Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
191 kapcsolatok: Afrika, Alapszabás, Alaszka, Alföld, Aligátorfélék, Amborella, Amborellales, Ammoniteszek, Anatómia, Araukária, Archaeopteryx, Új-Zéland, Atlanti tőrfarkú rák, Ausztrália (kontinens), Álcsuszkafélék, Örökzöld mamutfenyő, Óriás mamutfenyő, Barkóscinege, Biblia, Bogarak, Bojtosúszós maradványhal, Ceratodus, Chlamydoselachus, Cianobaktériumok, Cikász, Cikászok, Cinnamomum, Ciprus (sziget), Ciprusi egér, Comore-szigetek, Costa Rica, Csőrösrovarok, Csigaházas polipok, Csigáspolip, Dél-Afrika (régió), Devon (időszak), Dió, Didelphis, Dinoszauruszok, Egérfélék, Egérmadárfélék, Emberszerűek, Emlősök, Eocén, Erszényesek, Erszényesfarkas, Európa, Evolúció, Faj, Félmajmok, ..., Föld, Füvészkert (Budapest), Főemlősök, Fejtetői szem, Felemásgyíkok, Fenyőfélék, Fosszília, Galléroscápa, Gangeszi gaviál, Gerincesek, Gigantopithecus, Ginkgo biloba, Gondwana (őskontinens), Halak, Hallucigenia, Hangyászsünfélék, Harmadidőszak, Harvard Egyetem, Hasadtujjú lúd, Hártyásszárnyúak, Hódmókus, Hidasgyík, Hoacin, Iszaphal, Izmosúszójú halak, Japán ernyőfenyő, Jávai kancsil, Jávai orrszarvú, Jean-Baptiste Lamarck, Jura (időszak), Jurabogárfélék, Kacsacsőrű emlős, Kainozoikumi eljegesedés, Kanada, Kancsilfélék, Karbon, Karmos féreglábúak, Késő jura, Késő karbon, Késő kréta, Késő triász, Kína, Kínai mamutfenyő, Közönséges mókuscickány, Kihalás, Kihalási esemény, Kladisztika, Koboldcápa, Kora kréta, Korpafű, Korpafüvek, Kouprey, Kréta (időszak), Kriptozoológia, Krokodilok, Laosz, Laoszi sziklapatkány, Latimeria, Lemeztektonika, Lila béka, Limulus, Limulus polyphemus, Madarak, Magyarország, Majomalkatúak, Mamutfenyő, Méhlepényesek, Mókuscickányfélék, Mókuscickányok, Medvefélék, Metasequoia, Mezei zsurló, Miocén, Mosómedvefélék, Namib-sivatag, Nautiluszok, Négylábúak, Nemzetség (rendszertan), Nyári pajzsosrák, Nyitvatermők, Okapi, Oligocén, Oposszum, Oposszumformák, Oposszumok, Ordovícium, Oroszország, Osztály (rendszertan), Paleocén, Patkány, Páfrányfenyőfélék, Pézsmaszarvasfélék, Pörgekarúak, Perm (időszak), Pliocén, Przewalski-ló, Przsevalszkij-ló, Puhatestűek, Rágcsálók, Rákok, Recésszárnyú fátyolkák, Rend (rendszertan), Rendszertan, Rhinoceros, Sárkányfenyő, Sequoia, Solnhofen, Stegosaurus, Sydney, Szabalpálma, Szélescsőrű szapajoa, Szecsuan, Szeged, Szibériai pézsmaszarvas, Szilur, Sztromatolit, Tapírfélék, Tapirus, Tasmania, Taxon, Tölgy, Törpeoposszum, Tücsöksáskák, Tüdőshalak, Tőrfarkú rákfélék, Tengerililiomok, Thomas Henry Huxley, Tojásrakó emlősök, Tokalakúak, Triász, Triász–jura kihalási esemény, Triceratops, Ujjas lúd, Vér, Vörös macskamedve, Velvícsia, 1660-as évek, 1938, 1940-es évek, 1952, 1990-es évek. Bővíteni index (141 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Új!!: Élő kövület és Afrika · Többet látni »
Alapszabás
Az alapszabás (body plan vagy bauplan/baupläne) az a „tervrajz”, genetikai program, amely egy organizmus szimmetriáját, testi szegmenseinek számát, végtagjainak számát meghatározza.
Új!!: Élő kövület és Alapszabás · Többet látni »
Alaszka
Alaszka (angolul Alaska, IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama.
Új!!: Élő kövület és Alaszka · Többet látni »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Élő kövület és Alföld · Többet látni »
Aligátorfélék
Az aligátorfélék (Alligatoridae) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába és a krokodilok (Crocodilia) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Aligátorfélék · Többet látni »
Amborella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amborella trichopoda.
Új!!: Élő kövület és Amborella · Többet látni »
Amborellales
#ÁTIRÁNYÍTÁS Amborella trichopoda.
Új!!: Élő kövület és Amborellales · Többet látni »
Ammoniteszek
Ezen a két Craspedites példányon jól láthatók a lakókamrák válaszfalainak felszíni metszetei, a lobavonalak Új-Zélandon talált óriás ammonitesz ''(Lytoceras taharoaensis)'' fosszíliája Az ammoniteszek (magyar kládnevükön előrenéző szifótölcséres fejlábúak) kihalt tengeri állatok, a puhatestűek (Mollusca) törzsében a fejlábúak osztályába sorolt ammonoideák névadó alosztálya.
