Tartalomjegyzék
38 kapcsolatok: Alföld, Álmosd, Ér (folyó), Érmellék, Bagamér, Békaliliom, Berettyó, Berettyó–Kálló köze, Berettyó–Körös-vidék, Cigányok, Csűr, Dél-Nyírség, Feketeföld, Futóhomok, Gyepvasérc, Hajdú-Bihar vármegye, Homok, Hordalékkúp, Kölcsey Ferenc, Közép-Tisza-vidék, Kokad, Kunkorgó árvalányhaj, Létavértes, Lösz, Magyarország földrajzi kistájai, Metamorf kőzetek, Nagyezerjófű, Nádi boglárka, Nyírség, Piros kígyószisz, Pleisztocén, Pusztai árvalányhaj, Románok, Síkság, Selymes boglárka, Tavaszi hérics, Vidrafű, Zsombéksás.
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Alföld
Álmosd
Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Álmosd
Ér (folyó)
Ér (románul Ier) folyó Romániában és kis részben Magyarországon, a Berettyó jobb oldali mellékvize.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Ér (folyó)
Érmellék
Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Érmellék
Bagamér
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Bagamér
Békaliliom
A békaliliom, tudományos nevén Hottonia palustris L. a kankalinfélék családjába tartozó védett növény.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Békaliliom
Berettyó
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Berettyó
Berettyó–Kálló köze
A Berettyó–Kálló köze a Berettyó–Körös-vidék északkeleti kistája Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Berettyó–Kálló köze
Berettyó–Körös-vidék
A Berettyó–Körös-vidék az Alföld délkeleti középtájainak egyike, nagyobbrészt a magyarországi Békés vármegye északi és Hajdú-Bihar vármegye déli részén, de kisebb sávja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye délkeleti részére is áthúzódik, keleti területe pedig a romániai Bihar megye délnyugati és Arad megye északnyugati részén.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Berettyó–Körös-vidék
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Cigányok
Csűr
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Csűr
Dél-Nyírség
A Dél-Nyírség Hajdú-Bihar vármegye északi részén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye déli részén található.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Dél-Nyírség
Feketeföld
Csernozjom egyik fő előfordulási területén, Nyugat-Oroszországban A feketeföld (a magyar szakirodalomban is elterjedt orosz kifejezéssel csernozjom) fekete színű talaj, amely nagy százalékban tartalmaz humuszt, (4–16% között), valamint foszforsavat, foszfort és ammóniát.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Feketeföld
Futóhomok
A futóhomok olyan, kopár felszíneken felhalmozódó homok, amit a szél rendszeresen mozgat és a rá jellemző eolikus felszínformákban halmoz fel.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Futóhomok
Gyepvasérc
A gyepvasérc (mocsárvasérc) likacsos, szivacsos külsejű, tömötten földes vas-oxi-hidroxid, ami mocsaras, tőzeges helyeken, reduktív környezetben képződik.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Gyepvasérc
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Hajdú-Bihar vármegye
Homok
A homok különféle kőzeteknek és ásványi anyagoknak apró szemű törmeléke, melyet a víz, jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas helyen lerakott.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Homok
Hordalékkúp
Egy jellegzetes hordalékkúp Dél-Iránban Hatalmas hordalékkúp a Death Valley területén A hordalékkúp az üledékes kőzetek egyik lehetséges formája, az üledék felgyűlésének helye és módja szerinti osztályozásban.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Hordalékkúp
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Kölcsey Ferenc
Közép-Tisza-vidék
A Közép-Tisza-vidék a Tokajtól Tiszaföldvárig terjedő síkság elnevezése, mely a Taktaköz, Borsodi-ártér, Hortobágy, Jászság és a Nagykunság területét foglalja magába.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Közép-Tisza-vidék
Kokad
Kokad község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Kokad
Kunkorgó árvalányhaj
A kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó árvalányhaj faj.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Kunkorgó árvalányhaj
Létavértes
Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye Derecskei járásában, a Derecske-Létavértesi kistérség központja.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Létavértes
Lösz
Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Lösz
Magyarország földrajzi kistájai
Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Magyarország földrajzi kistájai
Metamorf kőzetek
Metamorf kőzetek a frankfurti Senckenberg Naturmuseumban A metamorf kőzetek vagy más néven metamorfitok korábban kialakult kőzetek szilárd fázisú átkristályosodásával, azaz metamorfózisával képződő, speciális szerkezeti és kőzetszöveti bélyegekkel jellemezhető, átalakult kőzetek.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Metamorf kőzetek
Nagyezerjófű
A nagyezerjófű vagy nagy ezerjófű vagy kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus) a ruták (Rutales) rendjébe és a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus nemzetség egyetlen faja, a rutafélék családjának egyetlen magyarországi képviselője.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Nagyezerjófű
Nádi boglárka
A nádi boglárka (Ranunculus lingua) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Nádi boglárka
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Nyírség
Piros kígyószisz
A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Piros kígyószisz
Pleisztocén
A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Pleisztocén
Pusztai árvalányhaj
A pusztai árvalányhaj vagy homoki árvalányhaj (Stipa pennata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Pusztai árvalányhaj
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Románok
Síkság
Az Alföld nagy része tökéletes síkság Síkságnak nevezzük a földfelszín azon részeit, ahol nagy területen nincsen 30 méternél nagyobb szintkülönbség, valamint majdnem vízszintes a terület (legfeljebb 6%-os lejtésig).
Megnézni Érmelléki löszös hát és Síkság
Selymes boglárka
A selymes boglárka (Ranunculus illyricus) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Selymes boglárka
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Tavaszi hérics
Vidrafű
A vidrafű vagy hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata) a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé tartozó vidrafűfélék (Menyanthaceae) családján belül a Menyanthes nemzetség egyetlen faja; korábban a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába sorolták.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Vidrafű
Zsombéksás
A zsombéksás (Carex elata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába sorolt perjevirágúak (Poales) rendjében a palkafélék (Cyperaceae) családjának egyik faja.
Megnézni Érmelléki löszös hát és Zsombéksás