A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjához tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Nádirigó
Pesti-síkság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pesti-hordalékkúpsíkság.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Pesti-síkság
Piroslábú cankó
A piroslábú cankó (Tringa totanus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Piroslábú cankó
Premontrei kolostor (Ócsa)
Az egykori ócsai premontrei kolostor 13. századi román stílusú, három hajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Premontrei kolostor (Ócsa)
Ramsari egyezmény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rámszari egyezmény.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Ramsari egyezmény
Rét
Egy németországi rét A rét olyan kultúrtáj, amelynek létrehozása és fenntartása az ember műve.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Rét
Réti tücsökmadár
A réti tücsökmadár (Locustella naevia) a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Réti tücsökmadár
Reliktum faj
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak (illetve élő kövületeknek) adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Reliktum faj
Sárszalonka
Étkezés közben ''Gallinago gallinago'' A sárszalonka, más néven közép sárszalonka (Gallinago gallinago) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Sárszalonka
Szürke gém
A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Szürke gém
Szeptember 9.
Névnapok: Ádám + Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Szeptember 9.
Sztyepp
Enyhén dombos sztyeppe Perkedpusztától. Ligetes sztyeppvidék széle A sztyepp (sztyep, vagy régiesen steppe, sztyeppe) tágabb értelemben a mérsékelt öv egyik alapvető biomja, az arid övet északról, illetve délről szélesen szegélyező, szemiarid éghajlatú füves puszta, amely három területen (Eurázsiában, Észak-, illetve Dél-Amerikában) fejlődött ki (KvLex) olyan helyeken, amelyeken már nincs elég csapadék összefüggő erdők fenntartásához (MNL).
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Sztyepp
Tanösvény
Tanösvény Jyväskylä környékén A tanösvény egy kiépített, információkkal ellátott bemutató útvonal egy bemutatandó területen.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Tanösvény
Tájvédelmi körzet
Ősz a Bükkben A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Tájvédelmi körzet
Tőzeg
A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző kőzet és talaj, a félig szárazföldi humuszképződés terméke.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Tőzeg
Természetvédelmi terület
Budapest XVI. kerületében, Cinkota mellett Természetvédelmi terület: Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Természetvédelmi terület
Turjánvidék
A Turjánvidék a Duna–Tisza közi homokhátság és a Duna-völgy találkozási vonalánál láp- és mocsárrendszert alkotva több mint 130 km hosszan húzódó terület kb.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Turjánvidék
Vidrafű
A vidrafű vagy hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata) a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé tartozó vidrafűfélék (Menyanthaceae) családján belül a Menyanthes nemzetség egyetlen faja; korábban a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába sorolták.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Vidrafű
Würm-glaciális
A Föld rekonstruált képe a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumának idejéből (kb. 18 000 éve)"Ice age terrestrial carbon changes revisited" by Thomas J. Crowley (Global Biogeochemical Cycles, Vol. 9, 1995, pp. 377-389) alapján A Würm-glaciális (vagy legutóbbi jégkorszak), pontosabb elnevezéssel a legutóbbi glaciális évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg is tartó kainozoikumi eljegesedés eddigi utolsó glaciális periódusa.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és Würm-glaciális
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és 12. század
13. század
A 13.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és 13. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Ócsai Tájvédelmi Körzet és 18. század