Új!!: Élő kövület és Ammoniteszek · Többet látni »
Anatómia
Rembrandt: ''Dr. Tulp anatómiája'' (1632) Andreas Vesalius Az anatómia (a görög ἀνατομία anatomia, ἀνατέμνειν anatemnein, „felvágni” szavakból), magyarosan bonctan (a boncolás szóból) a biológiának az élő szervezet struktúrájával és szerveződésével foglalkozó ága.
Új!!: Élő kövület és Anatómia · Többet látni »
Araukária
#ÁTIRÁNYÍTÁS Délfenyő.
Új!!: Élő kövület és Araukária · Többet látni »
Archaeopteryx
Az Archaeopteryx (ógörög ἀρχαῖος és πτέρυξ összetétele) az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár.
Új!!: Élő kövület és Archaeopteryx · Többet látni »
Új-Zéland
Nincs leírás.
Új!!: Élő kövület és Új-Zéland · Többet látni »
Atlanti tőrfarkú rák
Az atlanti tőrfarkú rák (Limulus polyphemus) a rákszabásúak (Merostomata) osztályának tőrfarkúak (Xiphosura) rendjébe, ezen belül a tőrfarkú rákfélék (Limulidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Atlanti tőrfarkú rák · Többet látni »
Ausztrália (kontinens)
A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.
Új!!: Élő kövület és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »
Álcsuszkafélék
Az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Álcsuszkafélék · Többet látni »
Örökzöld mamutfenyő
#ÁTIRÁNYÍTÁStengerparti mamutfenyő.
Új!!: Élő kövület és Örökzöld mamutfenyő · Többet látni »
Óriás mamutfenyő
Két fiatal mamutfenyő Budakeszi közelében Az óriás mamutfenyő vagy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) régebben a mocsárciprusfélék (Taxodiaceae), manapság inkább a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába sorolt Sequoiadendron nemzetség egyetlen élő faja.
Új!!: Élő kövület és Óriás mamutfenyő · Többet látni »
Barkóscinege
A barkóscinege (Panurus biarmicus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faj.
Új!!: Élő kövület és Barkóscinege · Többet látni »
Biblia
Az 1330 körül kézzel írt és festett Nekcsei-biblia, Hertul mester miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben Gutenberg, 15. század) A Biblia (amely a koiné görög βιβλίον, azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a zsidóság és a keresztények nagy része Istentől sugalmazottnak, szentnek fogad el, a hit és az erkölcs területén általános mércének tekint.
Új!!: Élő kövület és Biblia · Többet látni »
Bogarak
A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.
Új!!: Élő kövület és Bogarak · Többet látni »
Bojtosúszós maradványhal
A bojtosúszós maradványhal (Latimeria chalumnae) az izmosúszójú halak (Sarcopterygii) osztályának bojtosúszójúhal-alakúak (Coelacanthiformes) rendjébe, ezen belül a Latimeriidae családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Bojtosúszós maradványhal · Többet látni »
Ceratodus
A Ceratodus az izmosúszójú halak (Sarcopterygii) osztályának tüdőshalalakúak (Ceratodontiformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Ceratodontidae családjába tartozó nem.
Új!!: Élő kövület és Ceratodus · Többet látni »
Chlamydoselachus
A Chlamydoselachus a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjébe, ezen belül a galléroscápa-félék (Chlamydoselachidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Élő kövület és Chlamydoselachus · Többet látni »
Cianobaktériumok
A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.
Új!!: Élő kövület és Cianobaktériumok · Többet látni »
Cikász
#ÁTIRÁNYÍTÁS cikászfélék.
Új!!: Élő kövület és Cikász · Többet látni »
Cikászok
A cikászok vagy szágópálmák (Cycadophyta, régi magyar nevük: pálmafenyők) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Új!!: Élő kövület és Cikászok · Többet látni »
Cinnamomum
A Cinnamomum a babérfélék családjába tartozó növénynemzetség, amelynek több mint kétszáz faja közül többet már az ókorban is fűszerek, illetve illetve illatszerek alapanyagaként hasznosítottak.
Új!!: Élő kövület és Cinnamomum · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: Élő kövület és Ciprus (sziget) · Többet látni »
Ciprusi egér
A ciprusi egér (Mus cypriacus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Ciprusi egér · Többet látni »
Comore-szigetek
A Comore-szigetek (teljes nevén: Comore-szigeteki Unió, franciául: Union des Comores, arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság.
Új!!: Élő kövület és Comore-szigetek · Többet látni »
Costa Rica
Costa Rica (ejtsd:; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja.
Új!!: Élő kövület és Costa Rica · Többet látni »
Csőrösrovarok
A csőrösrovarok vagy skorpiófátyolkák (Mecoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje mintegy 500 recens fajjal.
Új!!: Élő kövület és Csőrösrovarok · Többet látni »
Csigaházas polipok
A csigaházas polipok (Nautiloidea, nautiluszfélék) (magyar kládnevén hátranéző szifótölcséres külsővázas lábasfejűek) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe és a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó alosztály.
