Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
62 kapcsolatok: Űreszköz, Érdi Bálint, Bolygó, Carl Friedrich Gauss, Csillag, Csillagászat, Csillagászati egység, Ekliptika, Ellipszis (görbe), Energia, Erő, Föld, Földkéreg, Felszálló csomó, Gauss, Gömb, Geodézia, Geoid, Gravitáció, Gravitációs állandó, Hatványsor, Háromtest-probléma, Helyvektor, Hiperbola (matematika), Hold, Hold (égitesttípus), Idő, Inerciarendszer, Inklináció, Isaac Newton, Johannes Kepler, Kéttestprobléma, Kör (geometria), Kúpszelet, Kepler-törvények, Kettőscsillag, Kilogramm, Kilométer, Kinematika, Klasszikus mechanika, Kulin György, Másodperc, Méter, Mesterséges hold, N-test probléma, Nap, Naprendszer, Nemzetközi Csillagászati Unió, Numerikus integrálás, Parabola (görbe), ..., Pálya (csillagászat), Perigeum, Perturbáció (csillagászat), Relativitáselmélet, SI-mértékegységrendszer, Szög, Tömeg, Tömegközéppont, Tömegpont, Tycho Brahe, Vonatkoztatási rendszer, 1938. Bővíteni index (12 több) »
Űreszköz
Űreszköznek nevezünk minden mesterséges égitestet, amelyet mesterséges módon juttattak ki a világűrbe (például hordozórakéták segítségével).
Új!!: Égi mechanika és Űreszköz · Többet látni »
Érdi Bálint
Érdi Bálint (Esztergom, 1945. március 30. –) magyar csillagász, az égi mechanika kutatója, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) Csillagászati Tanszékének korábbi tanszékvezetője.
Új!!: Égi mechanika és Érdi Bálint · Többet látni »
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Új!!: Égi mechanika és Bolygó · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Égi mechanika és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Égi mechanika és Csillag · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Égi mechanika és Csillagászat · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Égi mechanika és Csillagászati egység · Többet látni »
Ekliptika
A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.
Új!!: Égi mechanika és Ekliptika · Többet látni »
Ellipszis (görbe)
Ellipszis A matematikában az ellipszis (régiesen: kerülék) görbe azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó.
Új!!: Égi mechanika és Ellipszis (görbe) · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Égi mechanika és Energia · Többet látni »
Erő
A fizikában az erő olyan hatás, ami egy tömeggel rendelkező testet gyorsulásra vagy állapotváltoztatásra késztet.
Új!!: Égi mechanika és Erő · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Égi mechanika és Föld · Többet látni »
Földkéreg
A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.
Új!!: Égi mechanika és Földkéreg · Többet látni »
Felszálló csomó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Felszálló és leszálló csomó.
Új!!: Égi mechanika és Felszálló csomó · Többet látni »
Gauss
#ÁTIRÁNYÍTÁS Carl Friedrich Gauss.
Új!!: Égi mechanika és Gauss · Többet látni »
Gömb
A gömb egy geometriai alakzat, mely jelenthet egy felületet (pontosabb megnevezése gömbhéj, esetleg üres gömb) és egy (tömör) testet egyaránt.
Új!!: Égi mechanika és Gömb · Többet látni »
Geodézia
Geodéta munkában Geodéta A geodézia vagy földméréstan a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.
Új!!: Égi mechanika és Geodézia · Többet látni »
Geoid
A geoid Gauss által megfogalmazott és Johann Benedict Listing által bevezetett geofizikai fogalom, a Föld elméleti alakja: a nehézségi erő azon szintfelülete, amely a nyugalmi tengerszinttel esik egybe.
Új!!: Égi mechanika és Geoid · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Égi mechanika és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs állandó
A gravitációs állandó egy természeti állandó, mint például a fény terjedési sebessége vákuumban vagy az elemi töltés, azaz az elektron töltése.
Új!!: Égi mechanika és Gravitációs állandó · Többet látni »
Hatványsor
A hatványsor a valós és a komplex analízisben egy alakú végtelen összeg, ahol (a_n)_ tetszőleges valós vagy komplex számsorozat.
Új!!: Égi mechanika és Hatványsor · Többet látni »
Háromtest-probléma
A háromtest-probléma kétféle jelentést is hordoz: egyet az égi mechanika, egyet pedig a kvantumfizika területén.
Új!!: Égi mechanika és Háromtest-probléma · Többet látni »
Helyvektor
A matematikában a sík vagy a tér egy adott pontjának helyvektora az a vektor, amely a koordináta-rendszer origójából (kezdőpontjából) a pontba mutat.
Új!!: Égi mechanika és Helyvektor · Többet látni »
Hiperbola (matematika)
Hiperbola A matematikában hiperbolának azokat a kúpszeleteket nevezik, amelyek úgy jönnek létre, hogy a végtelen kettős kúpot (forgáskúpot) metsző sík mindkét félkúpot metszi (a síknak a kúp tengelyével bezárt szöge kisebb, mint a kúp félnyílásszöge és a metsző síkra nem illeszkedik a kúp csúcsa).