Új!!: Élő kövület és Csigaházas polipok · Többet látni »
Csigáspolip
Csigáspolip a vízben haladás közben A csigáspolip vagy pompás csigáspolip (Nautilus pompilius) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának csigaházas polipok (Nautiloidea) alosztályába, ezen belül a nautiluszok (Nautilida) rendjébe és a Nautilidae családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Csigáspolip · Többet látni »
Dél-Afrika (régió)
Dél-Afrika országai A Dél-Afrika elnevezés az afrikai kontinens déli, viszonylag elkeskenyedő végződését foglalja magába.
Új!!: Élő kövület és Dél-Afrika (régió) · Többet látni »
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Új!!: Élő kövület és Devon (időszak) · Többet látni »
Dió
A dió vagy diófa (Juglans) a diófélék vagy diófafélék (Juglandaceae) családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Élő kövület és Dió · Többet látni »
Didelphis
A Didelphis az erszényesek közé tartozó oposszumalakúak (Didelphimorphia) rendjébe és a oposszumfélék (Didelphidae) családjába, azon belül a valódi oposszumformák (Didelphinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Élő kövület és Didelphis · Többet látni »
Dinoszauruszok
A dinoszauruszok (Dinosauria) a gerinchúrosok kládjába tartozó ősállatok egy vegyes csoportját jelenti.
Új!!: Élő kövület és Dinoszauruszok · Többet látni »
Egérfélék
Az egérfélék (Muridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Egérfélék · Többet látni »
Egérmadárfélék
Az egérmadárfélék (Coliidae) a madarak osztályának egérmadár-alakúak (Coliiformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Egérmadárfélék · Többet látni »
Emberszerűek
Az emberszerűek vagy emberszabásúak (Hominoidea) a főemlősök (Primates) rendjének egy öregcsaládja.
Új!!: Élő kövület és Emberszerűek · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Élő kövület és Emlősök · Többet látni »
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Új!!: Élő kövület és Eocén · Többet látni »
Erszényesek
Az erszényesek (Marsupialia) az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egyik alosztályágát alkotják.
Új!!: Élő kövület és Erszényesek · Többet látni »
Erszényesfarkas
Washingtoni Állatkertben (1902) Az utolsó ismert „tasmán tigris”, Benjamin, a hobarti állatkertben, 1933-ban Erszényesfarkas csontváz és modell a londoni Grant Museum of Zoology-ban Az erszényesfarkas vagy tasmán tigris (Thylacinus cynocephalus) egykor Új-Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában (a valamikori Szahul-földön) élt erszényes ragadozó, az erszényesfarkas-félék családjának egyetlen recens faja volt.
Új!!: Élő kövület és Erszényesfarkas · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Élő kövület és Európa · Többet látni »
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Új!!: Élő kövület és Evolúció · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Élő kövület és Faj · Többet látni »
Félmajmok
A gyűrűsfarkú maki ''(Lemur catta)'' a félmajmok közé tartozik. A félmajmok (Prosimii) fogalma a legősibb főemlősöket: az orrtükrösök (Strepsirrhini) alrendjét, valamint az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjéből a koboldmaki-alkatúak (Tarsiiformes) alrendi ágát foglalja magában.
Új!!: Élő kövület és Félmajmok · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Élő kövület és Föld · Többet látni »
Füvészkert (Budapest)
A budapesti Füvészkert (avagy ELTE Füvészkert) Magyarország első botanikus kertje, mely 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges (a kari szervezetbe nem tartozó) oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25.
Új!!: Élő kövület és Füvészkert (Budapest) · Többet látni »
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Új!!: Élő kövület és Főemlősök · Többet látni »
Fejtetői szem
Tuatara vagy hidasgyík A fejtetői szem a szemek között egy fiatal ökörbéka ''(Rana catesbeiana)'' fején (kis világoskék folt) Kifejlett anolisz-gyík ''(Anolis carolinensis)'' fejtetői szeme (a szemek mögött, hátrafelé) A fejtetői szem, vagy harmadik szem, az epithalamus része, számos ősi származású állatnál megfigyelhető.
Új!!: Élő kövület és Fejtetői szem · Többet látni »
Felemásgyíkok
A felemásgyíkok (Rhynchocephalia vagy Sphenodontia) a hüllők (Reptilia) osztályába tartozó rend.
Új!!: Élő kövület és Felemásgyíkok · Többet látni »
Fenyőfélék
Makedon fenyő és japán fehérfenyő hibridje (Pinus peuce × P. parviflora) a Minnesotai Arborétumban A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, egyes művekben erdeifenyő-félék; Pinaceae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjének, sőt a tűlevelűek (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja mintegy 250, 10 nemzetségbe sorolt fajjal.
Új!!: Élő kövület és Fenyőfélék · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Élő kövület és Fosszília · Többet látni »
Galléroscápa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Karcsú galléros cápa.
Új!!: Élő kövület és Galléroscápa · Többet látni »
Gangeszi gaviál
A gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) a hüllők (Reptilia) osztályának krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a gaviálfélék (Gavialidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Gangeszi gaviál · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Élő kövület és Gerincesek · Többet látni »
Gigantopithecus
A ''Gigantopithecus'' állkapcsa A Gigantopithecus egykor Ázsiában élt emberfélék neme; egyfajta óriás orangután a késő miocén és a középső pleisztocén korszaka idején.
Új!!: Élő kövület és Gigantopithecus · Többet látni »
Ginkgo biloba
#ÁTIRÁNYÍTÁS Páfrányfenyő.
Új!!: Élő kövület és Ginkgo biloba · Többet látni »
Gondwana (őskontinens)
A Gondwana (Gondvana, Gondvána vagy Gondvánaföld) ősi szuperkontinens, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, és a mai északi féltekéről az Arab-félszigetet és Indiát.
Új!!: Élő kövület és Gondwana (őskontinens) · Többet látni »
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Új!!: Élő kövület és Halak · Többet látni »
Hallucigenia
A Hallucigenia a Burgess-pala faunájából leírt nem a karmos féreglábúak törzséből.
Új!!: Élő kövület és Hallucigenia · Többet látni »
Hangyászsünfélék
A hangyászsünfélék (Tachyglossidae) a tojásrakó emlősök (Ornithodelphia) alosztályának, azon belül a kloákások rendjének (Monotremata) egyik családja, a kacsacsőrű emlősök mellett.
Új!!: Élő kövület és Hangyászsünfélék · Többet látni »
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Új!!: Élő kövület és Harmadidőszak · Többet látni »
Harvard Egyetem
A Harvard Egyetem (angolul Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.
Új!!: Élő kövület és Harvard Egyetem · Többet látni »
Hasadtujjú lúd
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ujjas lúd.
Új!!: Élő kövület és Hasadtujjú lúd · Többet látni »
Hártyásszárnyúak
A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) a rovarok osztályának (Insecta), a felsőrendű vagy szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályának egyik rendje.
Új!!: Élő kövület és Hártyásszárnyúak · Többet látni »
Hódmókus
A hódmókus vagy vörös hódmókus (Aplodontia rufa) a hódmókusfélék (Aplodontidae) családjának, azon belül az (Aplodontia) nemnek az egyetlen faja.
Új!!: Élő kövület és Hódmókus · Többet látni »
Hidasgyík
A két hidasgyík-faj jelenlegi elterjedése. A körök az Északi-szigeti tuatarát, a négyzetek a Brothers Island-i tuatarát jelölik. A hidasgyík vagy tuatara (Sphenodon punctatus) a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó, Új-Zélandon őshonos faj.
Új!!: Élő kövület és Hidasgyík · Többet látni »
Hoacin
250px A hoacin vagy búbostyúk (Opisthocomus hoazin) a madarak (Aves) osztályának a hoacinalakúak (Opisthocomiformes) rendjébe, ezen belül a hoacinfélék (Opisthocomidae) családjába tartozó Opisthocomus madárnem egyetlen képviselője.
Új!!: Élő kövület és Hoacin · Többet látni »
Iszaphal
Az iszaphal (Amia calva) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának az iszaphalalakúak (Amiiformes) rendjébe és az iszaphalfélék (Amiidae) családjába tartozó egyetlen ma élő nem egyetlen faja.
Új!!: Élő kövület és Iszaphal · Többet látni »
Izmosúszójú halak
A Sarcopterygii vagy Crossopterygii a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának egyik osztálya.
Új!!: Élő kövület és Izmosúszójú halak · Többet látni »
Japán ernyőfenyő
A fenyőalakúak (Pinales) közé tartozó ernyőfenyőfélék (Sciadopityaceae) monotipikus (egyfajú) családja egyedül Japánban, Sikoku és Kjúsú szigeten, valamint Honsú szigetének Kii-félszigetén maradt fenn.
Új!!: Élő kövület és Japán ernyőfenyő · Többet látni »
Jávai kancsil
A jávai kancsil (Tragulus javanicus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kancsilfélék (Tragulidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Jávai kancsil · Többet látni »
Jávai orrszarvú
A jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj, egyike a ma élő öt orrszarvúfajnak.
Új!!: Élő kövület és Jávai orrszarvú · Többet látni »
Jean-Baptiste Lamarck
Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet, Chevalier de la Marck (Bazentin, 1744. augusztus 1. – Párizs, 1829. december 18.) francia lovag, természettudós, akadémikus, Darwin előfutára az élővilág evolúciós magyarázatát illetően.
Új!!: Élő kövület és Jean-Baptiste Lamarck · Többet látni »
Jura (időszak)
A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 201,3±0,2 millió évre teszik és ~145,0 millió éve ért véget.
Új!!: Élő kövület és Jura (időszak) · Többet látni »
Jurabogárfélék
A Jurabogárfélék (Jurodidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül az Archostemata alrendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Jurabogárfélék · Többet látni »
Kacsacsőrű emlős
A kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a kloákások (Monotremata) rendjébe és a kacsacsőrű emlősök (Ornithorhynchidae) családjába tartozó egyetlen élő faj.
Új!!: Élő kövület és Kacsacsőrű emlős · Többet látni »
Kainozoikumi eljegesedés
A kainozoikumi eljegesedés a kainozoikum földtörténeti idő eljegesedési időszaka, amely jelenleg is tart.
Új!!: Élő kövület és Kainozoikumi eljegesedés · Többet látni »
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.
Új!!: Élő kövület és Kanada · Többet látni »
Kancsilfélék
A kancsilfélék (Tragulidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Kancsilfélék · Többet látni »
Karbon
Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.
Új!!: Élő kövület és Karbon · Többet látni »
Karmos féreglábúak
A karmos féreglábúak vagy őslégcsövesek (Onychophora) az ősszájúak (Protostomia), azon belül a vedlő állatok (Ecdysozoa) egyik törzse mintegy 120 fajjal.