Új!!: Égi mechanika és Hiperbola (matematika) · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Égi mechanika és Hold · Többet látni »
Hold (égitesttípus)
Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.
Új!!: Égi mechanika és Hold (égitesttípus) · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Égi mechanika és Idő · Többet látni »
Inerciarendszer
A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).
Új!!: Égi mechanika és Inerciarendszer · Többet látni »
Inklináció
Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.
Új!!: Égi mechanika és Inklináció · Többet látni »
Isaac Newton
Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.
Új!!: Égi mechanika és Isaac Newton · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Égi mechanika és Johannes Kepler · Többet látni »
Kéttestprobléma
#ÁTIRÁNYÍTÁS Égi mechanika#A kéttestprobléma.
Új!!: Égi mechanika és Kéttestprobléma · Többet látni »
Kör (geometria)
A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.
Új!!: Égi mechanika és Kör (geometria) · Többet látni »
Kúpszelet
KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.
Új!!: Égi mechanika és Kúpszelet · Többet látni »
Kepler-törvények
Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét, melyeket Johannes Kepler német csillagász állapított meg Tycho Brahe megfigyelési adatait is felhasználva.
Új!!: Égi mechanika és Kepler-törvények · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Égi mechanika és Kettőscsillag · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Égi mechanika és Kilogramm · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Égi mechanika és Kilométer · Többet látni »
Kinematika
A kinematika (mozgástan) a fizika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.
Új!!: Égi mechanika és Kinematika · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Égi mechanika és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kulin György
Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.
Új!!: Égi mechanika és Kulin György · Többet látni »
Másodperc
A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is).
Új!!: Égi mechanika és Másodperc · Többet látni »
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Új!!: Égi mechanika és Méter · Többet látni »
Mesterséges hold
#ÁTIRÁNYÍTÁS Műhold.
Új!!: Égi mechanika és Mesterséges hold · Többet látni »
N-test probléma
Az n-test probléma elvileg n darab gravitációsan kölcsönhatásban lévő test mozgásának vizsgálata.
Új!!: Égi mechanika és N-test probléma · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Égi mechanika és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Égi mechanika és Naprendszer · Többet látni »
Nemzetközi Csillagászati Unió
A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union, IAU) a világ nemzeti csillagászati társaságait egyesítő nemzetközi szervezet.
Új!!: Égi mechanika és Nemzetközi Csillagászati Unió · Többet látni »
Numerikus integrálás
A numerikus integrálás közelítő eljárás az integrál kiszámítására.
Új!!: Égi mechanika és Numerikus integrálás · Többet látni »
Parabola (görbe)
Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.
Új!!: Égi mechanika és Parabola (görbe) · Többet látni »
Pálya (csillagászat)
Ábra az égitest pályaelemeihez A csillagászat területén az égitest pályája alatt azt az útvonalat értjük, amelyet az égitest bejár egy másik égitest körül a gravitáció hatására.
Új!!: Égi mechanika és Pálya (csillagászat) · Többet látni »
Perigeum
#ÁTIRÁNYÍTÁS apszispont.
Új!!: Égi mechanika és Perigeum · Többet látni »
Perturbáció (csillagászat)
A perturbáció a bolygók, üstökösök mozgásában más égitestek gravitációjának következtében jelentkező zavaró hatás.
Új!!: Égi mechanika és Perturbáció (csillagászat) · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Égi mechanika és Relativitáselmélet · Többet látni »
SI-mértékegységrendszer
A Nemzetközi Mértékegységrendszer, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul.
Új!!: Égi mechanika és SI-mértékegységrendszer · Többet látni »
Szög
A szög, mint félegyenespár A szög, mint a sík része Forgásszög A szög mint síkgeometriai fogalom. A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja.
Új!!: Égi mechanika és Szög · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Égi mechanika és Tömeg · Többet látni »
Tömegközéppont
A fizikában egy részekből álló rendszer tömegközéppontja az a nevezetes pont, mely sok szempontból úgy viselkedik, mintha a rendszer tömege ebbe a pontba volna koncentrálva.
Új!!: Égi mechanika és Tömegközéppont · Többet látni »
Tömegpont
A tömegpont nem más, mint egy test egyszerűsített fizikai modellje.
Új!!: Égi mechanika és Tömegpont · Többet látni »
Tycho Brahe
Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.
Új!!: Égi mechanika és Tycho Brahe · Többet látni »
Vonatkoztatási rendszer
A vonatkoztatási rendszer a fizikában a hely és az idő megadását lehetővé tevő viszonyítási objektumok rendszere.
Új!!: Égi mechanika és Vonatkoztatási rendszer · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Égi mechanika és 1938 · Többet látni »