Új!!: Élő kövület és Karmos féreglábúak · Többet látni »
Késő jura
Angliában A késő jura vagy malm (a kőzetrétegtani felosztásban felső jura) földtörténeti kor, a jura időszak három kora közül az utolsó.
Új!!: Élő kövület és Késő jura · Többet látni »
Késő karbon
A késő karbon vagy pennsylvaniai a karbon földtörténeti időszak két kora közül a későbbi, amely 323,2 ± 0,4 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a kora karbon kor után, és mintegy 298,9 ± 0,15 mya ért véget a perm időszak kezdetekor.
Új!!: Élő kövület és Késő karbon · Többet látni »
Késő kréta
A késő kréta vagy kőzetrétegtani nevén felső kréta a kréta földtörténeti időszak két kora közül a későbbi.
Új!!: Élő kövület és Késő kréta · Többet látni »
Késő triász
A késő triász a triász földtörténeti időszak három kora közül az utolsó, amely ~237 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a középső triász kor után, és 201,3 ± 0,2 mya ért véget a jura időszak kezdetekor.
Új!!: Élő kövület és Késő triász · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Élő kövület és Kína · Többet látni »
Kínai mamutfenyő
A levelek átellenes állásúak, ősszel a rövidhajtásokkal együtt lehullanak. Kéreg A kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides) a ciprusfélék családjába tartozó Metasequoia nemzetség egyetlen recens faja.
Új!!: Élő kövület és Kínai mamutfenyő · Többet látni »
Közönséges mókuscickány
A közönséges mókuscickány vagy tupaja (Tupaia glis) az emlősök (Mammalia) osztályának a mókuscickányok (Scandentia) rendjébe, ezen belül a mókuscickányfélék (Tupaiidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Közönséges mókuscickány · Többet látni »
Kihalás
A biológiában kihaláson, vagy idegen szóval extinkción egy rendszertani faj vagy más taxon létének megszűnését értjük, aminek következtében csökken a biológiai környezet változatossága.
Új!!: Élő kövület és Kihalás · Többet látni »
Kihalási esemény
A kihalási esemény vagy tömegkihalás nagyszámú faj rövid idő alatt bekövetkező kihalását jelenti.
Új!!: Élő kövület és Kihalási esemény · Többet látni »
Kladisztika
Willi Hennig német biológus A kladisztika a biológiai rendszertanban a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a filogenetikus rendszertan modern módszertana.
Új!!: Élő kövület és Kladisztika · Többet látni »
Koboldcápa
A koboldcápa (Mitsukurina owstoni) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának heringcápa-alakúak (Lamniformes) rendjébe, ezen belül a szellemcápafélék (Mitsukurinidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Koboldcápa · Többet látni »
Kora kréta
A kora kréta vagy kőzetrétegtani nevén alsó kréta a kréta földtörténeti időszak két korszaka közül a korábbi.
Új!!: Élő kövület és Kora kréta · Többet látni »
Korpafű
#ÁTIRÁNYÍTÁSKapcsos korpafű.
Új!!: Élő kövület és Korpafű · Többet látni »
Korpafüvek
A korpafüvek (Lycopodiophyta vagy Lycophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Új!!: Élő kövület és Korpafüvek · Többet látni »
Kouprey
A kouprey (Bos sauveli) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Kouprey · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Élő kövület és Kréta (időszak) · Többet látni »
Kriptozoológia
Chupacabra, egy mitikus lény, mely Közép- és Dél-Amerikában állítólag a kecskék vérét szívja Jeti, egy nagy testű faj, mely állítólag Tibettől Kaliforniáig sokfelé él, csak még éppen nem sikerült megtalálni A kriptozoológia olyan szóbeszéd vagy mitológia által leírt állatok „tudománya”, mely állatok létezése kérdéses, nem bizonyítható, vagy amelyeket általánosan kihaltnak tartanak, de olykor egyes szemtanúk mégis látni vélik őket.
Új!!: Élő kövület és Kriptozoológia · Többet látni »
Krokodilok
Fentről lefelé: mississippi aligátor ''(Alligator mississippiensis)'', nílusi krokodil ''(Crocodylus niloticus)'' és gangeszi gaviál ''(Gavialis gangeticus)'' A krokodilok (Crocodylia) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába tartozó egyik rend.
Új!!: Élő kövület és Krokodilok · Többet látni »
Laosz
Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten.
Új!!: Élő kövület és Laosz · Többet látni »
Laoszi sziklapatkány
A laoszi sziklapatkány (Laonastes aenigmamus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a Diatomyidae családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Laoszi sziklapatkány · Többet látni »
Latimeria
A Latimeria az izmosúszójú halak (Sarcopterygii) osztályának bojtosúszójúhal-alakúak (Coelacanthiformes) rendjébe, ezen belül a Latimeriidae családjába tartozó nem.
Új!!: Élő kövület és Latimeria · Többet látni »
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Új!!: Élő kövület és Lemeztektonika · Többet látni »
Lila béka
A lila béka (Nasikabatrachus sahyadrensis) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és az Nasikabatrachidae családjába tartozó Nasikabatrachus nem egyik faja.
Új!!: Élő kövület és Lila béka · Többet látni »
Limulus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Atlanti tőrfarkú rák Kategória:Ízeltlábúnemek.
Új!!: Élő kövület és Limulus · Többet látni »
Limulus polyphemus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Atlanti tőrfarkú rák.
Új!!: Élő kövület és Limulus polyphemus · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Élő kövület és Madarak · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Élő kövület és Magyarország · Többet látni »
Majomalkatúak
A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Élő kövület és Majomalkatúak · Többet látni »
Mamutfenyő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mamutfenyőformák.
Új!!: Élő kövület és Mamutfenyő · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Élő kövület és Méhlepényesek · Többet látni »
Mókuscickányfélék
A mókuscickányfélék (Tupaiidae) a mókuscickányok rendjének egy családja. Négy nem és tizenkilenc ma élő faj tartozik a családba. A mókuscickányfélék Hátsó-Indiát és a Szunda-szigettengert lakják. Felületesen hasonlítanak a mókusokhoz. A fejük hosszú, tompa orruk vége csupasz. Testük karcsú, farkuk hosszú, bozontos, kétsorosan szőrös. Bundájuk sűrű és puha. 38 foguk közül a szemfogak rövidebbek, mint a metszőfogak. Koponyájuk hosszú, a járomcsont a közepén átfúrt, a lábszár csontjai különállók. Gerincoszlopuk a nyakcsigolyák alatt 13 bordás, 6–7 borda nélküli, 2–3 ágyék- és 25–26 farkcsigolyából áll. Szemeik nagyok, füleik hosszúkásan kerekítettek, végtagjaikon öt-öt ujj nő. Talpuk meztelen, az ujjakon rövid, sarló alakú karom nő. A nőstény négy emlője a hasán van. A mókuscickányfélék felső, széles koronájú zápfogainak dudorai kettős W betűt mutatnak. Szemgödrük csontos. Nappal aktívak; a rovarok mellett részben növényeken élnek. Eleségüket rendesen a fákon keresik, de a kínálkozó ennivalóért a földre is hajlandóak leereszkedni. Evés közben gyakran úgy ülnek, mint a mókusok, és azok módján kezeikkel tartják zsákmányukat. A bennszülöttek a kétféle állatot azonos néven nevezik. A harmadkori Galerix vagy Parasorex nemek maradványainak felfedezése óta valószínűsítik, hogy a mókuscickányok az elefántcickány-alakúak rokonai lehetnek.
Új!!: Élő kövület és Mókuscickányfélék · Többet látni »
Mókuscickányok
A mókuscickányok (Scandentia) a méhlepényes emlősök alosztályába tartozó Euarchonta csoport egy rendje.
Új!!: Élő kövület és Mókuscickányok · Többet látni »
Medvefélék
A medvefajok elterjedése: Óriáspanda (más fajokkal) Maláj medve (az örvös medvével) Ajakos medve (az örvös medvével) Pápaszemes medve Fekete medve (a barna medvével) Örvös medve (más fajokkal) Barna medve (más fajokkal) Jegesmedve A barna medve feje oldaról A medvefélék (Ursidae) vagy medvék a ragadozók rendjének egy családja.
Új!!: Élő kövület és Medvefélék · Többet látni »
Metasequoia
A Metasequoia a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt a ciprusfélék (Cupressaceae) családjának nemzetsége.
Új!!: Élő kövület és Metasequoia · Többet látni »
Mezei zsurló
A mezei zsurló (Equisetum arvense) évelő növény, amelynek gyöktörzse van (rizóma); az északi féltekén honos.
Új!!: Élő kövület és Mezei zsurló · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Élő kövület és Miocén · Többet látni »
Mosómedvefélék
A mosómedvefélék (Procyonidae) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyaalkatúak (Caniformia) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Mosómedvefélék · Többet látni »
Namib-sivatag
A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak–déli irányban, kelet–nyugati szélessége 50–160 km.
Új!!: Élő kövület és Namib-sivatag · Többet látni »
Nautiluszok
A nautiluszok (Nautilida) rendjébe főleg prehistorikus fejlábúak tartoznak, valamint a modern nautiluszok, közvetlen őseik és rokonaik.
Új!!: Élő kövület és Nautiluszok · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Élő kövület és Négylábúak · Többet látni »
Nemzetség (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Új!!: Élő kövület és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »
Nyári pajzsosrák
A nyári pajzsosrák (Triops cancriformis) a levéllábú rákok (Branchiopoda) osztályának Notostraca rendjébe, ezen belül a pajzsosrákok (Triopsidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Nyári pajzsosrák · Többet látni »
Nyitvatermők
A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermaophyta) egyik nagy csoportja.
Új!!: Élő kövület és Nyitvatermők · Többet látni »
Okapi
Az okapi (Okapia johnstoni) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Okapi · Többet látni »
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Új!!: Élő kövület és Oligocén · Többet látni »
Oposszum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oposszumok.
Új!!: Élő kövület és Oposszum · Többet látni »
Oposszumformák
Északi oposszum ''(Didelphis virginiana)'' szürke karcsúoposszum ''(Marmosops incanus)'' ''Monodelphis domestica'' ''Thylamys elegans'' Az oposszumformák (Didelphinae) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába és az oposszumalakúak (Didelphimorphia) rendjébe és a oposszumfélék (Didelphidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Élő kövület és Oposszumformák · Többet látni »
Oposszumok
Az oposszumok (Didelphimorphia), más néven erszényespatkányok az emlősök (Mammalia) osztályának, azon belül az elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának és az erszényesek (Marsupialia) alosztályágának oposszumalakúak rendjét, és az egyetlen abba tartozó családot, az oposszumfélék családját jelenti.
Új!!: Élő kövület és Oposszumok · Többet látni »
Ordovícium
Az ordovícium földtörténeti időszak, a paleozoikum idő hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg.
Új!!: Élő kövület és Ordovícium · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Élő kövület és Oroszország · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Élő kövület és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Élő kövület és Paleocén · Többet látni »
Patkány
A patkány (Rattus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem.
Új!!: Élő kövület és Patkány · Többet látni »
Páfrányfenyőfélék
A Ginkgoaceae vagy páfrányfenyőfélék a Ginkgopsida rend egyetlen ma élő családja, amely a mezozoikum idején terjedt el.
Új!!: Élő kövület és Páfrányfenyőfélék · Többet látni »
Pézsmaszarvasfélék
A pézsmaszarvasfélék (Moschidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Pézsmaszarvasfélék · Többet látni »
Pörgekarúak
A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.
Új!!: Élő kövület és Pörgekarúak · Többet látni »
Perm (időszak)
Edaphosaurus A perm vagy permi földtörténeti időszak, amely 298,9 ± 0,15 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött és 251,902 ± 0,024 mya végződött.
Új!!: Élő kövület és Perm (időszak) · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Élő kövület és Pliocén · Többet látni »
Przewalski-ló
#ÁTIRÁNYÍTÁS Przsevalszkij-ló.
Új!!: Élő kövület és Przewalski-ló · Többet látni »
Przsevalszkij-ló
A Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii), más néven ázsiai vadló vagy mongol vadló, illetve takhi a vadló egyetlen máig élő alfaja, a házi ló legközelebbi vadon élő rokona.
Új!!: Élő kövület és Przsevalszkij-ló · Többet látni »
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Új!!: Élő kövület és Puhatestűek · Többet látni »
Rágcsálók
A rágcsálók (Rodentia) az emlősök osztályának egy rendje, amelybe 34 család és mintegy 2449 recens faj tartozik.
Új!!: Élő kövület és Rágcsálók · Többet látni »
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Új!!: Élő kövület és Rákok · Többet látni »
Recésszárnyú fátyolkák
A recészárnyú fátyolkák vagy röviden recésszárnyúak (Neuroptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik rendje.
Új!!: Élő kövület és Recésszárnyú fátyolkák · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Élő kövület és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rendszertan
A rendszertan, tágabb értelemben és idegen szóval taxonómia (a görög ταξινομία (taxinomia) és a görög taxis.
Új!!: Élő kövület és Rendszertan · Többet látni »
Rhinoceros
A Rhinoceros az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Élő kövület és Rhinoceros · Többet látni »
Sárkányfenyő
A sárkányfenyő (Wollemia) az araukáriafélék (Araucariaceae) élő kövületnek számító, monotipikus (egyfajú) nemzetsége.
Új!!: Élő kövület és Sárkányfenyő · Többet látni »
Sequoia
A Sequoia a tűlevelűek (Pinopsida) osztályába sorolt fenyőalakúak (Pinales) rendjében a ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik nemzetsége.
Új!!: Élő kövület és Sequoia · Többet látni »
Solnhofen
Solnhofen település Németországban, azon belül Bajorországban.
Új!!: Élő kövület és Solnhofen · Többet látni »
Stegosaurus
A Stegosaurus (nevének jelentése: „Fedeles gyík”) a madármedencéjű páncélos dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura kor késő kimmeridge-i és kora tithon alkorszakai idején élt, mintegy 155–150 millió évvel ezelőtt, a mai Észak-Amerika nyugati részén.
Új!!: Élő kövület és Stegosaurus · Többet látni »
Sydney
Sydney (ejtsd: szidni) Ausztrália második legnagyobb városa, Új-Dél-Wales állam fővárosa.
Új!!: Élő kövület és Sydney · Többet látni »
Szabalpálma
A szabalpálma (Sabal) a pálmafélék (Areacea) családjába és az üstököspálma-formák (Coryphoideae) alcsaládjába tartozó nemzetség.
Új!!: Élő kövület és Szabalpálma · Többet látni »
Szélescsőrű szapajoa
A szélescsőrű szapajoa (Sapayoa aenigma) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó Sapayoidae család egyetlen faja.
Új!!: Élő kövület és Szélescsőrű szapajoa · Többet látni »
Szecsuan
(kínai: 四川, pinjin: Sìchuān; magyarosan hibásan írják még Szecsuánnak is) a Kinai Népköztársaság közép-nyugati tartománya.
Új!!: Élő kövület és Szecsuan · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Élő kövület és Szeged · Többet látni »
Szibériai pézsmaszarvas
A szibériai pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Szibériai pézsmaszarvas · Többet látni »
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Új!!: Élő kövület és Szilur · Többet látni »
Sztromatolit
A sztromatolit (A görög στρώμα, és a λιθος szavakból) cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet.
Új!!: Élő kövület és Sztromatolit · Többet látni »
Tapírfélék
A tapírfélék (Tapiridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Tapírfélék · Többet látni »
Tapirus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tapírfélék Kategória:Emlősnemek.
Új!!: Élő kövület és Tapirus · Többet látni »
Tasmania
Tasmania (közelítő ejtése tazmánia), korai európai nevén Van Diemen-föld Ausztrália szövetségi állama, az ausztrál kontinenstől délre, a Nagy-Ausztráliai-öböltől keletre, a Tasman-tengertől nyugatra helyezkedik el.
Új!!: Élő kövület és Tasmania · Többet látni »
Taxon
A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.
Új!!: Élő kövület és Taxon · Többet látni »
Tölgy
Tölgyfa a Budai-hegységben Kocsányos tölgyek télen Tölgylevelek 263px Kocsányos tölgy (Quercus robur) határozó 263px 263px A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal.
Új!!: Élő kövület és Tölgy · Többet látni »
Törpeoposszum
Egy rajz a fajról A törpeoposszum (Dromiciops gliroides) a törpeoposszumok (Didelphimorphia) rend egyedüli ma élő faja.
Új!!: Élő kövület és Törpeoposszum · Többet látni »
Tücsöksáskák
A tücsöksáskák (Mantophasmatodea) az újszárnyúak (Neoptera) egyik rendje a szárnyas rovarok (Pterygota) alosztályában.
Új!!: Élő kövület és Tücsöksáskák · Többet látni »
Tüdőshalak
A tüdőshalak (Dipnoi vagy Dipneusti) a csontos halak egy alosztálya, a devon időszakban élték virágkorukat, de már a karbontól csökken a fajgazdagságuk.
Új!!: Élő kövület és Tüdőshalak · Többet látni »
Tőrfarkú rákfélék
A tőrfarkú rákfélék (Limulidae) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a csáprágósok (Chelicerata) altörzsébe, ezen belül a rákszabásúak (Merostomata) osztályába és a tőrfarkúak (Xiphosura) rendjébe tartozó család.
Új!!: Élő kövület és Tőrfarkú rákfélék · Többet látni »
Tengerililiomok
A tengerililiomok (Crinoidea) a tüskésbőrűek törzsének legősibb osztálya.
Új!!: Élő kövület és Tengerililiomok · Többet látni »
Thomas Henry Huxley
Thomas Henry Huxley, PC FRS (Ealing, 1825. május 4. – Eastburne, Sussex, 1895. június 29.) angol biológus, aki támogatta Charles Darwin evolúciós elméletét, ennek köszönhette a Darwin buldogja gúnynevet.
Új!!: Élő kövület és Thomas Henry Huxley · Többet látni »
Tojásrakó emlősök
A tojásrakó emlősök (Prototheria) az emlősök osztályának (Mammalia) egyik alosztályát alkotják.
Új!!: Élő kövület és Tojásrakó emlősök · Többet látni »
Tokalakúak
Türkmenisztánban a főváros piacán tokot áruló asszony ''Yanosteus longidorsalis'' A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje.
Új!!: Élő kövület és Tokalakúak · Többet látni »
Triász
A triász a mezozoikum idő legkorábbi időszaka, amely a legújabb sztratigráfiai (rétegtani) vizsgálatok szerint 251,902 ± 0,024 millió évvel ezelőtt (Ma) kezdődött, és 201,3 ± 0,2 millió éve ért véget.
Új!!: Élő kövület és Triász · Többet látni »
Triász–jura kihalási esemény
A triász–jura kihalási esemény mintegy 200 millió évvel ezelőtt (mya) egyike volt a legnagyobb tömeges kihalásoknak a földi élővilág történetében.
Új!!: Élő kövület és Triász–jura kihalási esemény · Többet látni »
Triceratops
A Triceratops (jelentése 'háromszarvú arc', az ógörög τρι- / tri 'három', κέρας / kérasz 'szarv' és ωψ / -opsz 'arc' szavak összetételéből) a növényevő ceratopsida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor maastrichti korszaka idején, körülbelül 68–66 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén.
Új!!: Élő kövület és Triceratops · Többet látni »
Ujjas lúd
Portré Az ujjas lúd vagy más néven hasadtujjú lúd (Anseranas semipalmata) a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül az ujjas lúdfélék (Anseranatidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Élő kövület és Ujjas lúd · Többet látni »
Vér
Vérző ujj vérlemezke, fehérvérsejt pásztázó elektronmikroszkópos képe A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
Új!!: Élő kövület és Vér · Többet látni »
Vörös macskamedve
A vörös macskamedve vagy vörös panda vagy kis panda (Ailurus fulgens) a ragadozók rendjének macskamedvefélék (Ailuridae) családjába tartozó egyetlen ma élő faj.
Új!!: Élő kövület és Vörös macskamedve · Többet látni »
Velvícsia
A velvícsia (Welwitschia mirabilis) a leplesmagvúak (Gnetophyta) törzsébe tartozó velvícsiák (Welwitschopsida) osztályának egyetlen faja.
Új!!: Élő kövület és Velvícsia · Többet látni »
1660-as évek
*166 166.
Új!!: Élő kövület és 1660-as évek · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Élő kövület és 1938 · Többet látni »
1940-es évek
Községi Élelmiszerüzem.
Új!!: Élő kövület és 1940-es évek · Többet látni »
1952
Nincs leírás.
Új!!: Élő kövület és 1952 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Élő kövület és 1990-es évek · Többet látni »
